🆇︎🅰︎🆄︎🅿︎🅸︎

- Nektek nincs kedvetek edzeni?- állt meg előttünk térdein megtámaszkodva és közben pihegve a francia pilóta.

Legyezőmet félre tartva nézek a mellettem olvadozó Gabrielle sziluettjére, majd mindketten a férfi felé fordultunk.

- Nincs!

Mióta vagy Belgiumban ilyen meleg? Azok hírből sem ismerik az ilyen időt...

A francia fejét csóválva futott tovább, amerre Pyry intette, de az edző mostmár inkább közöttünk foglalt helyet, mintsem, hogy pártfogoltjával menjen tovább. A férfi maga felé fordította kezem, jelezvén, hogy ne csak magam, de őt is legyezzem, ha már itt vagyok.

- Pyry, még csak szombat van, nem akarhatsz már most kinyírni.- állt meg előttünk ismét a francia férfi, az edzője pedig maga elé emeli az óráját, hogy megnézze mennyit kell még futnia ma a pilótának.

- Ja már vagy negyed órája abba is hagyhattad volna, de olyan jó volt nézni, ahogy futkározol ott.- mutatott körbe az ujjával a férfi.

- Ugye csak viccelsz?- egyenesedett fel hirtelen Pierre, mire Pyry is teljesen felült, mivel ő eddig a vállamnak dőlve pihent.

- Gasly, csak köszönd meg, sőt Clotilde te is, csak egy kis bemelegítés estére.- tette fel védekezően kezeit, én pedig azonnal meg is csaptam a legyezőmmel a szabadon hagyott fülét, mire oda is kapott.

- Szemtelen vagy Pyry.- a férfi csak nevetve állt fel mellőlem, így Pierre foglalta el a helyét, és már éppen közelebb is hajolt volna hozzám, amikor Christian Horner jelent meg a semmiből velünk szemben. 

Poteniciális apa jelölt egy, csakhogy már ebben sem lehetek teljesen biztos, hiszen akkor miért nem állt elém, amikor először találkoztunk, és miért nem egyenes utalásokat hagyott nekem a sok sejtelmes szinte semmit mondó dolog helyett.

- Remélem a kisasszonyok nem haragszanak meg, ha elrabolom Pierret pár perc erejéig.

- Nem lehetne, hogy inkább Pyryt viszi? Ma valahogy nagyon éli a világát.

- Sajnos nem.- ingatta meg a fejét nevetve a férfi, majd Pierre hátára csapva vezette arrébb a férfit.

- Akkor mostmár nem legyezel?- néz rám hatalmas vigyorral a férfi, mire csak kinyújtom rá a nyelvem, és újra szétnyitom a legyezőmet.

Komolyan lassan már legalább fél napja annak, hogy Horner elrángatta Pierret, a szabadedzés előtt sem láttam, csak amikor kocsiba ült, azóta pedig már Gabe is itt hagyott, mivel be kell fejeznie a terveit, és állítása szerint azt csakis a hotelben lehet megoldani, így a szabadedzés után egyedül ülök az étteremben, és éppen az ebédem elfogyasztásán munkálkodom.

- Szia.- hajolt az arcomhoz Pierre, és egy csókot nyomott rá, majd egy tálcával le is ült mellettem.

- Most akkor én is legyek irigy, hogy az egész napot Christian Hornerrel töltötted?- nézek rá felvont szemöldökkel, mire először döbbenten néz rám, majd nevetni kezd, annyira, hogy már a könnyei is folyni kezdtek.

- Ha ezen múlik, akkor éjszaka kiengesztelhetlek.- motyogja nagy nehezen a szaakt, amikor Yuki csatlakozik az asztalunkhoz.

- Pfhuj Gasly! Ne itt éld ki a disznó perverz éned, én ehhez még kicsi vagyok, Clo pedig egy finom francia nő.

- Milyen igaza is van.- mutatok a japán felé, aki büszkén kihúzva magát bólint.

- Valahogy amikor falazni kellett neked a múltkor, akkor nem voltál kicsi ehhez.- hajol előre egy mindent tudó tekintettel a férfi, mire a japán arcán egy pillanat alatt szalad végig az élénk piros szín, és csak hebeg-habog ott.

- Na elég lesz!- ütöttem meg kicsit Pierre mellkasát, miközben próbáltam nem elnevetni magam a két férfi vívódásán. 

- De ez rágalmazás!- morog a japán, és valljuk be, azért nehéz elképzelni abban a helyzetben, amit most Pierre gyorsan ide lefestett körénk.

- Én hiszen neked Yuki.- biztosítom róla, mire felém kapja a fejét.

- Persze, hogy hiszel nekem! Igazam is van! Meg te okos vagy, nem úgy, mint ez a golyófej.- int társa felé, mire a megnevezés miatt mostmár valóban kitör belőlem a nevetés, amit Pierre nem néz jó szemmel.

- Neked nem az én pártomon kellene állnod?

- Nos, jelen pillanatban, bocsi, de ülök, és amúgy is, nem te voltál, aki az egész napját Horner papa mellett töltötte?

- Csupa játék és mese volt, mit ne mondjak.- forgatta meg a szemeit, mire a velünk szemben ülő pilóta annyira nevetni kezdett, hogy a szájában lévő vizét is visszajuttatta eredeti helyére.

- Tsunoda viselkedj már kérlek, legalább akkor, ha egy nő társaságában vagy.- lépett az asztalunk mellé Tost, és mindhármunk elé, egy-egy borítékot helyezett. A két pilóta még okés, de én?

Amikor a férfi ellépett az asztaltól azonnal megofrdítottam saját kisméretű borítékom, míg a két férfi, a kapott borítékaikat hasonlították össze, amiben a saját adatiak voltak, így nem is figyeltek rám, amikor feltépve saját fehér levelem hagytam el az asztalt.

Kedves kicsi Clotilde,

mostmár olyan közel vagy, mégis olyan távol, de már látom a célegyenest, a kockás zászlót, és hamarosan mindketten át fogjuk szelni azt, majd együtt ünnepelhetjük a győzelmünket. Látom, hogy milyen boldog vagy itt is, és hogy az a talpra esettség, ami az édesanyádban is megfogott, az benned is ott van, és te sem maradsz hódolók nélkül, ami valljuk be egy apa számára nem a legjobb ómen, de egy ilyen gyönyörű nő mellett nem is várhat mást az ember. Remélem, hogy te is éppen olyan jól fogsz dönteni, mint az anyád, aki mindig a szívére hallgatott, még ha azért fel is kellett néha áldoznia valamit. Mindennél jobban várom a viszont látást, ami azt hiszem éppen olyan csodálatos lesz, mint amikor először néztem bele az apró szürke szemeidbe, és először fontad az ujjam köré a saját apró ujjacskáid. Köszönöm, hogy ennyit képes vagy rám várni drágám, mindig hálás leszek neked e miatt, és hogy hagytad, hogy figyelhessem, milye csoda is vagy te Clotilde Manon Koroljov Xaupí.

C.H.

- Áh Miss Xaupí.- szólított meg egy hang a folyosón, így azonnal arra is kaptam a fejem, amerről Christina Horner és Max Verstappen közeledtek felém- Még egyszer had fejezzem ki elnézésemet, amiért egész napra elraboltam Pierret maga mellől.

- Valóban semmi baj Mr. Horner.- mosolyogtam rá, mire ő is visznozta ezt a gesztust.

- Clo, amúgy figyelj már,- karolt belém a holland, és a saját boxuk felé kezdett el húzni engem- lesz egy buli vasárnap, egy Red Bullos, Pierrenek is mondtam már, de ő csak a száját húzta és azt mondta, hogy veled akar lenni, ugye akartok jönni?- nézett rám hatalmas szemekkel, miközben az öltözője felé vette az irányt, na oda viszont nem akarok bemenni.

- Oké Maxie, nekem itt elég.- bújok ki kezéből, mert kicsit sem vagyok kíváncsi arra, ahogyan éppen öltözködik, mire csak nevetni kezd rajtam. Édes...

- Akkor beszélsz a lovagoddal?- néz rám egy mosolyra cserélve hangos nevetését.

- Beszélek, de nem a lovagom.- forgatom meg szemeimet, mire ismét csak nevetni kezd.

- Ezt majd vele is oszd meg.- int fejével mögém, mire arra fordulva látom még a felém igyekvő francia férfit, egy ajtó pedig becsukódik mögöttem.

- Szia.- ölel magához a pilóta, ami kicsit meglep ugyan, de jól esik, és viszonzásra talál a gesztusa.

- Van valami baj?

- Nem. De negyed óra múlva időmérő, és te vagy a kabala babám, szóval lennél szíven velem jönni?- enged el kicsit magától, hogy a szemembe nézhessen.

- Hm. Ez elgondolkodtató.- kezdek lassan bólogatni.

- Igen? Majd én segítek.- húzza huncut mosolyra ajkait, majd reagálni sincs időm, olyan gyorsan landolok a férfi vállán, aki kezeimet lefogva tart engem valamennyire stabilan.

- Pierre tegyél le.- nézek rá kikerekedett szemekkel, mire csak nevetni kezd rajtam, és elindult az Alpha Tauri boxa felé.

A csapatnál valaki kinyitja neki az ajtót, amit a francia nevetve köszön meg, miközben én még mindig a válláról lógok le. Az egész arcomat vörösre saccoltam volna, valahol a Ferrari és a paradicsom árnyalata között félúton... A férfi csak akkor tett le, amikor a pihenőjébe értünk, felé fordulva viszint egy nagy mosollyal találtam szembe magam.

- Te ezt élvezted?- néztem rá felháborodva miközben csípőre tettem kezeim.

- Szerintem te is.- hajol közel hozzám, majd egy lágy csókot nyomott ajkaimra, miközben hajamat fülem mögé tűrte.

Amikor elhajolt tőlem azonnal a pólója apjához nyúlt, hogy azt áthúzza fején, mire arcom ismét tiszta piros lett. Lassan leszerződtethetne a Ferrari, komolyan.

- Szerintem én megyek.- motyogtam el nagy nehezen ezt az egy mondott, így a férfi a válla felett hátra nézett rám.

- Három perc, és én is őt vagyok.- csak bólintottam, majd ki is léptem az ajtón, ahol azonnal egy másik mellkasba ütközöm.

- Pierre újabban ilyen gyorsan zavarja le a dolgokat? Ez nekem is új.- vigyorog le rám Pyry, mire a kis szobából egy cipő repül felé, amit az edző el is kap.

- Menj a picsába!- szól ki az előttem álló férfinak Pierre.

- Én hagyom is, hogy ezt ketten boxoljátok le.- léptem el felemelt kezekkel, amit Pyry csak nevetve reagált le.

Az időmérő első két szakasza igazán jól ment a két pilótának, így egyik lábamról a másikra állva figyeltem a képernyőt a francia pilóta edzője mellett, aki már csak hatalmas mosollyal figyelt engem, ezzel elnyomva a nevetését.

A Q3 végén sikítva és tapsolva ugráltam a box közepén, amit mindenki nevetve figyelt, és azt hiszem legalább hat különböző szemszögből születtek rólam fényképek vagy videók. Isteni lesz ezt visszanézni.

- Jó, Jó, nyugi kislány.- fogta meg a vállaimat Pyry, és kifelé kezd el tolni a box elé, miközben nem hagyja, hogy tovább ugráljak tapsikolva.

A csapat többi tagjával beszélgetve álltam én is, hiszen a francia férfi még interjúzott, vagyis egészen addig azt hittem, amíg valaki fel nem dobott a levegőbe, hogy után elkapva azonnal az ajkaimra tapadjon, mintha most lenne erre az utolsó alkalma.

- Második vagyok.- motyogta ajkaimra, hiszen még alig vált el tőlem.

- Igen, erről szerintünk Clotilde is tud.- jegyezte meg vigyorogva az egyik szerelő, mire Pierre lassan elenegedve engem, nézett kíváncsian a férfi felé.

- Olyan volt, mint egy kislány, amikor vattacukrot kap.- száll be egy másik srác is.

- Na! Ne már!- néztem rájuk, mire csak nevetve indultak el a kocsi felé.

- Igen? Ennyire örült valaki nekem?- duruzsolta a fülembe a férfi, mire a mellkasára csaptam.

- Inkább menj és zuhanyozz le, mert büdi vagy.- jegyzem meg neki, mire nevetve nyom egy puszit az arcomra, majd elindul a pihenője felé.

- Barátok, mi?- jegyzi meg velem szemben állva Pyry, majd ezzel ott is hagyott.

• • • •

Mocorgásra keltem fel reggel, ami mellőlem érkezett, így lassan nyitogatva szemem fordultam Pierre felé, aki a kezét átdobva rajtam húz közelebb magához, és nyom egy csókot a homlokomra.

- Már reggel van?- motyogtam, mire a férfi nevetni kezett.

- Már reggel van drága.- mosolygott, majd egy lágy csók után lassan ki is szállt mellőlem.

- Így hideg van!- morogtam, mire ismét nevetni kezdett, majd mellém sétált és hozzám hajolva ismét egy csókot nyomott a homlokomra.

- Tegnap még meleged volt.

- Az tegnap volt.- fordultam át a hasamra, és nyújtózkodtam egyet.

- Értem, akkor reggeli sem kell?

- Na! Nem ezt mondtam. Csak, hogy még korán van.- vontam vállat, és arcomat a párnába fúrtam- És hideg is van, mert valaki itt hagyott egyedül.

- Ha hozok neked reggelit, akkor kiengesztellek?

- Ezt még eldöntöm.

A férfi nevetve hagyott egyedül a szobában, így lassan nekem is ideje volt, hogy összeszedjem a hátsóm, és elkészüljek a versenyre, ami után már alig van időm a hétfői nagy találkozásig, amire már hónapok óta várok.

- Ott amúgy nekem van egy kis dolgom.- mutat oldalra a férfi, amikor beérünk a pályára- De Yukival menjetek nyugodta tovább.- nyom egy csókot a halántékomra, majd ott is hagy bennünket.

- Ennyire elvette az eszét a szerelem?- néz utána a csapattársa, mire én csúnyán nézek rá.

- Ne jártasd a feleslegesen a szád édesem, nem tesz jót, sok hideg levegő jut bele a kis tüdődbe. Inkább gyere, és egyél velem egy kis gumicukrot valahol. Ha vissza megyek a társulatba, akkor nem lehet.

- Nekem most sem lehetne.- húzza el a száját- De amiről nem tudnak.- dobja át a vállamon a kezét, és a csapat felé veszi velem az irányt.

Egy egy csomag gumicukorral ültünk a japán pilótával és figyeltük, hogy a csapata a végső simításokat végi a kocsiján, ő pedig nekem magyarázta, hogy mit miért tesznek rá vagy vesznek el a kocsiról, nos, neki ez fontos volt, az a másik kérdés, hogy nekem ebből sajnos nem sok minden maradt meg elsőre, de örültem, hogy ő ennyire örül, hogy van hallgatósága.

- Hol a telefonod?- tette fel hirtelen a kérdést a pilóta, mire hirtelen nem is tudtam mire gondolhat. 

- Öm, azt hiszem a táskámban, amit még Pierre pihenőjében ledobtam, amikor ideértem, de az is lehet, hogy az ő táskájában van.

- Írt, hogy hol vagy mert nem ér el, és hogy velem vagy e.

- Írd meg neki, hogy mivel elment, így én is elmentem, és ott vagyok Gabebel a Haasnal.- a japán nagy szemekkel nézett rám, majd nevetve kezdett el gépelni, majd utána nekem adva a készüléket én Gabenek írtam, hogy falazzon és foglalja le a férfit, hogy simán vissza tudjak menni a pihenőjébe- Jövök neked egyel Yuki.- mosolyogtam rá, mire csak bólintott.

- Majd többet gumicukrozunk.- emelte fel a zakcskóját.

- A korodnak éppen az való Tsunoda, de told a segged mostmár a kocsi felé, mivel dolgozni is kellene.- lépked felénk a férfi versenymérnöke, mire vissza kellett folytanom egy nevetést, mivel most nem a magasságával, hanem a korával szúrtak neki oda- Téged pedig az előbb Gaslymár csak a kocsija motorjában nem keresett, de már lassan a kint lévő Honda mérnök zsebébe is benézett, hogy ott vagy e.- néz felém a férfi, mire kezeimet védekezés képpen felemlve indultam el a másik része felé a garázsnak.

A férfi pihenőjében az ágyról lógtam le, és az idő közben visszaszerzett telefonomat nyomkodtam, ami valóban a férfi táskájában volt.

- Az isteni Manon vedd már fel.- csapta be az ajtót a férfi, kezében a telefonjával.

- Jól van na, majd mindjárt.- néztem fel rá, mire annyira megijedt, hogy a telefonját kiejtette kezei közül- Hello!- intettem felé, miközebn ő csak pislogott rám.

- Hogy kerültél ide?

- A lábacskáimon.- mozgattam meg a levegőben lévő testrészeimet, mire egy unott pillantást kaptam válaszul.

- Yuki azt írta a Haasnál vagy, Gabe azt mondta, nem is látott, mióta reggel kiértünk a pályára, és ő Mazepinnel jött.

- Igen, mindkettőnek én mondtam, mondd, hogy nem volt jó poén.- nyújtottam ki rá a nyelvem.

- Botrányos vagy.- veti le magát mellém, majd normális helyzetbe húzva az ölébe ültet.

- Mi a baj?- simítom kezem az arcára.

- Mi lesz, ha ma sem sikerül összehozni azt a dobogót?

- Akkor sem lesz semmi. Én akkor is büszke leszek, és nem csak én, hanem mindenki, viszont, azt is tudom, hogy nagyon nagyon jó leszel ma, csak hinned kell benne! Jó?

- Jó.- bólintott lassan, miközben hozzá hajoltam egy gyors csókra, hogy hagyhassam öltözni is- Várj!- szólt utánam, majd egy csokrot vesz ki a szekrényéből és felém nyújtja- Ezért is mentem el délelőtt.

- Olyan drága vagy Pierre Gasly.- vettem el mosolyogva tőle a gyönyörű virágokat- Túl drága is néha.

- Megérdemled.- hajol ki hozzám, hogy egy csókot nyomjon a homlokomra.

Pyry egy székre mutatott amikor leértem közéjük, így én azt azonnal el is foglaltam magamnak, hátrébb, mint a szerelők, de mégis jól látva minden momentumát a futamnak, és midnen egyes pillanat meg is érte.

- És a Hamiltonnal vívott csata után Pierre Gasyt inti le a kockás zászló, aki így megnyeri a 2021-es Belga Nagydíjat!

manon.xaupí

40 789 ember kedveli 

édes(em)...  ❤

A hozzászólások lehetősége le van tiltva!

 •🌼•

Nos már csak két rész, ami holnap és holnap után meg is érkeznek, így már régen a célegyenesre fordulva haladunk tovább, viszont az a két rész még remélem tartogat majd izgalmakat számotokra!

Legyen gyönyörű hétvégétek!❤