Egy nyári vasárnap. Egy gyönyörű péntek. Egy felejthetetlen szerda.

Kómásan keltem vasárnap reggel. Az iskola nemrég fejeződött be, kb egy napja. A meleg miatt nem tudtam aludni, így nyöszörögve vettem le a pizsamám. A zuhany kabinba álltam, majd megengedtem a langyos vizet.
Dúdolgatva élveztem ahogy a kellemes hőmérsékletű folyadék hozzáér perzselő bőrömhöz. A bátyám valószínűleg még az igazak álmát alussza nem törődve azzal, hogy anyáék ma jönnek haza.
A nyári tábor két hét múlva (szerdán) kezdődik, amit már nagyon is várok.
Az osztályfőnökünk találta ki, hogy mi lenne ha az osztálypénzt random elszórnánk, egy 2 hónapos vakációra.

Shawn Mendes... Ez az a név, mely azonnal hányingert kelt bennem. A nagyképűsége az őrületbe kerget, és ráadásul még gazdag is, amit minden lány előszeretettel használ ki.
Nem is emlékszem már arra, miért lettünk ennyire rossz viszonyban. Talán egyszer meg akart szívatni az új haverjaival, amit nem díjaztam.

A hűtő nem tartogatott oly sok mindent, így hát maradtam a rántottánál.
Dúdorászva készítettem el a kajám, amit egy hideg narancslé mellett fogyasztottam el. A közösségi oldalakat bújtam, miközben a nappaliban elhelyezett kanapén ettem.
Unottan forgattam meg a szemem, mikor megpillantottam a MendesArmy által posztolt koncerten készült képet.

Nem is értem miért követem ezt az oldalt. Talán egy fogadás, vagy akár csak a puszta kíváncsiságom okolható.

Mosolyogva helyeztem a piszkos edényt a mosogatóba, majd felkocogtam az emeletre.
Egy aranyos lenge nyári ruha mellett döntöttem, amit hamar felkaptam magamra.
Kócos sötét - szinte fekete - hullámos hajam,fésülködés után egy laza kontyba fogtam, majd elvégeztem a szokásos teendőim a fürdőben.
Sietősre fogtam, hisz még anyuék érkezése előtt ki kellett takarítanom a házunkat.
A rádió bekapcsolása után, kidobtam a szemetet, amit a kellemes barna színbe öltözött nappaliban találtam.
Éppen a seprűt vettem a kezembe, amikor megszólalt Shawn Mendes legújabb száma.
Homlok ráncolva Jackien Chan módban ugrottam át a kanapén (komolyan, ezt még ő is megirigyelte volna) majd azonnal átkapcsoltam egy másik adóra.

- Csak nem Shawn egyik száma ment? - röhögött ki a bátyám.

Ijedten pördültem meg, majd szemforgatva folytattam a takarítást. Logan, kivéve magát a munka alól, elterűlt a bézs színű kanapén.
Felvont szemöldökkel szuggeráltam, majd hozzávágtam a portörlőt.

- Embereld meg magad Blake! - morogtam összehúzott szemekkel.

Védekezően feltette kezét majd felállt, és a már általam letakarított asztalt kezdte el törölgetni.
Ráhagyva a dolgot folytattam a seprést, és mosolyogva ringatóztam Charlie Puth How Long dalára.

- Kész! - kiáltott fel egy fél óra múlva Logan. - Úgy csillog mint új korában! - tette karba a kezét büszkén.

Kérdőn néztem rá, majd inkább nem foglalkoztam vele.
Csendben indultam a konyhába, de a telefon csörgése megzavart az akciómban.
Mosolyogva vettem fel, mikor megpillantottam az Anya❤️ szót.

- Szia kicsim! - hallottam , hogy valami nem okés.

A háttérből kivehető hangok egyáltalán nem a repülő utasaié voltak, így már ki is tudtam következtetni a dolgokat.

- Nem jöttök, igaz? - fújtam ki idegesen a levegőt.

Logan kíváncsian ült le mellém a kanapéra, és a kérésére kihangosítottam.
A hír semmilyen érzelmet nem váltott ki belőle, legalábbis nem láttam. Szemrebbenés nélkül nyomta ki az épp magyarázkodó anyánkat, mire én hitetlenkedve néztem rá.

- Most hiába töröltem le az asztalt! - hisztizett, ezzel mosolyt csalva arcomra.
- Barom! Azt már én előtted letöröltem! - röhögtem el magam.

Mosolyogva adott egy puszit a homlokomra, majd felcsoszogott a szobájába.
Sóhajtva írtam Camillanak egy szomorú emojit.

Cami egészen nyolcadik óta boldogít. Már az érkezése után nagyon jóban voltunk, de miután egy gimnáziumba jelentkeztünk, ahová fel is vettek, mégszorosabb lett a kapcsolatunk.
Persze barátnőm oda meg vissza van Logan-ért, aki amikor szóba hozom a lányt, mindig eltereli a témát.

- Figyu... - gondolataimból a bátyám zökkentett ki.

A lépcső utolsó fokán megállt, majd pötyögött valamit a telefonján. Drámaian megforgatta szemét, és még el is röhögte magát.
Értetlenül bámultam a szürke melegítőgatyában, és egy fekete trikóban ácsorgó barna fiúra, aki nem igazán akarta mondani amit elkezdett.
Türelmetlenül vártam, de a végén nem kaptam semmi folytatást. Vigyorogva a füléhez emelte a készüléket, majd egy ,,Csá Mendes" után visszakocogott a szobájába.
Felvont szemöldökkel kapcsoltam be a tv-t, és az értelmetlen adók sokaságának adtam át magam.

- Na itt vagyok! - jelent meg újra Logan, de abban a pillanatban megszólalt a csengő. - Ez hülye! - nézett nagy szemekkel az ajtóra.

Megelégelve azt, hogy semmi értelmeset sem képes kinyögni, az ajtóhoz baktattam, figyelmen kívül hagyva a bátyám ,,Ne" kiáltását.
Hatalmas lendülettel kitártam az ajtót, majd undorodva néztem az előttem álló személyre.

- Mit akarsz Mendes? - kérdeztem, miután a kezében tartott nagytáskáról a szemébe vezettem tekintetem.
- Közöd? - röhögött fel, majd engem arréb lökve besétált az általam kitakarított házba. - Tudtad hogy jön a királyod, ezért takarítottál ki?

Már a jelenléte teljesen felcseszett, de akkor még a beszólásait is el kell viselni...
Szemforgatva próbáltam visszavágni, mint ahogy általában, amikor basztat.
Nem zavartatva magát, helyet foglalt Logan mellett, majd lepacsizott vele.

- Egy csicskán kívül senki mást nem látok itt... - gondolkoztam

Logan hangosan felröhögött, amit Shawn egy szúrós pillantással díjazott.

Igen, már emlékszem. A fogadás, mely miatt vége szakadt a mi normális baráti kapcsolatunk, Drake-nek köszönhető. Shawn feladata az volt, hogy fektessen meg, amit persze megtudtam, és azt is, hogy Shawn fintorogva egyezett bele a dologba.
Semmi bajom nincs azzal, hogy nem tette meg, inkább van azzal hogy belement, és hogy undorodott tőlem.

- Mit keresel itt? - tettem fel újra a kérdést, tartva vele a szemkontaktust.
- Ide költözik a táborotokig. - közölte lazán Logan, ezt a felettébb megnyugtató információt.