Pestiest part 1.
Dögmeleg.Izzadtságszag, csípős cigifüst. Kb. ezekkel a szavakkal tudnám jellemezni a szombat estémet. A szórakozóhely kicsi volt, hangos és a korai időpont ellenére fullhouse volt. Szinte lépni sem lehetett a sok táncoló fiatal között.
-Nika, ez egyáltalán nem poén!-néztem a legjobb barátnőmre összehúzott szemekkel.
Kapásból fel tudtam volna sorolni 50 olyan helyet ahol akkor szívesebben lettem volna. Persze Nika mindig próbált kimozdítani az enyhe introvertáltságomból, így esélyem sem volt, hogy hazamenjünk.
-Ne viccelj már velem Dia! Nem fogsz egész éjjel a gép előtt ülni mint valami őrült kocka.-nézett rám szigorúan.
Duzzogva vettem tudomásul, hogy bizony még itt kell szenvednem egy ideig majd egy "dögölj meg" pillantást küldtem a random srác felé aki az asztalunk körül lófrált.
-Istenem honey, ne akarj már mindenkit elijeszteni! Nem azért csíptük ki magunkat, hogy minden szerencsétlen fiú fejvesztve meneküljön előled.-elhúztam a számat.
Na ez meg a másik. Én álltalában nem viszem túlzásba a dolgokat, egy kis púder, egy kis dekoltázs és ennyi. Bezzeg most... a világ legszűkebb vörös (Igen bazdmeg vörös!!!) ruhájában feszítettem, ami ráadásul picsarövid is volt és mindkét oldalán apró háromszög kivágások futottak végig.Mint egy rossz ribanc. Nem csodálkoztam, hogy kb. 5 fiúra kellett eddig nagyon csúnyán néznem, akik igen barátságosan méregettek. A fekete magassarkúmban már égett a lábam és szerintem annyi highlighter volt a fejemen, hogy világítottam mint egy discogömb.
-Nika húzzunk már el innen!-próbálkoztam hatni rá kutyaszemekkel de sajnos tőle tanultam ezt a nézést, ezért egyáltalán nem hatott rá.
Csak egy diszkrét kinevetést kaptam, semmi mást. Hát ez nagyszerű. Nika még a rosszabb napjain is 80-szor nagyobb társasági életet él, mint én bármikor. Szerinten jópáran elgondolkoztak már azon, hogy a stréber csaj és a partykirálynő mégis melyik univerzumban legjobb barátok. Hát igen. Nem mondom, hogy nem vagyunk totálisan, teljes mértékben különbözőek, de szerintem pont ezért értjük meg egymást ennyire.Első perctől megvolt köztünk az összhang. Én mindig vigyáztam rá, hogy lehetőleg ne kerüljön túl nagy bajba, ő pedig elérte, hogy kimozduljak a komfortzónámból. Mondjuk néha, (mint például most) ennek nem nagyon örültem, de hát kinek kellenek ellenségek, ha az embernek ilyen legjobb barátja van?!
-Mit isztok lányok?-hajolt hozzánk egy 16-17 éves forma srác és feltűnően végigmért minket.
-Mi semmit, te pedig ribizliszörpöt.-nézett rá megrökönyödve a legjobb barátnőm, mire a srác eszeveszett vihogásba kezdett.
-Hogy engedhetnek be téged ide?-kérdeztem elképedve.
-Megvannak a módszereim!-kacsintott és a kezét a csupasz combomra csúsztatta.
-Na még mit nem!-fröcsögtem felháborodva, majd hirtelen elordítottam magam.-Dominiiik!-a srác aki a wc ajtóknál felügyelt, és éppen elméjülten beszélgetett egy nagymellű szőkével meglepve kapta rám a pillantását. Intett a csajnak, majd öles léptekkel elindult felénk. Mikor az újdonsült kis barátunk meglátta a majd 2 méter magas, csupa izom srácot, aki tele volt tetkókkal, hirtelen már nem volt kedve vigyorogni.
-Diana, te lány, miért kellett ezt elbaszni?-ért oda hozzánk Dom, majd nevetve a vállamra tette a kezét.
-Bocsánat!-somolyogtam, de egyáltalán bántam, hogy félbeszakítottam a kis flörtjét. Dominiknak mind a 10 ujjára legalább 2 nő jutott egy este alatt, szóval szerintem nem nagyon bánta, hogy ezt a szőkét most kihagyta.
-Na mi van kicsi? Miért hívtál?
-Ez a fazon letapizott és a nyakamat rá, hogy nincs több 16 évesnél.-néztem szúrós szemmel a ledermedt srácra. Dominik követte a pillantásomat, majd megragadta a kissrác nyakát és a kijárat felé kezdte tuszkolni.
-Engem az se érdekel, hogyha egy fiatalos 30 éves vagy, de ha még egyszer a húgomra mered tenni a kezed, megöllek!-mondta neki vészjóslóan nyugodt hangon. Szegény fiú, úgy iszkolt kifelé a szórakozóhelyről, mint egy ijedt kisnyuszi. Mosolyogva néztem Dominikot, aki visszasétált hozzánk elégedet, "na ezt is lerendeztem" fejet vágva.
-Kösz bratyó!-persze Dominik nem volt igazából a bátyám, de amióta az eszemet tudom a szomszédos feljáróban lakott és mindig ő vigyázott rám kiskoromban.Aztán a suliban megismerkedtünk Nikával és így lett teljes a kis csapatunk. Ez a hely, ahova Nika elrángatott Dominiké volt, ezért voltam hajlandó még maradni.
-Nika, Dia vigyázzatok magatokra! Ma a szokásosnál is idiótábbak az emberek! Muszáj körbenéznem, hogy minden rendben van e. Meglesztek addig?- nézett ránk aggódva, mire Nika felvinyogott.
-Hidd el Dom, tudunk magunkra vigyázni! Menj és rúgj szét pár segget!-dobott neki egy csókot, majd végignéztük, ahogy a nagy melák legjobb barátunk eltűnik a tömegben.
-Dia, ne fordulj meg!-szólalt meg Nika hirtelen mire összeráncoltam a szemöldököm.
-Mivan?
-Egy rohadt szexi srác most nézett rád kb. 3-dszor az elmúlt 5 percben.
-Mi?- fordultam hátra még mindig értetlenül, és összetalákozott a tekintetem a világ leggyönyörűbb barna szempárjával.
-Jesszusmáriaszentszűzanya.-hirtelen elkaptam a fejem és éreztem, hogy olyan vörös lesz az arcom, hogy simán versenyezhetne a ruhám színével.
-Dia. Megmondtam.Hogy.Ne.Fordulj.Meg!-sziszegte idegesen Nika.
-Még mindig néz?-suttogtam a szememet az asztallapra szegezve. Nincs az az isten, hogy felnézzek.
Nika vetett egy gyors oldalpillantást majd suttogva válaszolt.
-Most már nem néz. Dia, erre nincs jobb szó. Tátott szájjal bámult.-vigyorgott és ő is folyamatosan az asztalt nézte.
-Ne szívass már, ez nem vicces!-nevettem kínosan.
-Szívatnálak én ilyennel?! Esküszöm neked, pislogás nélkül bámult rád.
-Lehet, hogy téged néz.
-Ja persze.Ne legyél már ilyen drámakirálynő! Gyönyörű vagy, és ez végre nem csak egy 3 IQ-s pojácának tűnt fel.
-Lehet, hogy ő is olyan.
-Hidd el nekem, hogy nem.
-Mégis honnan a bánatból tudod?
-Megérzés, Diana. Néha te is hallgathatnál rá.
-Kapd be, Nika.
-Fogd be, és ne bámuld már az asztalt!
-Te is azt csinálod!
-De csak ezért, hogy ne egyedül téged nézzenek hülyének!
-Óó, te te büdös ku....
-Bocsánat lányok, zavarok?-a nagy szócsatában észre sem vettük, hogy egy srác megállt az asztalunk mellet.
Fekete haja volt, borostás arca és nagyon szimpatikusnak tűnt. Fekete rövidnadrágot, fehér pólót és siltessapkát viselt, emellett leplezetlen vigyorral méregetett minket, szóval bizonyos, hogy végighallgatta a kis párbeszédünket.
-Khmmm.-húzta be a nyakát Nika.
-Mit szeretnél?-kérdeztem ártatlan fejjel, és próbáltam úgy tenni, mintha nem égnénk.
-Hát, azok az agyhalott állatok a terem másik végében fogadtak, hogy ki mer idejönni hozzátok, de egynek barátnője van, a másik kettő pedig szerintem azóta nem tért magához, mióta megláttak titeket, szóval én maradtam rátok! Egyébként-fordult hirtelen felém-Csikit újra kell éleszteni, mert mióta előbb hátrafordultál, totálisan megnémult. 10 perce csak tátog mint egy hal.
-Melyik a Csiki?-kérdeztem kissé félve.
-Szőke melír, orr pc.
-Jézusooom.-temettem az arcomat a kezembe. A barna szemű.Meg fogok halni.
-Ha tanácsolhatok valamit- folytatta a srác egyre szélesebb vigyorral-gyertek oda hozzánk. Igazán kevés alkalom adódik, mikor az a köcsög zavarban van, szóval légyszi légyszi, nevetni szeretnék!
-Nika?-néztem a legjobb barátnőmre.
-Dia?-vigyorgott vissza, pontosan olyan
eszelősen mint a srác.
Fiúkat szívatni? Nika kedvenc elfoglaltsága. Naná, hogy benne volt.
-Egyébként Ábel vagyok-intett a fiú mire mi is bemutatkoztunk.
-Diana!
-Nikoletta!
-Lányok, ez nagyon jó móka lesz!
~
-Lovas, te akkora gyökér vagy, rám öntötted a sörödet!
-De baszd már meg Vendeel, nem tudsz egy kicsit arrébb menni?
-Fejjezzétek már be!
-Ne ordíts már!
-ÉN NE ORDÍTSAK?
-MINDENKI NYUGODJON MÁR LE A PICSÁBA!
-Öhmmm. Sziasztok.-álltunk meg az asztal melett, kicsit megilletődve. A 3 srác akik eddig egymással ordítoztak, úgy némultak el hirtelen, mintha valaki megnyomta volna a mute gombot rajtuk.
-Na lányok!-csapta össze a kezét Ábel- Ő itt Lovas, ott jön Lovas barátnője Vanessza, ez itt Vendel, az meg Csiki.-mutatt rá először egy barna hosszabb hajú fiúra izompólóban, majd egy fekete hajú tetovált lányra, aki épp akkor verekedte magát át a tömegen. Majd következett egy fekete hajú, szemüveges srác és végül...
Feszülős térdnél szagatott nadrág. Sima fekete póló, ami jól kiemelte az izmait. Fekete Nike cipő. Egy Eminem nyaklánc. Septum. Egy copyright tetoválás a kezén. Kétoldalt felnyírt barna haj szőke melírrel.Magas. És észveszejtően szexi. Nagy csokibarna szemeivel zavarodottan bámult rám. Tekintetét az enyémbe fúrta. Annyira megilletődtem, hogy szinte még levegőt is elfelejtettem venni.
-Nika vagyok!-csiripelte mellettem vidáman a barátnőm, majd alig észrevehetően a karomba csípett.
-Auuu!-sziszegtem, majd észbe kaptam, hogy Nika csak segíteni akart, mert nem biztos, hogy jó benyomást keltenék így elsőre ha mondjuk beleájulnék szegény szerencsétlen srác karjaiba.
-Én pedig Diana!- mondtam a helyzethez képest meglehetősen vidáman, pedig olyan zavarban voltam, hogy legszívesebben sikítva elrohantam volna.
Vendel, Lovas és Vanessza köszöntek, de Csiki még mindig engem bámult, szerintem észre se vette, hogy zajlanak körülöttünk az események.
-Csiki András is üdvözöl titeket, csak elvitte a cica a nyelvét!-csapta hátba a srácot Ábel, mire az végre magához tért.
-Öhm. Aha. Ja. Sziasztok, meg ilyesmi.-motyogta, mire az egész társaság égtelen nagy röhögésbe kezdett.
-Ember, kinyírlak!-nézett gyilkos tekintettel Ábelre, aki szinte már sírt a nevetéstől.
-Hát ezt nem gondoltam volna!-törölgette a szemét.
-Na, elég fejezzétek be! Szegény Csiki eleget égett már.-mondta Vendel.
Ezt követően viszonylag normálisan folyt a beszélgetés. Egy csomót dumáltunk, és megtudtuk, hogy a srácok streamerek, és iszonyat jófejek. A lelkemre kötötték, hogy iratkozzak fel a csatornájukra. Csiki egy szót nem szólt egész végig, ami elég zavaró volt, mert szívesen beszélgettem volna vele, de ahhoz, hogy én kezdeményezzek rohadt sokat kellett volna innom. Mert hát... ott volt ő, a szexi, flegma srác, én meg a 155 cm-mel, a tépett fekete hajammal és a nagyon rövid ruhámmal nem soroltam volna magam vele egy kategóriába. Távolról sem.
-Uuuu imádom ezt a számot!-sikkantotta Nika, mikor meghallott egy nagyon pörgős Chris Brown dalt.
-Táncolunk?-nézett rám, majd Vanesszára.
Mind a ketten mosolyogva bólintottunk, majd elindultunk az izzadt tömegbe.
Igazából táncnak nem nevezném, amit leműveltünk, inkább őrült nagy ugrándozásnak, de nagyon jól éreztük magunkat.
[eközben]
-Vendel-suttogta Ábel, és közel hajolt a szemüveges sráchoz, nehogy más is meghallja amit mondani készült.
-Ez a helyzet kicsit aggasztó. Csiki kb. 2 órája nem szólt egy árva szót sem, de úgy méregeti azt a csajt, mint aki mindjárt letépi róla a ruhát. Nem akarsz egy kicsit besegíteni neki?
-Mire gondolsz?-ráncolta a homlokát a másik, Ábel pedig suttogva magyarázott tovább.
[]
-Szabad?-hirtelen Vendel jelent meg mögöttem, mindkét kezét a derekamra csúsztatta.
-Persze!-mondtam és rámosolyogtam.
-Mondom mi a szitu.-suttogott a fülembe, amitől kicsit megborzongtam.
-Most szépen féltékennyé tesszük Csikit.-közölte vigyorogva, majd maga felé fordított, és nagyon, nagyon közel húzott magához.
A szánk csak pár centire volt egymástól.
-És ez miért jó?-kérdeztem összezavarodva
-Mert ha látja, hogy rád mászok, hátha lép valamit!-magyarázta, majd az orrával megbökte az enyémet, amitől automatikusan elnevettem magam.
-Rémes barát vagy.-vigyorogtam.
-Szerintem inkább rohadt kedves. Tetszik neked?-nézett mindenttudóan a szemembe.
Csak bólintani tudtam, és éreztem, hogy megint elvörösödök.Úgy 200-adszorra az este folyamán.
-Akkor nyomjuk!-mondta, majd hirtelen megpörgetett, így a hátam a mellkasának nyomódott, a fenekem pedig a csípőjének. Jobb kezemmel átkaroltam a nyakát, míg ő a derekamra markolt rá.
-Idenéz?-kérdeztem behúnyt szemmel.
-Óóó azóta bámul minket, hogy eljöttem az asztaltól. Szerintem ha most nem nyír ki, akkor soha. Na és most nevess, mintha valami geci vicceset mondtam volna.-erre a kijelentésre őszintén felvihogtam, Vendel pedig még közelebb húzott magához.
-Már kezd elszakadni a cérna.-suttogta a fülembe, ami messziről úgy nézhetett ki, mintha csókolgatna, mert direkt sokáig ott tartotta a száját.
-Még pár pillanat...-most kezeit a mellem alá vezetette, vigyázva, hogy ne érjen hozzájuk. De ez persze messziről, így a félhomályban teljesen máshogy nézhetett ki.
-Mindjárt feláll...Ja és előre is bocsi!-mondta majd belemarkolt a seggembe. És ekkor székborulást hallottunk. Vendel még szorosabban húzott magához, és éreztem,hogy vigyorog.
-Bocs de...-állt meg előttünk hirtelen Csiki- lekérhetem?-annyira fenyegető volt a hangsúlya, hogy kezdtem igazán sajnálni Vendelt. Persze ő egyáltalán nem ijedt meg.
-Bocs de éppen táncolnánk!-mondta kicsit flegmán, de hallani lehetett rajta,hogy próbálja visszatartani a nevetést.
-Igazából Vendel, csak udvarias akartam lenni, de kurvára én fogok vele most táncolni, szóval lekophatsz haver!-sziszegte mire Vendel elengedett és feltartotta mind a két kezét.
-A tiéd lehet!-mondta, majd mikor elindult vissza a többiekhez gyorsan rám kacsintott.
Hálás voltam neki. De komolyan.
Aztán ránéztem az előttem álló fiúra, és hirtelen elszállt minden bátorságom.
-Szabad?-kérdezte megint, félénken
mosolyogva és felém nyújotta a kezét.
-Aha!-nyögtem ki, majd tétován a tenyerébe csúsztattam az ujjaimat.
-Izé. Bocs ha durva voltam.-mondta szorosan tartva engem, szabad kezével pedig zavartan a hajába túrt.
-Nem voltál az.-mondtam és elkaptam a másik kezét is. A tánctér időközben elkezdett kiürülni, így viszonylag volt helyünk, es ordibálnunk sem kellett, hogy halljuk egymást.
Csiki hirtelen a szemembe nézett, és mintha elhatározott volna magában valamit, a csípőmre csúsztatta a kezét, és az én kezemet pedig felvezette a nyakához. Megilletődve kulcsoltam össze a tarkójánál az ujjaimat.A Vendelel való tánccal ellentétben, ez itt most tökéletesen igazi és zavarba ejtő volt. Ennek a szexi srácnak a közelsége teljesen elvarázsolt. Az ujjai a csípőmön kis köröket írtak le, amitől az egész testemben vadul száguldozni kezdett a vér.
-Vendel csak baszogatott igaz?- kérdezte összehúzott szemekkel miközben a vidáman csevegő társaságunk felé nézett.
-Honnan tudod?-csodálkoztam.
-Sose merné ezt csinálni egy lánnyal, aki tényleg bejön neki. Nincs annyi vér a pucájában.-mondta nevetve.
-Miért neked van?-kérdeztem hirtelen, majd gondolatban homlokon csaptam magam.
Jézusom miért vagyok ekkora picsa?
-Hogy van e?-suttogta, majd hirtelen közelebb hajolt hozzám. És mégközelebb. A lehelletének rágó és dohányszaga volt. A parfümje pedig finom és férfias, és vissza kellett fognom magam, nehogy a nyakába fúrjam az arcomat aztán megszaglásszam mint egy elmebeteg.
-Szerintem van.-mondta, majd hirtelen a számra tapasztotta a száját. Annyira meglepődtem, hogy majdnem hátrazuhantam, de szerencsére szorosan tartott, és nem engedett el. Mikor elmúlt a kezdeti sokk, úgy éreztem itt az ideje kellőképpen viszonozni ezt a mámorító csókot.
A kezemmel beletúrtan a hajába, és mikor a nyelvünk összért halkan felnyögtem. Kezei bebarangolták az egész testemet, a csókunknak még mindig nem volt vége, egyre vadabbul faltuk egymás ajkát.
-Srácok, én elhiszem, hogy bírjátok egymást, de lassan 18-as karikát kell majd kirakni rátok!-állt meg mellettünk Vendel és Ábel vigyorogva.
Csiki véget vetett a csókunknak, majd nemes egyszerűséggel tarkón csapta Vendelt.
-Ezt azért, mert balfasz vagy.-mondta mérgesen.
-Jó elismerem csúnya volt, de szerintem megérte!-mosolyott rám.
-Attól még balfasz vagy.-karolta át Csiki a derekamat.
-Ha láttad volna milyen szerencsétlen voltál, hidd el te sem cselekedték volna máshogy a helyemben.
-Balfasz.-nevetve hallgattam a beszélgetésüket, majd gyorsan megpróbáltam elnyomni egy ásítást. Semmi kedvem nem volt még itthagyni a partyt.
Persze Csiki pont rám nézett, így sikerült elkapnia a tekintetével az álmos szememet.
-Fáradt vagy?-símított ki egy hajtincset az arcom elől.
-Neheeem.-ásítottam.Nevetett és egy puszit nyomott a számra.
-Gyere hazaviszlek.
-De én nem akarooook!-nyavalyogtam mint egy 5 éves aztán feltűnt valami és ledermedten.
-Haza? Hová haza?
-Hozzám.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro