Miután meg ettük a pizzát, rá is tértem a lényegre.
-Amúgy miért hívtál?
-Jaj, Barbi, csak olyan rég voltunk utoljára valahol és arra gondoltam, hogy elmehetnénk valahova vadászni.
-Tényleg??- kezdtem örülni, de előre ittam a medve bőrére.
-Nem, csak vicceltem, amúgy tényleg mehetnénk vadászni, éhen halok.
-Hisz most nyomtál magadba vagy 3 doboz pizzát???? Mellesleg, én is éhes vagyok.
-Na....látod!!!!- mondja Vivi és már be is ugrik az egyik árnyékba. Én meg, mit volt mit tenni, követtem a teleportálás képességemmel.

**eközben**

Fried szemszöge

Már lassan fél hónapja, hogy Rara elment találkozni az egyik barátnőjével. Bevallom nagyon hiányzik. Ő a legjobb barátom, persze Laxus, Bixlow és Evergreennel együtt. De ahogy látom nem csak nekem hiányzik. Mindenkinek hiányzik. Nagyon a szívünkhöz nőtt. Hmm..mostanság Laxus csöndes, egyáltalán, edzésen nem is figyel. Mintha az agya máshol járna. Na..ennek a végére járok. Vége lett az edzésnek. Odamegyek hozzá és mellé ülök. Csendben nézzük a tájat.

Laxus szemszöge

Valami hiányzik vagy valaki. Edzésen se figyelek, mindig csak Rara jár a fejemben. Vajon miért? Míg ezen töprengtem, észre se vettem ahogy Fried leül mellém. Egy ideje csendben ültünk, de aztán megszólalt.
-Mi a baj Laxus?
-Miből gondolod, hogy baj van?- bakker még a hangomon is lehet hallani.
-Hát....egyszerűen oda se figyelsz edzésen, pedig te mindig is figyelni szoktál. És mellesleg a hangodon is hallom.
-Hiányzik Rara. Olyan mintha egy űr lenne most bennem, ami minden energiámat felemészti. Persze csak képletesen.
Fried csak hümmög. Megőrít azzal, hogy csak hümmög.
-Te szereted!
-Mi???? Én csak kedvelem és tetszik nekem, de nem vagyok belé szerelmes.- de ahogy ezt ki mondtam, a szám elé kaptam a kezem. Baszki, ezt nem akartam kimondani, pláne nem hangosan.
-Akkor mégis csak szereted!
-De te is szereted, nem igaz?
-De igaz, én is szeretem- nekem meg mintha szívembe egy kést szúrnának- de csak mint barátot.- itt fellélegeztem. Na, álljon meg a menet, miért is fájt a szívem Fried mondatának az első felén? És miért könnyebültem meg a mondat második felén????

Barbi szemszöge

Fúúúú, a vadászat nagyon jól telt. Rengeteg mindenről tudtunk beszélgetni. Ő elmesélte, hogy milyen tanítványnak lenni. Én meséltem a barátaimról, a csapattársaimról.
-Nagyon jó volt újra találkozni veled Vivi. De tényleg, de vissza kell mennem a fiúkhoz.
-Megértelek! Majd találkozunk!!! Szia!!!
Hello- köszöntem el.
És ezzel teleportálok Fried mögé 20 méterrel. Éppen valami varázslatot próbál véghez vinni, de nem jár sikerrel.
-Emeld fel a könyöködet és nyújtsd ki a karod Fried!- mondom neki, mivel rossz volt a technikája.
-Köszi Rara!- de ahogy ezt kimondta, szinte azonnal nekem csapódott.
-Annyira örülünk, hogy itt vagy!- sírt a vállamra. Elkeztem simogatni a fejét, hogy nyugodjon meg. Szép lassan megnyugodott.
-A többieknek is nagyon hiányzol már!!!
-Tényleg, Fried...a többiek?
-Vadásznak, de mindjárt itt vannak.- Ahogy ezt ki mondta, én már hallottam a hangjukat.
-Megyek és meglepem őket, hátulról.
És ezzel a hátuk mögé teleportálok egy olyan 6 méterre.
-Hahó, Fried!! Itt vagyunk!!- mondja Eve.
-Csak hogy megjöttetek, azt hittem hogy belefulladtatok egy pocsolyába.- mondom nekik.
-Persze Rara, csak szeretnéd!!- de ahogy rájöttek, hogy mit mondtak, egyszerre fordultak felém.
-Halihó! Hiányoztam?
-Igen!!!!- vágta rá kapásból Eve és Bix.
-Végre, hogy megjöttél!!- morogja Lax, de látom, hogy a szeme az mosolyog. A harc legyen harc.
-Te is itt vagy Lax???? Észre se vettelek!- és ezzel elmosolyodom. Laxus csak nevetett és megölelt. Én természetesen visszaöleltem. Még kapott tőlem egy arcra puszit, aminek hatására elvörösödött és gyorsan el is fordult.
-Na, akkor ne csak nézelődjünk, hanem edzünk is valamit.
-Jó!- és el is kezdtük az edzést.

Fúúú, ez a 2 és fél hónap edzés....kimerítő volt, most utazunk vissza Magnóliába.