- Mikor érünk már oda? - nyavajgott Taylor.
- Már csak 10 perc! - sóhajtott fel Mrs.Bonnet, miközben orrnyergét masszírozta.

Mosolyogva rádöntöttem fejem Shawn vállára, és összekulcsolt kezünket kezdtem el tanulnányozni. Hatalmas tenyere teljesen elfedte az én apró kezem, mely görcsösen ragaszkodott Shawnéhoz.
Tökéletesen összeillettek, amin muszáj volt mosolyognom.

---

- Ugye senki sem maradt a buszon? - kérdezte Riadtan Mrs.Bonnet.

Kuncogva a járműre mutattunk, melyben békésen szundikált Michael. Fal fehéren kezdett el a tanár a jármű után rohanni, és a fiúk megállapították hogy egy riadt pingvinhez hasonlít. Nevetve néztem rájuk, majd ismét a tanárunkra. Szerencsére a busz megállt,így Mrs. Bonnet akadálytalanul szálhatott fel rá.
Idegesen ráncigálta le Mike-ot, ki azt se tudta hol van. Mondjuk mi se...

- Szerintem ez a tanár veszett. - a néma csendet Nash törte meg, ki éles hangjával mindenkire ráhozta a frászt.
- Szerintem ari. - jegyeztem meg a barna 40-es nőt bámulva. Tényleg ari volt!

Miután Mrs. Bonnet kidühöngte magát, kénytelenek voltunk elindulni a szállásunkhoz. Igen, mindenki valami roskadt viskóra számított az erdő közepén, de nem így lett. Egy hatalmas hotel előtt álltunk meg, melyre 4 csillag volt festve. Fekete fehér színben pompázott, és erkélyek kandikáltak ki a falakból. Kikerekedett szemekkel baktattunk a tanár után, ki büszkén vezetett minket.
Az intézkedések után én Lora és Camie kiharcoltuk hogy egy szobában lehessünk, így kedvünkre beszélhettünk akár hajnalokig is.
A szobánk falai fehér színűek voltak, hatalmas egyszemélyes ágyakkal melyek óriási fehér paplannal és párnával voltak fedve. A bútorok feketék voltak, így passzolva a hotel színéhez. A helyiségben volt egy fürdő, mely egy wc-t, zuhanyzót, és egy mosdókagylót rejtett.

- Megérte az a sok dolcsi! - ámult Lora.
- Szerintem is! - helyeseltem mosolyogva, majd azonnal lestoppoltam az ablak alatti ágyat.

Egész nap azt csinálhattunk amit csak szerettünk volna. A tábor egyébként író pazar volt, és őszintén nem tudtam mégis hogyan futja nekünk erre. Shawn amikor csak tehette velem volt, és együtt derítettük fel azt a kis erődöt ami a szállástól pár méterre van. A hotel mellett volt a tenger, melyhez vonatsínen keresztül kellett átvágni.
Az erődről tökéletesen látszott a hatalmas kékség, mely erősen hullámzott.

- Tudod...- kezdte el - Szeretlek! - nézett szemeimbe, mire én mosolyogva egy lágy csókot leheltem ajkaira.

Az ebéd egyébként uborka volt hússal meg krumplival, de az utóbbiak nem is igazán voltak lényegek. A zöldséget a fiúk fegyverként használták, és minden strébert lövöldöztek velük. Mi Loráékkal csak nevetni tudtunk rajtuk, és megpróbáltuk nyugisan elfogyasztani a kajánkat. Mrs.Bonnet nem igazán díjazta a dolgot, és vörösen izzó fejjel ordította hogy nem megyünk éjszakai túrára.

- Éjszakai túra? - csillant fel Rob szeme.

Érdeklődve hallgattunk el, és mindannyian szegény tanárt figyeltük. Megenyhülve felsóhajtott, majd elmagyarázta a fontos infókat. 6-os csapatokban kell körbejárni egy egyszerű erdőt. Nem tűnt ijesztőnek, legalábbis akkor....
Lelkesen kezdtünk el cseverészni az adott témáról, majd este túrára készen próbáltunk csapatokba rendeződni.

- Kenzie velem lesz! - jelentette ki Shawn mosolyogva, miközben derekamnál fogva közelebb húzott.
- De mi is vele vagyunk. - tette csípőre kezét Lora. - Nem csak a tiéd!
- Akkor már csak két ember kell... - tanakodtam. - Matt, Nash! - szólítottam meg mosolyogva a röhögő fiúkat, mire azok kíváncsian mellém sétáltak. - Van csapatotok?
- Nincs. - felelte egyszerűen Matt
- Akkor legyetek velünk! - mutattam a mi kis négyesünkre, ők pedig vigyorogva bólintottak.

Izgalmas egy óra lesz az biztos...