- Jó volt? - kérdezte Shawn, mikor már csak ketten maradtunk.
- Felejthetetlen! - vágtam rá nevetve, mire az ő ajkára is mosoly kúszott.

Tekintetét az enyémekbe fúrta, majd egy lépést tett felém. Szinte mindent kizárt a fülemben dobogó vér hangja, és erősen verő szívem.
Piros árnyalatom igazán szórakoztatta, így határozottan megindult felém.
Zavartan néztem ajkaira, melyek vörösebben ragyogtak mint valaha.
Puha tenyerét tarkómra vezette, szemét behunyta, majd orrunkat összeérintette.
Levegőt kapkodva hunytam be én is, majd mellkasára vezettem apró , remegő kezem.

- Mit csinálsz? - kérdezte oly kedvesen, hogy szívem kihagyott egy ütemet.
- Miért, te mit csinálsz? - néztem kábultan mélybarna szemeibe.

Valamit motyogott, majd alsó ajkamat megharapva érte el, hogy testem remegve hulljon kezébe. Nyelvével óvatosan végigszántott bizsergő számon, majd óvatosan megcsókolt. A mesékben olvasott pillangók az én gyomromban is életre keltek, és szinte mindent befolyásoltak testemben. A szívem erőteljesen pumpálta a vért az ereimbe, és minden porcikám remegni kezdett. Ajka lassan, szédítően mozgott az enyémekkel szinkronban, míg hüvelykujjával arcom simogatta. Testem hője vagy 10 fokot szökött fel, míg arcom egy rózsa színére hasonlított. Kezem puha, göndör tincseibe vezettem, majd közelebb léptem hozzá. Válaszul mégegyszer alsó ajkamba harapott, majd azt kicsit meghúzta. Jólesően hümmögtem és mire észbe kaptam, már a konyhapulton ültem.
Ziháltan vált el tőlem, majd vágytól csillogó szemekkel nézett az enyémekbe.

- Eszméletlenül szerencsés volt az a maci, egészen idáig. - motyogta, mire én felnevettem.
- Azt mondod? - kérdeztem, válaszul félmosolyra húzta duzzadt, cseresznye színű ajkát.
- Azt! - húzott magához újra, egy szenvedélyes csókra.

Reggel boldogan ébredtem karjai közt, az ágyában. Szuszogása betöltötte a szobát, míg forró teste a hátamhoz simult.
Vigyorogva fordultam meg, majd egy nedves puszit adtam arcára. Mosolyogva kinyitotta szemét, majd nyöszörögve sóhajtott.

- Csak egy puszi? - vonta fel szemöldökét.

Röhögve bólintottam, mire ő felháborodottan fölémkerekedett. Nevetve túrtam hajába, majd egy szenvedélyes csókot nyomtam édes ajkára.
Egy perc alatt fölé kerültem, így rajta ülve csókoltam tovább.

- Imádom! - kezdte el, majd adott egy csókot. - A vad éned. - adott még egyet. - Teljesen kikészít! - harapta meg ajkam, mire én halkan belenyögtem csókunkba.

Tenyerét hátsómra vezette, majd erősen belemarkolt. Tenyeremmel csupasz mellkasát simogattam, míg gyomrom liftezett a boldogságtól.

- Várj! - váltam el tőle ijedten, mire ő felvont szemöldökkel méregetett. - Logan ma jön haza! - emlékeztettem, válaszul csak vállat vonva kapott le újra.

Mosolyogva húzódtam el, ő pedig unottan nézett ismét.
Miután megbozonyosodtam arról, hogy a szakadó eső miatt csak estefele érkezik, nyugodtabban érintettem össze ajkainkat.
Kezét oldalamra vezette, de az tiltott terület volt. Felnevettem az érzékeny hely megérintése miatt, így ráharaptam nyelvére.

- Hé! - nézett rám duzzogva, majd nevetésemet látva megenyhült.

Miután lementünk az emeletről, mind a ketten elfoglaltuk magunkat. Én neki láttam a reggelinek, míg Shawn elfoglalta a kanapét. Szinte sikoltottam volna örömömben, és teljesen abszurdnak tituláltam a szituációt.
Én és Shawn? Ez nevetséges!

- Cica! - sétált mellém. A becenév hallatán görcsberándult a gyomrom. - Kaphatok kávét? - rebegtette szempilláit, mire én röhögve megráztam a fejem.

Talán épp azért történt meg, mert túl abszurdnak gondoltuk. Az élet a legváratlanabb pillanatokban, a leghihetetlenebb módon lep meg minket, majd próbára tesz egy apró viharral. Még nem tudom mi lesz Shawn és köztem, viszont azt igen, hogy menthetetlenül beleszerettem!

- Két csókért! - válaszoltam, mire ő vigyorogva kapott le.