38.rész
A nem túl bőséges vacsora után következett az alvás problémája. Ehhez több megoldásra váró kérdés is kapcsolódott-az első és legnagyobb pedig az alvás megoldása volt. Ezt több kisebb problémára lehetett bontani: hol aludjanak (nem igazán volt alvásnak megfelelő talaj), miben aludjanak (a nagy sietség közepette nem hoztak el elég pokrócot) és a „ki vállalja be a takaró nélküli alvást" (nem volt hideg, hogy jéggé fagyjanak, de rettentő sok bogár repkedett körülöttük, és valamit maguk alá is kellett teríteniük). Azután következett az őrködés, majd a lovak kérdése-bár utóbbi tűnt a legkevésbé bajosnak, a lovak nem úgy néztek ki, mint akiknek feltett szándékuk megszökni, és véleményük szerint néhány kisebb fához könnyen ki lehetett őket kötni.
Pár órával vacsora után úgy tűnt, sikerült megoldani az összes problémát. Egy fél óra keresgélés után sikerült találniuk egy kitűnő helyet. Egy fákkal körülkerített kis mező volt. A fák sűrűn ölelték körbe, így rejtve maradhattak, viszont a réten nem voltak fák, sőt kimondottan kellemesen selymes fű nőtt, ami miatt a pokrócok kérdése már kevésbé volt égető. Miután összedugták a fejüket, sikerült elosztani úgy a takarókat, hogy a két őrködőn kívül majdnem mindenkinek jusson egy a földre és takaródzásra. A számolást megkönnyítette mikor Gajeel és Levy bejelentették, hogy ők bizony együtt alszanak (amin a többiek meglepődtek, hisz a férfira nem volt jellemző, hogy ilyen nyíltan felvállalja érzelmeit), amihez természetesen Natsu is csatlakozott, és bár egyhangúlag ő jelentkezett, nem úgy tűnt, hogy Lucyt zavarja.
Végül összesen két embernek kellett egyetlen egy pokróccal aludnia, ezt végül Efman és Laxus vállalta be. Az őrködést most két órás szakaszokra bontva rendezték meg, bár az időt ilyen körülmények között nehezen határozták meg. A két őr az őket váltók pokrócait kapták meg.
A lovak problémája könnyebben megoldódott mint hitték-kiderült, hogy pokróccal szemben igen sok madzaguk van. Ezt fákhoz kötve kisebb karámot alakítottak ki a lovak számára a mező szélén.
Így, pár óra szervezkedés után végre elmehettek aludni. Ezt már sokkal gyorsabban hajtották végre mint az előkészületeket, hisz már mind nagyon fáradtak voltak, és másra sem vágytak, mint a jól megérdemelt alvásra. Az első őrpáros Elfman és Laxus volt, hogy ne kelljen többször is megbirkózniuk az elalvással kényelmetlen ágyukban. Nem kellett azon aggódniuk, hogy valaki nem tud majd elaludni-mindenkit elnyomott az álom abban a pillanatban, hogy lehajtotta fejét. Elfman szemhéja is le-le ragadt, akármennyire is igyekezett ébren tartani magát. Mikor már vagy tizedszerre kapta fel a fejét miután elbóbiskolt, Laxus egy kedves mosollyal elküldte aludni, és biztosította, hogy ura a helyzetnek, nem kell aggódnia.
A szőkehajú férfi immáron egyedül figyelte a társaságot. Keserű mosollyal hordozta végig tekintetét rajtuk. Nem először fordult elő vele, hogy megkérdőjelezte Natsu kapitányságát. Tisztelte a fiatal férfit, azonban úgy vélte, túl hirtelenharagú, könnyelmű, és nem jó ötlet rábízni egy egész kalózbanda vezetését. Most is miatta kerültek ilyen helyzetbe. Időnként eljátszott a gondolattal, mi lenne, ha belőle vált volna kapitány? Hisz ő herceg, trónörökös volt, arra nevelték, hogy irányítson másokat. Vajon neki jobban ment volna? Persze tudta, jól esett fejben azzal kérkedni, hogy őt erre nevelték, be kellett vallania magának, hogy nevelése a palotában igen hamar befejeződött, és azt már Igneel fejezte be, teljesen más szellemben. Laxus nem volt hataloméhes. Nem utálta Natsut. Mindössze úgy vélte, felelőtlen.
Laxus szeme Natsuékra tévedt ahogy végigpásztázott az alvókon. És újra a düh egy szikrája lobbant benne. El akarta hitetni magával, hogy nem utálja Natsut- így is volt korábban-de a férfi semmiképp sem illett a húgához. Hozzá egy tisztességes, anyagilag biztos, nemes férfi illett, aki gondját tudja majd viselni, legyen szó akármiről. Jelen helyzet szerint Lucy lesz a következő uralkodó, és hogy nézne ki, ha a királynő szeretője egy kalóz lenne?
Vagy... Esetleg itt lenne az ideje visszatérni? Ő már annyi évet töltött távol az otthonától, lassan hazamehetne? Király lenne belőle. Apja talán úgy örülne neki mint még soha. És megadhatná Lucynak azt, amire vágyik. Ő folytathatná az útját Natsuval-amivel természetesen nem értett egyet. De Lucy rendkívül boldog lenne. Tudta, hogy ő akármennyire is dühös arra a semmirekellőre, a húga rendkívül szerette, és teljesen összetörne a szíve, ha ott kéne hagynia a kapitányt. Bár talán így lenne rendjén. Egy uralkodónak áldozatokat kell hoznia az ország érdekében.
És ez rám is igaz sóhajtott Laxus. Rám ugyan úgy igaz, hogy megkéne hoznom ezt az áldozatot. Kettőnk esete annyiban különbözik, hogy én már évek óta élvezem ezt az életmódot, és nincs senkim aki miatt annyira fájna elmennem innen.
Laxus gondolatai valószínűleg bőven kitöltötték a két óráját, amit őrködéssel kellett töltenie, úgyhogy feltápászkodott a fűről, majd megindult az alvók felé. Menet közben összedörzsölte tenyerét abban a reményben, hogy a rátapadt fű lejön róla. Odasétált a kis körhöz, ahol a többiek aludtak. A sötétben megpróbálta kiszúrni Erzát és Grayt, akik szerencséjére egymás mellett aludtak. Odabotladozott, majd leguggolt melléjük. Addig rázogatta őket óvatosan, míg fel nem keltek, és készen nem álltak az őrködésre. Idáig ők ketten aludtak egy-egy pokróccal, míg Elfman minden nélkül szuszogott a kör szélén. Laxus gondosan betakarta a nagydarab férfit, majd ő i nyugovóra tért.
Sziasztok gyermekeim!
Sajnos megint kicsit későn érkeztem a résszel, ráadásul nagyon rövid is lett. Viszont most először nagyobb bepillantást nyertünk Laxus érzelmeibe, gondolataiba. Úgy tűnik nagyon nem szereti Natsut 😆
Az elmúlt 3 hétben egyáltalán nem sikerült semmit se írnom, mindig nagyon nekiállok, aztán nem lesz belőle semmit (már előre megírt részeket kaptatok mostanában, bár mostanra már csak egy ilyen maradt, úgyhogy azután nagy bajban leszek). Ráadásul a napokban elutazom a családommal, és valószínűleg nem lesz wifim, úgyhogy nem is tudok majd részt feltölteni (viszont szerintem megéri várni arra a részre 😏). És még az azutáni héten is elfoglalt leszek, úgyhogy lehet akkor se tudok majd írni, emiatt jelenleg elég dühös vagyok a helyzetre.
Mindenesetre igyekszem azért majd valamit összedobni, bár valószínűleg nem lesz olyan jó
Remélem tetszett a rész, örülök hogy elolvastad! ❤
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro