Már épp kezdtem pánikba esni, amikor...
-Búúúúúúúú!
-Anyádat hülyegyerek!-hirtelen annyira megijedtem, hogy Natsu két métert repült a rúgásomnak köszönhetően.- Ne ijesztegess!
-Basszus Lucy, hogy tudsz te ilyen erőset rúgni?
-Sajnálom,nem akartam! Csak tudod, mióta megpróbáltak megerőszakolni, sokkal félősebb vagyok, és nem gondolkozom, hanem cselekszem ilyen helyzetekben. Én tényleg nem akartalak bántani, csak megijedtem.
-Sajnálom. Én meg nem akartalak halálra ijeszteni, csak meg akartalak viccelni.
-Máskor ne tedd.
-Oké. És tényleg nagyon sajnálom. Amúgy indulhatunk?
-Igen-suliba menet mindketten csendben voltunk. Mikor beértünk megláttam a lányokat.
-Te menj csak én még beszélek a lányokkal.
-Ne várjalak meg?
-Nem kell, köszi.
-Akkor az osztályteremben találkozunk. És sajnálom hogy megijesztettelek.
-Nem kell-mosolyogtam rá, majd elindultam a lányok felé.
-Na mesélj Lucy, mindent tudni akarunk!-mosolygott rám Mavis csillogó szemekkel.
-Miről?
-Arról, hogy ketten jöttetek Natsuval.
-Tegnap Natsu lemásoltatta a kulcsom, ezért ma Gray nem akart eljönni reggel hozzám, mert nem akart meghalni.
-Akkor is ketten jöttetek! Ez olyan Romantikus!
-Meg se szólaltunk egész úton!
-Ez azt jelenti, hogy mindketten kínosan éreztétek magatokat, mert kettesben lehettek egymással!-ezt a csajt tényleg nem lehet leállítani.
-Mavis, hagyd, nem hinném hogy beszélni szeretne a szerelmi életéről.
-Yukino, már te is?-de megszólalt a jelző, tehát nem kellett tovább hallgatnom a kínos kérdéseket. Az osztályig futottam, hogy legyen időm előpakolni. Leültem Natsu mellé, és elkezdtem előszedni a cuccaim, de véletlen lelöktem Natsu tankönyvét. Épp lehajoltam érte, amikor valaki felemelte és odaadta. Loki volt az
-Ezt te ejtetted le, szépség? Egy csók a tulajdonostól, és vissza adom a neki.
-Natsué a tankönyv, buzikám.
-Én inkább kihagynám-mondta Natsu savanyú képpel. Nagyon cuki így!
-Azt inkább én is kihagynám. De ha te megcsókolsz, visszaadom neki.
-Nem.
-Én nem ellenkeznék vele. Ma két métert repültem neki köszönhetően.
-Mondtam hogy véletlen volt.
-Nem is haragszom. Csak megvédelek ettől a nőcsábászától.
-Várjatok. Mit csinálsz te minden reggel Lucy házában?
-Felébresztem.
-Mehetek én is?-kérdezte csillogó szemmel.
-Nem-vágtam rá.
-De Natsunak miért engeded?
-Mintha engedném. A hülyegyerek lenyúlta a kulcsom és lemásoltatta-vágtam fejbe az említettet.
-Elnézést, hogy megzavarom a bájcsevegéseteket, de az óra már elkezdődött-basszus, észre se vettem a becsöngőt. És azt se, hogy bejött a tanár!

***

Órák után megkerestem a taekwondo eddzőt, és beiratkoztam eddzésre, de csak heti eggyre.
-Hogy hogy csak heti egyre iratkoztál fel?-kérdezt hazafele menet Natsu.
-Nem bírnék ki heti négy eddzést. Túl megterhelő lenne.
-És miért a focit választottad?
-Taekwondoból piros öves vagyok.
-Az mit jelent?
-Mindegy, az a lényeg, hogy önvédelemre már tudom használni a tudásomat.
-Oké. De akkor holnap ügye jössz eddzésre?
-Persze.
-Amúgy mi volt reggel?-kérdezte Gray.
-Csak párnákat kaptam az arcomba.
-Akkor miért mondtad azt Lokinak, hogy felrúgott?
-Az más miatt volt.
-Hallgatlak titeket.
-Miután felöltöztem elbújt, és megijesztett, án meg felrúgtam.
-Hát az szívás, haver.
-Na, sziasztok. És ma egyedül akarok vacsorázni.
-Szia! Reggel találkozunk!-köszöntek el. Ezután felmentem a házba, megcsináltam a vacsorám, és elmentem lezuhanyozni. Miután végeztem ezekkel, egy hatalmas szekrényt odatoltam az ajtó elé, kitámasztottam, bezártam az ablakokat, és elmentem aludni. Már nem kellett váratlan látogatóktól félnem.

Dehogy nem, Lucy. Emlékeztek, hogy Natsu azt kérdezte Lucytól, megy-e a következő eddzésre? Biztosíthatlak titeket, hogy nem fog. Gonosz vagyok, és spoilerezek egy kicsit 😳. Amúgy bocsi az összecsapott részért.