Nem tudom mi a fasz történt velem. Pár órája, sőtt ha úgy vesszük egész kibaszott életemben gyűlöltem a srácot. Most meg nem tudtam másra gondolni, csak rá. Minden fiúban aki elhaladt mellettem és rám mosolygott, Csikit kerestem. A tömegben kutattam az arcát, néha-néha megdobbant a szívem, mikor azt hittem őt látom, hogy aztán csalódottam jöjjek rá, hogy ez csak egy random srác.

-Mi van veled A?-bökte meg a vállam Lovas.

-Nem tudom, Marci.-sóhajtottam. Most valljam be neki, hogy arra az istenverte baromra gondolok folyamatosan, akit az elmúlt években megállás nélkül szidtam?

-Van valami oka annak, hogy Csiki az kérdezi velünk vagy e?-mutatta felém a telefonját.

-Nem tudom.-ez a szituáció nekem is kész rejtély volt, azt meg, hogy mi van Csiki fejében a jó isten se tudná megmondani.

-Alma, mi történt?-Marci olyan átható pillantás vetett rám, hogy úgy éreztem a vesémbe lát. De még mindig nem voltam okosabb, így csak megráztam a fejem.

-Jézusom, a csávó évek óta beléd van esve, most hirtelen mi a fasz van?-kelt ki magából.

-HOGY MICSODA?-kaptam a szám elé a kezem. Mi. A fasz.

Hogy Csiki? Belém? Nem az lehetetlen.

-Bolond vagy.-mondtam ki a nyilvánvalót.

-Basszus. Erről neked nem kéne tudod.-Marci idegesen bámult rám. Pont úgy mint aki elhiszi azt a képtelenséget amit előbb elkotyogott.

Pont úgy mint akinek baja lehet belőle. Lehet, hogy részeg vagyok, de ez még így is egy atomnagy faszság.

-Ez nem lehet igaz.- nevettem fel. Tuti, hogy csak szivat.

-Jó vicc volt Lovas, haha most már elég.

-Nem vicceltem, Alma.-sóhajtotta, "ez hosszú lesz" stílusban.

-Csiki szeret téged, csak te mindig olyan seggfej voltál vele, hogy jobbnak látta, ha ő is így fog viselkedni.

-Faszság.-mondtam fintorogva. Egy olyan srác mint ő, nem szerethet egy olyan lányt, mint én.

-Nem hiszel nekem? Jólvan.-mondta mindenttudóan, majd elordította magát.

-Vendel!- a tömegben feltűnt a szemüveges legjobb barátom, 2 lány derekát átkarolva.

-Mizu gyíkarcok?-huppant le mellém a söröstandhoz. A két lány vihogva követte.

-Bájos.-fintorogtam el magam.

-Csiki hol van?

-Idegbetegen mászkált egy darabig majd lelépett fasz se tudja hová.-tárta szét Vendel a karját. Teljesen össze voltam zavarodva.

-Valaki mondja már el nekem mi a rák van!-néztem felvállrva a két fiúra.

-Csiki szereti Almát?-kérdezett rá köntörfalazás nelkül Lovas, mire Vendel eltátotta a száját.

-Te normális vagy? Erről nem beszélunk hangosan, te állat! Meghallja!-suttogta elképedve, miközben folyamatosan engem bámult.

-Nem vertek át.-mondtam komoran. Ezek bolondok. Nem fogok bedőlni ennek a szar viccnek.

-Miről van szó?-nyávogott bele Vendel ideiglenes nője 1.0.

-Fogd be kislány, semmi közöd hozzá!-fogtam a fejem. Kész őrület az egész.

-Arról a magas szexi szőkéről beszéltek?-kotyogott bele a másik picsa is. Nagyszerű.

-Az a csávó... hmmm nyami. De esélytelen.

-Totálisan.

-Mikor meg akartam magam hívatni vele egy italra azt mondta, hogy kopjak le, mert van elég baja ígyis egy csajjal, nem kell neki még több.-motyogta első számú ribanchercegnő.

-Ja de tuti nem rólam beszélt.-fújtam ki idegesen egy tincset a szemem elől.

-Hát nem tudom. Azt mondta, hogy kellett neki egy makacs, szexi néger csajba beleesnie, csak a cirkusz van vele.

-Hogy... mi? Nem hiszem el.-suttogtam. Kezdtem kételkedni benne, hogy ez tényleg csak egy szar vicc lenne.

-Ja, totál kész volt a gyerek.-helyeselt a szőke picsa, én pedig úgy éreztem mentem kihányom az összes vodkát amit az este folyamán magamba döntöttem.

Hirtelen felálltam, mert úgy éreztem mentem megfulladok.

-Elmegyek a mosdóba.-nyögtem ki, majd botladozva elindultam a sátrak felé. A barátaim aggódva pillantottak utánnam.

-Lovas, ezt most mi a gecinek kellett?-hallottam még Vendel ideges hangját, aztán az egész stand zaját elnyelte az eszméletlen nagy fesztiváltömeg.

Mire a mosdókhoz értem annyit agyaltam, hogy belesajdult a spicces fejem. Ez nem lehet a valóság.

-Hová, hová szépségem?-hirtelen egy erős kéz ragadta meg a vállam, mire majdnem szívbajt kaptam.

Egy eszelősen részeg srác kapott el, aki leplezetlenül bámulta a mellemet. Hirtelen már nem tűnt olyan jó ötletnek egyedül mászkálni a sötétben, és a póló választásom se volt túl szerencsés, mert nem bízott sok mindent a fantáziára.

-Elengednél?-mordultam rá idegbetegen.

-Hallod ezt Zsombi? Fogtam egy makacs hercegnőt.-ordított hátra röhögve, majd hirtelen a semmiből előtűnt még legalább 3 srác.

-Szép példány, mit ne mondjak.-nyalta meg a száját az egyikük, én pedig majdnem kidobtam a taccsot..

-Vedd le rólam a mocskos kezed!-sziszegtem összezsorított fogakkal. Hiába voltam nagy darab, 3 srác ellen esélyem sem volt.

-Mi az cica? Ne legyél ilyen harapós, mi csak játszani akarunk!-jöttek egyre közelebb, én pedig éreztem, hogy mindjárt rám tör egy jó kis pánikroham. Nem hiszem el, hogy pont most nem jön erre senki, basszameg!

Az egyikük teljesen belemászott a képembe, amíg a másik lefogta mind a két kezem. Üvölteni akartam, úgy ahogy csak a torkomon kifér, de mintha megérezték volna a szándékomat, így a harmadik a számra tapasztotta a tenyerét.

Az első srác rámarkolt a mellemre még a másik kettő a seggemet fogta meg. Némán rángatóztam a kezeik között és éreztem, hogy könnyek csorognak végig az arcomon. Inkább becsuktam a szemem, mert egyáltalán nem akartam látni azt, ami most következik.

-3 másodpercetek van, hogy elengedjétek a hölgyet!-hallottam meg egy fenyegető hangot.
A megkönnyebbüléstől még jobban rámtört a zokogás.

-Haver, mi csak szórakozunk egy kicsit!-mondta az egyik seggfej undorítóan vigyorogva.

-Haver, ne az én csajommal szórakozzatok, mert levágom a tökötöket és megetetem egy kutyával!-ordította Csiki, mire a három barom kézfeltartva elengedett.

-Nem akarunk bajt!-monta behúzott nyakkal az a csávó, aki elkapott.

-Ja, nyugi van tesó!-helyeselt a másik kettő.
Most, hogy végre szabad volt mint a két karom és biztonságban voltam, olyan dühöt éreztem, mint még soha.

-Te undorító, mocskos, gyáva féreg!-üvöltöttem, majd egy jól irányított jobb horoggal teljes erőből orrba vágtam a rohadékot.

-Auuu! Megvesztél? Őrült kurva.-jajgatott felháborodottan. Látni, ahogy az egész arcát beteríti a vér, mérhetetlen elégedettséggel töltött el. Épp keszültem a második ütésre, mikor valaki gyengéden elkapta a kezemet.
-Hagyd, Körte nem éri meg.-suttogta Csiki lágyan a fülembe.

-Takarodjatok innen!-köpte, majd miután a 3 balfasz fülét farkát behúzva elsunnyogott, szorosan átölelte a vállamat.

-Jól vagy, kislány?-nézett aggódva a szemembe.

-Igen.-temettem a vállába az arcomat.

-Megölöm őket.-simogatta meg óvatosan a hátamat, de a szeme még mindig fenyegetően pásztázta a sötétséget.

-Nyugi, Csiki. Nem para. Már elmentek.

-Nem para? Már hogyne lenne az! Alma ha nem érek ide időben, ezek a szemetek...-elharapta a mondatot, csokibarna szemében fájdalom csillant.

-De ideértél.-mondtam egy halvány mosoly kíséretében. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer az életben hálás leszek Csiki Andrásnak, de hát ezek szerint vannak még csodák.

-Biztos, hogy jól vagy?-fogta két keze közé az arcom. Éreztem, hogy elpirulok.

-Jól vagyok. Most már.-húnytam le a szemeimet, és hagytam, hogy még szorosabban magához öleljen. Nem tudom hogy ugrott fel hirtelen a kapcsolatunk  mínusz 1000-ből 1000-be, de nem is érdekelt. Csak az számított, hogy itt van, és már biztonságban érzem magam.

-Lovas említett valamit...-szólaltam meg pár perc múlva. Muszáj volt tudnom. Tőle kellett hallanom.

-Mit?-Csiki hangja tele volt félelemmel.

-Tényleg szerelmes vagy belém?-suttogtam.

-Amióta csak először megláttalak, Alma.