Csiki
Iszonyat nagy fejfájásra ébredtem.

-Basszus.-suttogtam kábán. Tegnap kegyetlenül berúgtam. Szinte alig rémlik valami. Az tuti, hogy valami koli előtt dekkoltunk, meg arra is emlékszek, hogy egy csomót dumáltam faszságokat... de ennyi.

Miközben lefőtt a kávé unottan benyomtam a laptopomat.

Egyből kipattant a szemem, ugyanis a megszokott Eminem háttérkép helyett egy sima fekete kép jött be. Semmi ikon. Semmi alkalmazás.

-Mi a?- aztán hirtelen kirajzolódott egy szöveg.

"Üdvözöllek. Na jó, amúgy nem. Te szexista állat. Komolyan azt hitted, hogy az a gyenge tűzfal majd visszatart? Pfff, amatőr.
Nem vagyok gonosz, de a szavaidnak súlya van. Kövesd az utasításaimat, akkor visszaadom a géped.
Legyen szép napod."
A csaj aki nem tud hackelni.

-Ezt nem hiszem el.-csaptam az asztalra idegesen. Nekem dolgoznom kell! Hirtelen beugrott minden amit tegnap összehablatyoltam. Most már emlékszem, hogy azt a titokzatos hackercsajt szidtam.
Egyszer csak felugrott egy chat ablak.

Cybergirl: Jó reggelt András.
Me: Na jó, állj. Honnan tudod, hogy ki vagyok? Honnan tudod, hogy miket beszéltem tegnap? Mi a szar.
Cybergirl: Egy profi nem árulja el a titkait.
Me: Felfogtam, hülye voltam. Sajnálom. Visszakaphatnám a gépem?
Cybergirl: Itt most én diktálom a szabályokat.
Felkészültél?
Me: Nem hinném.
Cybergirl: 1. Feladat: Megbánás. Írj egy szöveget, amiben elmondod, hogy mennyire orditális nagy faszság amiket tegnap mondtál. De ne három mondat legyen! Menj el az egyetem könyvtárába, és olvasd fel hangosan. Ha megtetted, megkapod a további instrukciókat. És ne csalj! Tudni fogom, ha igen.
Me: Kizárt.
Cybergirl: Oké, akkor gondolod a géped sem kell már.
Me: Ne! Várj. Megteszem. Időpont?
Cybergirl: 12:00. Ne késs.
Cybergirl kijelentkezett.

-Na haver ezt jól elbasztad!-gondoltam dühösen, majd megnyitottam a jegyzeteket a telefonomban. Nincs mese, muszáj visszakapnom a gépem.

~
11:57 volt. A könyvtár dugig volt diákkokkal. Nem tudom ki ez a csaj, de van fantáziája az biztos. Ráadásul kegyetlen is. Nem jó párosítás.
11:59.
Felléptem a kis emelvényre, amin az önjelölt poéták szokták elszavalni a borzalmas verseiket péntek esténként. Show time, bitches.
-Khmmm.-köszörültem meg a torom,
Mire a legtöbb ember felém kapta a fejét.
-Sziasztok. András vagyok. Tegnap kicsit sokat ittam, és olyan dolgokat mondtam, amivel megbántottam egy bizonyos személyt. Nagyon sajnálom. Őszintén. Plussz azóta bebizoynította nekem, hogy nem is volt igazam. Szóval...-kaptam elő a mobilom- hallgassátok meg ezt a kis beszédet, amit a nőkről írtam, akik sikereket értek el az informatikában!-majd elkezdzem olvasni. Allig tartott az egész 10 percig, mégis leizzadtam mint egy ló. Mikor végre befejeztem, meglepődve vettem észre, hogy többen tapsolnak.
Sietve leugrottam az emelvényről, mire egy lány lépett mellém.
-Te vagy...?-néztem rá kérdőn.
-5. sor, 3. gép.-mondta komoran, majd otthagyott.
Nem volt mit tenni, követnem kellett az utasítást. Holnapra muszáj visszaszereznem a gépem.
Mikor az említett helyre értem, sóhajtva huppantam le a rozoga könyvtári székre.
A számítógépen hirtelen felugrott egy chatablak.
-Már megint...

Cybergirl: Nem rossz, cowboy. Bevallom, kicsit lenyűgöztél. De még nem végeztünk. Meg kell tanulnod a leckét.
Második feladat: Tudás.
Nap mint nap ilyen barmokkal nézek szembe, mint te. Akik nem fogadják el azt amire én a legbüszkébb vagyok. Idén diplomázom, emelt infora járok. Mellette 3 helyen dolgozom, plusz még alkalmi hackkeket is vállalok. Kemény meló, te mégis azt hangoztattad, hogy egy lány erre nem képes.
Lássuk, hogy te mit tudsz!
Pár perc múlva, egy fiú át ad neked egy tesztet. Papíron. Semmi net. Semmi csalás. Végig fogja várni amíg kitöltöd. Kettőkor megkapod az eredményt a mobilodra.
Ha érdemes leszel rá, továbbléphetsz a harmadik feladatra. Sok sikert, ifiú padawan!
Az erő legyen veled.
Cybergirl kijelentkezett.

Nem hittem a szememnek. Az egy dolog, hogy lenyűgözőnek tartottam, hogy egy csaj a Star Warsból idéz. De egy teszt? Ne már.

-Te vagy Csiki?-egy szemüveges, pattanásos, szőke fiú állt meg előttem, kezében egy tollat és egy köteg papírt szorongatott.

-Attól tartok.-morogtam.

-Steve. Öregem, nem tudod, kibe álltál bele.-mondta komolyan, majd elém csúsztatta a papírokat.

-30 perced van.- közölte, majd kicsit távolabb lépett.

Ránéztem a lapokra. Pár kérdésre kapásból tudtam a választ, de a vége felé már kifejezetten nehezek voltak. Volt amikor a kérdést sem értettem.

-Ti ezt tanuljátok?-adtám át neki a lapokat.
-Ezeket a felvételi kérdések. A csaj mesterképzésre jár. Ő állította össze tavaly a kérdőívet az újoncoknak.-mondta szemrehányóan, majd szó nélkül otthagyott.

Kezdtem rohadt nagy baromnak érezni magam. Persze részeg voltam, de ez nem volt valami jó metség. Plussz, egyre jobban kezdett érdekelni a lány. Vicces volt, találékony, kegyetlen. És nagyon nagyon okos. Éreztem, hogy jóvá akarom tenni, már nem is csak azért, hogy végre visszakapjam a gépem. Tartoztam ennyivel neki.

Pontban kettőkor meg is kaptam az sms-t amit ígért.

Privát szám: Siralmas eredmény, de pont bejutnál ha ide akarnál felvételizni. Ez alapján most megkönyörülök rajtad. A harmadik feladatod egyszerűnek tűnhet: bocsánat.
Csak ennyi a segítség. Kezdj vele amit akarsz.
Este 7-kor találkozunk. Vendel majd megírja a címet.
Ott várunk.

Bocsánat? Ennyi? Kérjek bocsánatot? Éreztem, hogy e mögött több is van. Valami nagyon ütőset kellett kitalálnom. Főleg, hogy nem szimplán megbocsájtást akartam nyerni. Azt akartam, hogy kedveljen. Mert én egyre jobban kedvelem.

-Steve!-hirtelen a pattanásos srác tűnt fel. Azzal a csajjal volt, aki megmondta melyik géphez üljek le.

-Hé várjatok már!-mind a ketten lassítottak, de úgy néztek rám mint a véres rongyra. Mondjuk megérdemeltem.

-Mit akarsz?- a lány akit már korábban is láttam, most felvont szemöldökkel méregetett. Hosszú fekete haja volt és kicsit indiai beütése.

-Figyuzzatok ide... tudom, hogy nem kedveltek de kéne egy kis segítség!-mondtam könyörögve.

-Szörnyen megbántottad őt.-nézett Steve mélyen a szemembe.

-Figyelj...

-Emma.

-...Emma. Tudom. Már bánom, hidd el. Muszáj valami  kurva jót kitalálnom, különben sosem lesz nála esélyem. Ígyis rohadt nagy hátrányból indulok.

-Lám lám... csak nem megkedvelted? A csajt aki nem tud hackelni?- nézett rám gúnyosan.

-De igen.-mondtam ki a tarkómat vagargatva.-Tudom, tudom, hogy borzalmas dolgokat mondtam. De szükségen van rátok!

-Pontosan miben is?

Szerk.: Ezt a storyt a Lily&Dash című Netflix sorozat inspirálta.
Nézzétek meg, nagyon jó!