9.rész
Átöltözés után elindultunk hazafelé.
-Gray! Nem tudod hol van az a bolt, amit Loki mondott?
- Reggel hagytunk a hűtőben. Azt ne mond, hogy annyit eszel, mint Natsu. Minek akarsz máris vásárolni?
-Nem, csak nincsenek hozzávalók a vacsorámhoz. És akkor már feltölteném a készleteim.
-Gyere, megmutatom!
-Köszi!- a bolt egy nagy bevásárlóközpontban volt.
-Mit akarsz vacsizni, Lucy?-kérdezte Natsu. Rosszat sejtettem.
-Spenótot.
-Fúj, akkor nem megyünk át hozzád vacsizni-Hahaha, bevette. Igazából lasagne lesz.
-Na mindegy, akkor viszünk magunkkal kaját.
-Mért akarsz ennyire jönni?!?!
-Mert sokkal jobb eggyütt enni.
-Aha, és sokkal jobb más kajáját enni, igaz?-néztem rá rosszallóan
-Nem is...-durcizott be, és onnantól hallgatott.
-Na, mit is akarsz venni?-kérdezte Gray.
-Jól jönne egy kis gyümölcs, ha már mind megettétek, kenyér, és felvágott. Meg valami ital-a vásárlás elég sokáig tartott, és Natsu egész végig kussba volt, egy időre el is tűnt, Gray meg segített. Még beugrottunk egy papírboltba, hogy meg tudjam venni a kellő füzeteket. Estefelé indultunk haza.
-Mivan gyufafej, elvitte a cica a nyelved?
-...
-Natsu, azért ennyire nem kell megsértődni, nem mondtam ilyen súlyosat.
-...
-Natsu én tényleg sajnálom, nem akartalak megbántani.
-...
-Oké, akkor ma nálam vacsorázhattok.
-Ezaz!-vigyorgott diadalmasan.
-Te most komolyan ezért csináltad ezt?!
-Pontosan!-miután kimondta, jobbnak látta elmenekülni, mert már emeltem a lábam.
Miután hazaértünk, én beraktam a lasagnét a sütőbe, majd elkezdtünk tv-t nézni. Mikor vége lett, elmentünk kajálni.
-Nagyon jól tudsz főzni, Lucy!-paskolta meg a hasát Natsu.
-Ez egy előkészített lasagne volt, amit csak be kell rakni a sütőbe.
-Lucy csalódtam benned. Miért hazudtad nekünk azt, hogy tudsz főzni?-ez a gyerek nagyon gyökét!!
-Egy szóval se mondtam, hogy én főztem! És arra nem is lett volna idő, hogy készítsek egyet saját kezűleg!! Na mindegy, ha végeztetek, akkor menjetek, mert még házit kell írnom.
-Holnap találkozunk!
-Szia Lucy!-köszöntek el, majd egyedül hagytak.
-Végre meg tudom írni a házim. Mintha annyira akarnám😑-miután megírtam a házit, elmentem fürödni és lefeküdni, de előtte gondosan bezártam az ajtót és az ablakokat. Így már nyugodtan tudtam aludni.
***
-Lucy, Lucy! Ébredj fel! Elkésel a suliból!
-Még öt percet, anya!
-Nem lehet, már így is dél van!
-Mi?!?!?! Basszus, ennyire elaludtam volna?!
-Ne már, komolyan bevette!!!-láttam meg Natsut, aki a hasát fogva röhögött. Az ágyam melletti széken ült törökülésben.
-Mi a francot keresel itt?!-vágtam hozzá egy párnát-Hogy jutottál be?-vágtam hozzá még egyet.
-Arra gondoltam, hogy megint mehetnénk eggyütt.
-Addig oké. De hogy jutottál be?
-tegnap amikor vásároltatok, lenyúltam a kulcsod, és lemásoltattam-mutatott fel egy kulcsot, ami ugyan olyan volt mint az enyém. Ezután megkapta a harmadik párnát a felyébe.- Azt hittem lebukok, amikor tegnap kinyitottad az ajtót, mert nem sikerült visszarakni a zsebedbe, ezért a táskádba raktam. De nem vetted észre. Na de lassan tényleg induljunk el a suliba, mert tényleg elkésünk.
-Gray?
-Nem volt kedve megnézni ahogy leszeded a fejem. De csak párnát kaptam-még egy párnát hozzávágtam volna, ha lett volna még.
-Na menj ki, felöltözök!
-Oké oké-miután kiment, felöltöztem, és kimentem a szobámból. A konyha felé vettem az irányt, mert elég egyértelműnek tűnt, hogy ott lesz. De tévedtem. Elkezdtem a nevét kiabálni, de semmi. Már épp kezdtem pánikna esni, amikor...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro