Utállak? 1.
-Vendó hol a faszban vagytok? Tessék? Mi? Kurvajó. Tesó itt hagytatok ezzel a...- na még mit nem! Felháborodva hördültem fel és igyekeztem egy pillantásomba belesűríteni minden gyűlöletemet.
-Szóval khmm... siess.-nézett rám Csiki András kínosan majd lerakta a telefont.
-Nem tetszik a társaságom?-kérdeztem
fogcsikorgatva. Utáltam ezt a gyereket. Nincs még egy ilyen orbitális nagy seggfej a földön.
-Jaj fogd már be, Körte.-mondta unottan és elindult a másik irányba.
Na azt már nem! Nem fogom hagyni, hogy lekörtézzen, aztán itthagyjon a fesztivál kellős közepén! Elindultam utánna. Bár mindent megtett azért, hogy lerázzon, mégis pár pillanat múlva már mellette sétáltam. Tök jó lenne itt minden, ha az a fasz Vendel nem hagyott volna magamra ezzel az állattal. Nem így képzeltem el az első fesztiválomat. Én csak bulizni akartam, inni, pasizni és atomjó koncerteken ugrálni. Erre tessék.
-Vendel, halott ember vagy.-morogtam, miközben beálltam Csikivel egy büfésstand sorjába.
-Mit iszol?-nézett rám.
-Egy vodkanarancsot.-mondtam miközben "valaki mentsen már meg" üzenetekkel bombáztam a közös csoportunkat. Csiki sóhajtva előkapta a pénztárcáját, mire azonnal felment bennem a pumpa.
-Ugye nem próbálod eljátszani az úriembert?-néztem rá hitetlenkedve. Még csak ez hiányzott.- Nem fogsz nekem fizetni, bazdmeg. Felejtsd el.
-Alma, fogd meg a piád, mond hogy kösz szépen és dugulj el.-nézett rám szigorúan. Hát ez remek, mondhatom.
-Kösz szépen. Seggfej.-kaptam ki a kezéből a poharat, majd jó nagyot húztam belőle.
-Lassan a testtel, még a végén nekem kell majd felkaparni téged a padlóról.- vigyorodott el gúnyosan.
-Szopjál lovat!-kortyoltam bele még egy jó nagyot a vodkámba. Nekem egy ilyen arogáns bunkó ne mondja meg, hogy mit csináljak!
-Elegáns.-nézett végig rajtam szórakozottan. Már pillanatig feszülten méregettük egymást, majd hirtelen folytott sikongatásokra lettem figyelmes.
-Úr isten, te nem Csiki vagy?-állt meg előttünk 3 igen igen ittas kis csitri.
-De, sajnos.-motyogta az említett és éreztem, hogy szívesen a föld alá süllyedne.
Sóhajtva kikaptam egy cigit a táskámból és a lányokra néztem. Nem tudom mi ütött belém, de nem akartam, hogy rosszul érezze magát. Arra ott voltam neki én, nem kell a fölös feszkó.
-Bocs a pasimhoz beszélsz?- húztam fel a szemöldököm. A három lány szájtátva bámult rám.
-Komolyan ezzel a néger ribanccal nyomod?-mondta az egyikük lenézően. Na na na, ácsi!
-Parancsolsz?-tornyosultam felé frnyegetően. A 180 cm-mel simán leköröztem őket.
-Izé...-hápogta ijedten a barátnője, majd gyorsan odébb ráncigálták egymást.
-Én is így gondoltam.-mondtam elégedettem.
Egy raszta, magas, telt néger csajjal senki nem mer szórakozni, főleg nem ilyen 20 kg-s picsák. Oldalra sandítva láttam, hogy Csiki szinte sokkban van.
-Most mi az?-kérdeztem felháborodottan. Nehogymár! Kihúzom a seggét a szarból, és még ő néz rám furán!
-Alma te.. nem vagy semmi.-mondta és elgondolkozva végignézett rajtam.
-Csak mond hogy kösz szépen, és dugulj el!-ismételtem meg a korábbi szavait. A fejét fogva elröhögte magát, majd megragadta a kezemet, és elindultunk a tömegben. Annyira szürreális élmény volt Csiki Andrással kéz a kézben andalogni!
-Ezt miért csináltad?-lassított le hirtelen egy kihaltabb területen. Még mindig a pár perccel ezelőtt történteken agyalt.
-Mert felbasztak.-mondtam ki őszintén.
-Örök hálám.-és már megint ez az elgondolkodva bámulás.
-Mi a faszt nézel van valami a ruhámon?-forogtam körbe. Egy picsarővid fekete short volt rajtam, piros csipkés haspólóval.
-Ki van a mellem?-kérdeztem félve, majd elkezdtem igazgatni magam.
-Jesszus Alma! Fejezd már be!-kapta el a kezemet. Felnéztem és láttam, hogy jó pár srác állt meg mellettünk és a kis magánsztriptízemet bámulják.
-Nincs semmi baj a melleddel ne tapogasd már magad!-sziszegte még mindig a kezemet szorongatva.
-Szóval azt mondod, hogy jó?- kérdeztem vigyorogva. Hát igen, 2 D-s cici egy falatnyi pólóban. Még Csiki András sem megy el e mellett szó nélkül, úgy látszik.
-Nem mondok semmit. Fejezd be!-suttogta idegesen.
-Nyugi csak szivatlak!-mosolyogtam rá.
-A sírba viszel!-sopánkodott.
-Nyugi tudod, hogy utállak.
-Én is téged.
-Akkor minden rendben.-mondtam, de valami megválltozott. Valami más lett az elmúlt másfél órában, amit ezzel az istencsapásával töltöttem.
-Figyi Alma én...
-Jesszus csajszi, hol a pokolban voltál? Vendel riadóztatott, hogy keressünk meg titeket, nemhogy véletlenül kinyírjátok egymást!- hirtelen Vanessza és pár barátnője tűnt fel mellettünk.
-Megvagyunk. Még.-mondtam mosolyogva, majd hagytam, hogy elrángassanak Csiki mellől.
-Vendelék a sörös standnál várnak, András!-ordította Sziszi, miközben már a placc másik felén jártunk.
Sóhajtva fordultam hátra, és még utoljára pont elkaptam Csiki pillantását, mielőtt eltűnt a tömegben.
Pont annyi kérdést és értetlenséget sugárzott, mint amit én éreztem belül.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro