🆇︎🅰︎🆄︎🅿︎🅸︎

Az életünk sokszor nem abban a mederben folyik tovább, amiben valamikor elterveztünk. Elterveztem, hogy lesz egy kisbabám, majd egy kisgyerekem, egy tinédzserem, és egy felnőtt gyermekem, akit majd az oltár elé tudok kísérni, de nem így lett. Csak az utolsó fázisba csöppentem bele, mint amikor az ember egy Forma 1-es autót lát, a kész remekművet, de ami alatta van, abból semmit sem tud, hiszen nincs előtte a tudás, mellyel birtokolhatja azt a mestermunkát, melynek végeredménye szemét kápráztatóan gyönyörű. Annyira sajnálom, hogy nem lehettem ott neked drágám, viszont egyet megígérek, ha te is megengeded, akkor ezek után mindig ott leszek neked. Amikor eltáncolod a Csipkerózsikát, amikor huszonkét éves leszel, amikor az oltár elé kell, hogy kísérjelek, amikor az első lépéseket kell, hogy megtanítsd egy másik kis csodának, akinek te adsz majd életet. Mert egy ilyen csoda csakis csodás dolgokra lehet képes az élete folyamán. És bízom abban, hogy soha nem térsz le a helyes útról, melyet a hizzás hasonló emberek alakítottak ki számodra, és ők is szegélyezik azt, azok az emberek, akiket teljesen ismersz, és akik soha nem tennének olyant veled, ami téged bármikor ia megbánthat.

A világ összes szeretetével:
Apa

- Mi az?- dobta le magát mögém Pierre, amikor visszaért a futásából, engem pedig a kanapén talált meg egy újabb levelet olvasva.

- Semmi érdekes.- gyűrtem össze sóhajtva, mire a férfi fejét ingatava húzott az ölébe, és birtokba vette ajkaimat.

- Lezuhanyzom, után elmegyünk megsétáltatni Sansat.- nyomott még egy utolsó lehelet könnyű csókot ajkaimra, majd ott is hagyott a nappaliban.

Pierre ragaszkodott ahhoz, hogy jöjjön velem Oroszországba, miután persze meglátogatta a családját, na igen, után pedig csak úgy beallított az ajtóm elé, hogy ő segít nekem, amíg én a próbákkal vagyok elfoglalva, ehhez pedig egy takarítónő ruhát is hozott magának.

- Gyere kincsem!- intettem magamhoz a Corgit, amikor a konyha felé vettem az irányt, a kis kutyus pedig készségesen követett is, neki is teszek le egy adag reggelit, és én is készítek magamnak egy tálnyi gyümölcs salátát, jó sok tejszínhabbal. 

Mire a francia férfi elkészül a csillagok is lehullanak az égről... 

Már éppen végeztem a reggeli jóga gyakorlataimmal is, amikor Pierre ismét megjelent a nappali ajtajában, a haját törölgette, ami így mind a homlokába hullott. Azon keresztül figyelte, ahogyan éppen a nyújtó gyakorlatot végzem. 

- Ha szóltál volna, akkor én is beszállok.- mutat rám, mire csak megforgatom szemeimet. 

- Hogy aztán megint tusolhass, hercegnő? Na nem, elég azt napi kétszer kivárni.- álltam fel, majd a szürke szőnyeget is össze tekertem- Remélem maradt meleg víz.- dobtam be a szőnyeget a helyére, és a fürdőszoba felé vettem az irányt.

- Ez aljas rágalom!- kiabál utánam, de én már a fürdőszobában voltam. 

A francia pilóta éppen a Corgit próbálta valahogy elrángatni a vízparttól, amit én nevetve figyeltem, hiszen eléggé vicces látványt nyújtottak. Főleg ha belegondol az ember, hogy ennek a férfinak hamarosan gyereke lesz, akinek nagy valószínűséggel ugyan így fog könyörögni, ha szeretne valamit.

Nina

Várlak ebédre, ma!🥰

Clo

Nem vagyok egyedül, vendégem van, nem tudnánk halasztani?

Nina

Nem! Itt lesz Niki is, hozd a vendéged is, biztos nagyon aranyos csajszi!❤

Végülis aranyos csajszi, nem?

- Pierre!- álltam fel a padról, majd megindultam a férfi és a kutya felé, akik immár mindketten engem figyeltek- Indulnunk kell.- értem oda melléjük, majd a kezemi közé vettem Sansat- Gyere anyu kicsi drágája, megyünk.- akasztottam a kutya nyakába a hámot, majd letettem a földre, ő edig készségesen el is indult.

- Hová megyünk?

- Ebédelni.- adtam át a férfi kezébe a pórázt, mivel a nénikém úgy gondolta, hogy mielőtt megejtjük a közös ebédet nem lenne rossz egy kicsit traccsolni telefonon is.

- Drágám, csak azért hívlak, hogy megkérdezzem, ugye a kis barátod nem allergiás semmire sem.- a francia férfi felé fordulok, aki éppen ismét a kutyának könyörög, hogy jöjjön utána. Hogy allergiás e valamire? A józan észre...

- Nem hinném, hogy az.- ingatom a fejem, majd elvettem a pórázt a franciától és a másik oldalra tereltem- Fél óra, és ott vagyunk.

- Várunk benneteket kincsem. Nagyon úgy néz ki, hogy végül Dmitry is haza ér.- Pierre biztos majd kicsattan, ha ezt megtudja.

- Ez remek hír.- csiripelem, majd elköszönve kinyomom a telefont.

- Hová megyünk?- fordul felé kíváncsian a férfi. Nos azt hiszem addig örül, amíg nem tudja.

- Csak bemutatlak valakinek.- vontam vállat, hiszen Niki apját minden bizonnyal már ismeri, így csak Nina néninek kell bemutatnom majd.

- Izgi.

- Csak tapsikulva el ne kezd itt nekem igrándizni, mert azt még Yukinál sem teljesen tudtam megemészteni.- tettem fel a kezem, mire nevetni kezdett.

Már vagy fél órája sétáltunk, amikor a francia pilóta eszeveszett módon forgatni kezdte a fejét jobbra-balra, mintha csak keresne valakit.

- Pierre?

- Te nem erre laksz!- néz rám döbbenten.

- Nem.- álltam meg mellette- De mondtam, hogy ebédelni megyünk.

- És mégis hová?

- Ide.- ütöttem be a kapu kódot, majd el is indultam a telek közepén álló hatalmas emeletes családi ház felé.

- Ki lakik itt, az orosz elnöki család?- hihetetlenkedik, mire csak nevetni kezdek mellette.

- Szerintem nekik kicsit nagyobb a házuk.

- Na végre már! Anya az idegeimre ment, mit tudom én, hogy mi a különbség a lila és az ezüst hagyma között.- vágódott ki a bejárati ajtón az orosz pilóta, mire a francia azonnal meg is merevedett mellettem.

- Manon. Ez Mazepin.

- Igen, ez pedig a családi házuk.- mutattam magam elé- Vagyis hát az egyik.- vontam vállat, majd megöleltem a felém igyekvő férfit.

- Anyu azt mondta, valami csaj jön veled.- mérte végig Pierret, mire csak elnevettem magam.

- Nem akartam összetörni Nina lelki világát.- ingattam a fejem.

- Látom nagyon örülsz nekem Mazepin.- morogja mögöttem a francia férfi.

- Oh, de még apu mennyi fog neked örülni Pierre!- csapta össze kezeit az orosz, mire csak megforgattam a szemeim. Ez az ti csak nyugodtan nyírjátok egymás idegeit...

- Hogy a kicsoda?- döbben le azonnal a férfi, és hátrál is egy lépést, miközben Niki felveszi Sansat, és elindul vele a hátsó kert felé.

- Manon, én nem megyek be.- fogta meg a kezem a pilóta szinte suttogva szavait.

- Pierre, ne most kezdj el nekem hisztizni, ha nem jövök el, akkor ők jelennek meg nálam, Nina néha kicsit túlpörgi a dolgokat.- mordulok rá, majd hatalmas mosolyt varázsolva az arcomra nézek a kapu felé, ahol éppen ekkor érkezik meg egy újabb személy- Dmitry bácsi, de rég láttalak.- mosolygok a férfira, aki lusta mosolyra húzva ajkait bólint felém.

- Örülök, hogy látlak Clotilde.- indult meg felénk, amit a pilóta amikor észrevett azonnal meg is feszült- És Pierre Gasly?- állt meg mellettünk a legidősebb Mazepin, hogy tetőtől talpig végig mérhesse a francia férfit.

- Jó napot, Mr. Mazepin.- nyújtotta felé a kezét, amit a férfi határozottan fogott meg. Csoda, hogy a helyén maradt, egyenlőre... Elenedve a férfit azonnal felém fordult.

- Nina azt mondta, hogy

- Hogy egy barátnőm van itt, tudom.- legyintettem felé, mire csak fejét ingatva indult el a ház felé.

- Gyerünk fiatalok.- néz hátra ránk, majd maga felé int bennünket, amikor észreveszi, hogy még mindig ugyan ott állunk- Pierre. Ugye hívhatlak így?- fordul hátra hozzánk, a mellettem haladó pilóta pedig csak bólint- Nagyszerű fiam, én csak Dimtry vagyok, hogy megy az Alpha Taurinál a sorod?- fogja át a férfi vállát.

- Nem rossz, uram, de mégsem a Red Bull, de Christian...

- Ne is mondd, Hornerék mindenkit a bolondulásig képesek és üldöznek.

- Christian? Christian Horner?

- Igen. Ő a Red Bull csapatfőnöke C.T..- lépett be az ajtón Niki kezében Sansaval.

- Hol él?- nézek rá, mire vállat vonva megy tovább, Nina felé.

- Angliában.- lépett mellém Pierre, hatalmas kezét pedig a hátamra fektette- Baj van?- suttogta a fülembe, mire csak felé fordulva megráztam a fejem, és mosolyogva néztem rá.

- Nincs. Gyere,- fogtam meg a kezét- bemutatlak Nina néninek, nagyon kedves, és szerintem kedvelni fog téged.- a konyha felé kezdem húzni, ahol a nő, mintha csak megérezte volna, hogy jövünk, már kitárt karokkal fogadott bennünket, de amikor meglátta kit húzok magam után döbbenten nézett rám.

- Drága kincsem, ha mondod, hogy a barátodat hozod, akkor nem csak egy sima grillt csinálok ebédre, csokis muffinnal.- vágta azonnal csípőre a kezeit a szőke nő, mire a nappaliból Nyikita dugta be a fejét a heyiségbe.

- Barát?! Milyen barát?

- Ő nem a barátom, Nina néni.- mosolyogtam rá, miközben megöleltem.

- Még nem az.- morogta a francia anyanyelvén, mire csak oldalba könyököltem, amikor visszaálltam mellé.

- Nina néni, ő Pierre Gasly, egy nagyon közeli barátom.

- Nagyon örülök Pierre.- fogott kezet vele az orosz nő hatalmas mosollyal- Akkor te Nyikita munkatársa vagy? Olyan aranyos, ahogy még mindig az autóval játszik.- nézett ránk elbűvölve a nő.

- Anya! Azok nem játékautók, hanem gyűjtői darabok, kicsinyített Forma 1-es legendák autói!- trappolt be az orosz felháborodva a konyhába- És nem játszom velük, hanem tisztogatom őket!

- Nevezd, aminek akarod kisfiam.- legyintett felé a nő, és ismét felénk fordult- Pierre, jól ejtem ki, igaz?- néz rá kíváncsian a franciára, aki csak bólint- Pierre ugye szereted a grillezett dolgokat?- mosolyog rá a franciára, aki csak bólint, majd ő is mosolyra húzza ajkait.

- Igen, szeretem Mrs. Mazepin.

- Nem, nem, nem, csak Nina vagyok, Clotilde barátainak csak Nina. Clo, kérlek megterítesz?- nyújtja felém mosolyogva a szükséges dolgokat Nina, én pedig bólintva vettem el tőle a kellékeket, és az étkező felé vettem az irányt.

- Amúgy Pierre, maga PSG drukker nem igaz?- lépett be a konyhába az idősebb Mazepin, és Pierre kezébe nyomott egy italt, aki csak egy halk igennel felelt a kérdésre.

Az egész délutánt a hatalmas házban töltöttük, és ahogy láttam a francia sem érezte annyira rosszul magát, mint ahogyan azt először gondolta volna, este pedig a sorozatot folytattuk, amit még első találkozásaink egyikén kezdtünk el, a franciával ugyanis nem lehet sorozatot nézni, folyton beszél közben...

- Mit csinálsz?- lépek be a konyhába ásítva, és a szemem dörzsölve.

- Torta formát keresek.- nézett fel rám az egyik szekrényben turkálva a férfi.

- Minek neked az, Pierre?- dőltem rá a pultra, hogy onnan figyeljem tovább a férfi szerencsétlenkedését, ami valljuk be nagyon is szórakoztató volt, főleg reggel ébredés után.

- Kettőt találhatsz.- néz rám unottan, mire csak megforgatom szemeimet.

- Balról a második ajtó, alsó polc, belső részének jobb sarka.- arra a helyre ment, amit mondtam neki, majd kivette az ott talált tárgyat.

- Ez egy karika.- emelte fel a sütőformát, amit az aljához kell pattinteni.

- És mit gondolsz, hogy nyakláncnak használom?- vettem ki kezei közül a konyhai kelléket- Milyen tortát akarsz sütni? Segítek, ha szeretnéd.- lassan bólintott, majd feloldotta a telefonját, hogy megmutassa, miért vert fel.

manon.xaupí

31 309 ember kedveli

ezt még egy kicsit gyakoroljuk...

820 hozzászólás

charles_leclerc hogy lehet valaminek égett a széle, és lapos a közepe?
    →manon.xaupí Pierre a séf mindet el tud magyarázni neked ezzel a felettébb izgalmas kérdéssel kapcsolatban
    →pierregasly menjetek ti a picsába, jó? Véletlen volt...
    →charles_leclerc Pierre, haver, lemegyek hídba... Hogy lehetne ez véletlenül, kérlek...
    →pierregasly úgy, hogy Manon sütője nem jó, ennyi!
    →manon.xaupí vagy csak valaki dinkatök, és nem tud sütni...
    →maxverstappen1 ajaj, baj van a paradicsomban...🍅
    →landonorris vagy inkább Oroszországban... 🇷🇺 Amúgy nem ezért, vagy azért, de nem akarsz nekem olyan matrjoska babákat hozni Clotilde? Csak mert olyan cuuuuuukiiiiik, mint én!😁
    →danielricciardo khm egy teljes mértékben unegorsta, és teljesen önkritikus állandóan szájjártató, alig használt Landon Norris cserére szorul (vagy ha valakinek az kell, ingyen adom (vagy még fizetek is érte...))
    →landonorris HÉ!
    →maxverstappen1 szerintem csak tedd ki sztoriba, lesz pár önként jelentkező, aki fizet is érte...😂
    →landonorris mi vagyok én Buldog?😯
    →manon.xaupí inkább csivava, de részlet kérdés... Viszek neked babát drágám, jó?
    →landonorris téged szerizlek a legjobban!😁
    →danielricciardo persze, három percig...
    →charles_leclerc hogy jutottunk Pierre elrontott sütijétől Lando anyakomplexusáig?
    →pierregasly nem tudom haver, nem tudom...🤦🏻‍♂️
    →landonorris hé! Nincs is olyan bigyóm!🥺 Cloooo! Mondi meg nekik!🥺
    →manon.xaupí jaj istenem, mellétek valami óvónői diploma kéne...

•🌼•

Egyre közelebb a végéhez, még öt rész, és az utolsó pont is a helyére kerül... Addig is remélem a további részek is tetszeni fognak, ahogyan ez is!💕

Legyen további gyönyörű hetetek!❤️