-De szívem, légyszíves ne csináld már!

-Nem Andris, bocs de nekem ebből elegem van.-akarva akaratlanul is fültanúja voltam ennek a beszélgetésnek, pedig igyekeztem a laptopomra koncentrálni.

-Csak szerkessz tovább Alexa...-suttogtam magamnak és próbáltam kizárni a külvilágot.

-Cica figyelj, ne kezdjük megint!- a srác hangja olyan esdeklő volt, hogy szinte már sajnáltam, pedig nem is ismertem.

Tényleg nem akartam őket kihallgatni, de igazából egy üres kávézóban ültünk és akárhogy szeretném, a fülemet nem tudom becsukni. Rájuk nézni nem mertem, így is elég személyesnek ítéltem meg a helyzetet, inkább sóhajtva feljebb toltam a szemüvegemet az orromon.
-Csiki, nem érdekel.Azzal megyek el este akivel akarok.

-Lilla...Az a csávó rád van kattanva. Sose elleneztem, hogy bulizz, de kérlek, ne menj el vele!

-Miért? Te sosem érsz rá. Élni akarom az életem, amit veled nem lehet!-ekkora baszott picsát! Úgy döntöttem felpillantok, egye fene. Magánügy vagy sem, kezdett érdekelni a dolog.

Mikor ránéztem a srácra, éreztem, hogy a szívem kihagy egy ütemet.
Mégis ki képes egy ilyen fiút dobni? Nem fér a fejembe.

Olyan helyes volt, hogy az már szinte bűn. Magas, izmos, stílusos. De a szeme fogott meg a leginkább. Gyönyörű és csokibarna, olyan amiben simán el lehet veszni.

A csaj meg... magas, szép, tökéletes, tele tetoválásokkal. Festett fekete haj, nagy őzikeszemek.És olyan resting bitch face amit maga Cardi B is megirigyelne.

-Lilla, tudod, hogy dolgoznom kell.

-Csiki őszintén? Leszarom. Dolozol, aztán a holt nyomi haverjaiddal lógsz... Nekem ez nem hiányzik. Ha idióta kockák társaságára vágynék, akkor én is beállnék valami béna streamernek!-mondta megvetően, én pedig a homlokomra csaptam.

Hát ezért volt annyira ismerős a srác! Az öcsém odavan értük. Na, ha majd elmesélem neki, hogy hallottam, ahogy a kedvenc Csikijét kibassza a barátnője, biztos megbánja majd, hogy nem jött el velem.

-Elegem van belőled, de komolyan. Tudod mit? Végeztünk. Éld tovább a nyomorult kis életedet, játsz Fortnite-ot, de engem haggyál békén. Nekem igazi férfira van szükségem.-írathatna magának szemüveget a ribanc. Ha azok az izmos karok nem férfiasak, akkor én meg apáca vagyok. Hogy egyes emberek mennyire sekélyesek tudnak lenni...

-Hívj ha felnőttél. Vagy tudod mit? Ne hívj soha többet! Na puszi.-viharzott ki a lány az ajtón, én pedig kettesben maradtam a megtört fiúval.

Kínos. Nem tehetek róla, de önkétlenül felsóhajtottam, mire Csiki zavarodottan rám kapta a tekintetét.

-Valami gond van?-juj, nem egy barátságos megszólítás. Alapból simán visszaszólnék az ilyeneknek, de mivel most hallgattam végig, hogy egy hülyepicsa lealázza, úgy döntöttem megpróbálok kedves lenni.

-Nincs csak... tudom, hogy nem kellett volna végighallgatnom, de elég hangosak voltatok ám!-néztem rá szomorúan.

-És?

-Mi és?

-Mi a véleményed? Oszd meg velem, ha már így sóhajtozol. Ne fogd vissza magad. Ennél már úgysem lehet rosszabb.-mondta fáradtan és meggyötörtem.

-A véleményem? Az a véleményem, hogy ha valaki ekkora balfasz, hogy ilyen problémák miatt elenged egy ilyen srácot, akkor az nem normális.-mondtam ki elgondolkozva.
Hiába, hogy ez egy rohadt nagy bók volt tőlem, egy olyan srác felé akit nem is ismerek, úgy éreztem muszáj kifejtenem.

-Nem tudhatod, hogy milyen vagyok.

-Nem e?-húztam fel a szemöldököm.-Lássuk csak mr. Kiismerhetetlen. Azt tényleg nem tudom, hogy alapjában véve milyen ember vagy. Nem tudom miket szeretsz, miket nem, nem ismerem az életed. Viszont, már ez a 10 perc is elég volt ahhoz, hogy véleményt alkossak rólad. Először is, nyilvánvaló, hogy jól nézel ki, van stílusod, ami elég egyedi. Másodszor a csengőhangod egy nagyon klassz szám, valamint Eminem karkötőt viselsz, ami jó zenei ízlésre utal.
Aztán, nézzük a belsődet. Biztos vagyok benne, hogy ezt a beszélgetést nem először folytatjátok le, te mégis könyörögtél, sőtt még azt is hagytad, hogy eléggé megalázzon. Ez akár rossz dolog is lehetne, mondhatnánk, hogy papucs vagy és szánalmas, de egyáltalán nem olyan a kisugárzásod. Szerintem inkább arról lehet szó, hogy annyira elvette az eszedet az a lány, hogy képes vagy érte félretenni az egód. Persze ez totálisan fölösleges, mert a csaj, már meg ne haragudj, egy nagy geci picsa volt veled, emiatt nem is kéne vele foglalkoznod.Szóval, ennyi a véleményem.-rántottam meg a vállamat, majd nem törődve Csiki döbbent arckifejezésével, visszatértem a képszerkesztéshez.

Aztán már csak azt hallottam, hogy feláll, lassan az asztalomhoz sétál, és leül velem szemben.

-Ki a franc vagy te?-kérdezte elképedve.

-Psichológushallgató.-nevettem fel.

-Világos.-még mindig annyira bámult, hogy már kezdtem kínosan érezni magam. Főleg mert nagyon helyes volt. Engem nem szoktak helyes srácok bámulni. Helyes srácok akiket most dobott a szexi barátnőjük. Sőtt, semmilyen srácok nem szoktak bámulni.
Nagyon elgondolkodva nézett rám. Néha mintha mondani akart volna valamit, de aztán mindig becsukta a száját.

Már majdnem 10 perc telt el mire megszólalt.

-Van valami tanácsod esetleg?

-Aha. Szard le. Sosem szeretett, nem is fog. Majd találsz mást.

-Auch. Kegyetlen vagy.

-Csak kegyetlenül őszinte.

-Honnan tudod, hogy nem szeretett?

-Ugyan. Na jó!-sóhajtottam.-Most felteszek pár kérdést, neked csak igennel vagy nemmel kell válaszolnod. Mehet?

-Persze.

-Mondjuk kb. 1 éve találkoztazok, fingja nem volt róla, hogy ki vagy, nem is foglalkozott veled, sőtt még le is pattintott.

-Igen,de...

-Csitt még nem végeztem. Pár hónapra rá, megint összefutottatok, akkor már sokkal kedvesebb volt veled. Nemsokára össze is jöttetek.
-Igen, de te ezt honnan...

-Mondom kuss. Eleinte nagyon rendes volt, benne akart lenni a streamjeidben, jóban volt a barátaiddal.

-Igen.

-Aztán elkezdte megunni. Onnantól pedig csak folyamatosan veszekedett veled. Végül dobott.

-Igen. Befejezted?

-Be.

-Mégis honnan a geciből tudod te ezeket?-nézett rám elkerekedett szemekkel.

-Ez egy sablonsztori, a csajod meg egy nagy kamu volt. Először le se szart, aztán valakitől megtutdta, hogy híres vagy, és simán kihasznált. Aztán mikor rájött, hogy nem lesz belőle a magyar Kylie Jenner, dobott. Ennyi.

-Basszus.

-Hát igen. Csak fel akart kapaszkodni rajtad.-fejeztem be együttérzően.

-Párkapcsolati tanácsadó vagy?

-Nem, csak sok ilyet láttam már.-mosolyogtam rá.

-Na és mi a helyzet a szexszel?-amikor ezt a kérdést feltette éppen ittam, és az egészet visszaköptem a pohárban.

-Most magyarázzak neked a méhecskékről?

-Mi? Nem. Geci. Mármint a köztünk lévő szexel.

-Köztünk?-pirosodtam el teljesen.

-Jézusom, nem! A köztem meg a ribanc között!

-Jaaa. Hát mi lenne? Szexi vagy ő meg hagyta magát. Deal. De az nem szerelem.

-Szóval szexi vagyok?-vigyorgott rám, én pedig éreztem, hogy egyre jobban kezdek elsüllyedni a szégyen nevű pöcegödörben.

-Mármint. Valakinek bizots az vagy. Nem nekem. Valakinek. Neki.Mittomén.-motyogtam zavartan.

-Na jó, erre még később visszatérünk.-nevettett rám aranyosan.-Még valamit szeretnék tudni!
-És pedig?

-Honnan tudod, hogy híres vagyok?

-A tesóm odavan értetek. Tisztára Vendel megszállott. Az összes streamen ott van, minden videót látott.

-Van egy ajánlatom!-mondta mélyen a szemembe nézve.

-Hallgatlak.-néztem én is rá, és próbáltam nem elájulni a helyességétől.

-Ha bemutatom Vendelnek meg a többieknek a tesód, eljössz velem vacsorázni?