-Lucy!!! Ébresztő!!!
-Úristen, Natsu, mit csinálsz itt?
-Gondoltam mehetnénk együtt!-vigyorgott. Na igen. Kiderült, hogy két utcára lakom a fiúktól.
-Amúgy hogy jöttél be? Biztos vagyok benne, hogy bezártam az ajtót.
-Az ablakot nyitvahagytad.-ez most komolyan bemászott az ablakon?! A második emeleten vagyunk!!!
-És máskor ne gyere be csak úgy a házamba!
-Lucy! Sietnünk kéne, kezdődik a suli!-lépett be Gray a szobába.- Szép ház. Szivesen laknék egy ilyenben.
-Gray. Ne mond, hogy te is bemásztál az ablakon.
-Akkor nem mondom-vont vállat.
-Na de induljunk!-szólt közbe Natsu.
-Akkor menjetek ki a szobámból!
-Miért?
-Mert öltözni akarok.
-Jaaa.
-Akkor kimennétek?
-Igen-végre kimentek. Miután felöltöztem, kimentem a konyhába, ahol tapasztalnom kellett, hogy még egy ilyen ébresztés, és nem lesz kajám.
-Azért máskor légyszi ne egyétek fel a fél hűtőt. Az egy hétnyi kaja volt, amit ti most eltüntettetek. Na mindegy induljunk!
-Oké! Amúgy finom kajáid vannak!
-Nektek nincs otthon kajátok?
-De, csal VALAKI mindig megeszi-hangsúlyozta ki Gray a valakit.
-Tehetek róla, hogy éhes szoktam lenni eddzés után?
-Mit sportolsz?
-Focizunk. Lehet, hogy neked is be kéne álnod. Ugyan azt kéne csinálnod, mint Gray fejével, csak a labdát kéne megcélozni.
-Nem focizni szeretnék. Valami küzdősport kéne.
-Mivel fiúiskola volt, így elég sok küzdősport van a suliban. Van karate, judo, aikido-sorolta Gray.- És még van egypár. Melyiket szeretnéd? Taekwondo is van. Szerintem neked az tetszene a legjobban.
-De jó! Van taekwondo? Akkor tuti az! Amúgy honnan tudtad hogy az lenne jó nekem?
-Kaptam már egy két szép taekwondos rugást az arcomba.
-Az előző sulimban jártam eddzésekre.
-Mivan jéghercegnő, becsajoztál?-jött oda hozzánk egy magas, hosszú fekete hajú srác, akinek az arca tele volt piercingekkel. Ügye ő nem az osztálytársunk?!
-Cső Vasfej!-köszönt neki Natsu
-Helló Szalamandra-köszönt vissza,
-Ti mindenkinek adtok valami hülye becenevet?
-Az most lényegtelen. Tehát te vagy a jéghercegnő barátnője?-időközben beértünk a suliba
-Nem a barátnőm!
-Nem vagyok a barátnője!
-Kár. Lett volna mivel szivatnom. Na mindegy.
-Soha az életben nem jönnék össze vele! Túl ijesztő ahhoz!
-Nem is vagyok ijesztő!-kiáltottam, és Gray megint kapott egyet.
-Látod?-nyöszörögte.
-Én nem kezdenék ki vele. Erza osztálytársa volt-mondta Natsu.
-Akkor gondolom az új csaj vagy. Gajeel Redfox vagyok. Sok sikert a túlélésben!
-Lucy Heartfilia vagyok. De nekem mennem kell mert még beszélnem kell az igazgatóval -Oké, szia Lucy!-köszönt el Natsu.
-Sziasztok!-mondtam, majd elindultam a másik irányba. És most esett le, hogy fogalmam sincsen az igazgatói hollétéről. Ekkor viszont megláttam két lányt. Ez a te szerencséd, Lucy, sikerült megtalálnod az iskola két lányát! Ügyes vagy! Elkezdtem feléjük sétálni, és megszólítottam öket- Elnézést a zavarásért , de meg tudnátok mutatni hogy hol van az igazgatói?-remélem kedves lányok, és segítenek.
-Persze!-mondta a kisebbik, aki gondolom Mavis. Hosszú, szőke haja és kislányos arca volt.
-Te vagy Lucy-sama igaz?-mondta a másik lány, miután elindultunk. Neki rövid fehér haja volt. Ő lehet Yukino.
-Igen, én vagyok, de nyugodtan szólíts csak Lucynak.
-Jó. Én Yukino Agria vagyok. Évfolyam társak vagyunk.
-Örülök a találkozásnak-jófej lánynak tűnik.
-Én Mavis Vermillion vagyok. Alattatok járok egy évvel-mutatkozott be a szőke lány is.
-Ismersz már valakit az osztályodból?-kérdezte Yukino.
-Natsut és Grayt, Gajeelel pedig ma találkoztam.
-Honnan ismereded Natsuékat?
-A napokban talákoztam velük. Ma ők ébresztettek. És megették a fél hűtőmet.
-Igen, Natsu híres az étvágyáról-mosolygott Mavis.
-Milyen így iskolába járni, hogy alig vannak lányok? Idáig nem volt gondom a dologgal, de most a sok fiút látva hirtelen elkezdtem félni egy kicsit.
-Nem vészes. Csak az a lényeg, hogy időnként találkozz lányokkal is. Erről jut eszembe, nem akarsz velünk jönni moziba pénteken?-kérdezte Mavis.
-Ha titeket nem zavar hogy én is ott vagyok, akkor szívesen megyek-örültem meg.
-Nagyon is örülünk ha jössz-mondta Yukino.- De a részleteket majd később beszljük meg, mert ez itt az igazgatói. Sok szerencsét, Lucy!-köszöntek el a lányok. Én meg bekopogtam az igazgatóiba.
-Jöhetsz!-szólt ki egy hang. Miután bementem, megláttam egy apró öreg embert, aki az asztal tetején(?!) állt.
-Szervusz. Makarov Dreyar vagyok, az iskola igazgatója, és az osztályfőnököd. Van valaki, akit ismersz az osztályból?
-Igen. De miért kérdezi mindenki ezt?
-A lányokat olyanok mellé ültetjük, akiket már ismernek(ha van olyan). Ez azért van, hogy könnyebben menjen az ismerkedés, beilleszkedés. Mert ügye úgy, hogy te vagy az egyetlen lány, nehéz ismerkedni. Na kik azok akiket ismersz?
-Natsu és Gray-Gajeelt direkt nem mondtam.
-Problémás kölyök mindkettő. De legyen Natsu.
-Oké.
-Na de menjünk, mert már elkezdődött az óra. Tessék itt az órarended, és nyomás az osztályba!-mondta, majd leugrott az asztalról, és kisétált az igazgatóiból. Utána mentem. Egy ideig a csendes folyosókon sétáltunk, majd egyszer csak vége lett a csendnek, mert az egyik teremből ordibálás hallatszott. Reménykedtem, hogy ne az legyen az jövőbeli osztályom, de meghallottam a "jéghercegnő"  felkiáltást. Aztán megálltunk az ajtó előtt, ahonnan a zaj szűrődött ki. Ez az az ajtó egy új fejezetet nyit az életemben, a bent lévő emberekkel éveket fogok együtttölteni.

Na megírtam a hozzám képest nagyon hosszú részt(fele ekkora részeket szoktam írni).
Na de térjünk is a lényegre. Van egy ismerősöm, akit limaem123 néven találtok meg, és van egy sztorija. Egy varázslatos, tündéres történet, ami egy tinédzser fiúról szól. Ha van kedvetek, olvassatok bele.