🅶︎🅰︎🆂︎🅻︎🆈︎

- Pierre, menjetek interúzni, m a Red Bullosokkal vagytok, én addig körbevezetem a kisasszonyt itt nálunk.- hesegetett el engem a csapatfőnököm, miközben ő továbbra is az emberek közözz szlalomozott maga mellett tartva Clotildet, akit ahogy ki tudtam venni valóban érdekel a sport.

Az elmúlt napokban szívesen hallagatta Charles és Alex reggeli agysorvasztóit a Forma 1-el kapcsolatban, és megígérta a monacóinak, hogy ott lesz a francia és monacói futamokon, ahová Char majd a barátnőét is elviszi, mivel állítása szerint jóban lennének a nővel, míg Albon ennek éppen az ellenekzőját tette, mert ő a lelkére kötötte a lánynak, hogy hívja meg a következő előadására, mert neki tetszene ez a művészeti ág is. Szóval összességében a nő jól érzi magát, fel is találta magát, így nem is olyan nagy kudarc ez a hét, csak az a hülye fogadás ne lenne...

- Pierre.- bólint felém Sergio, majd folytatja is a telefonbeszélgetését. Yukival már találkoztam ma, így neki fel sem tűnik, hogy én is itt vagyok, vagy csak simán olyan alacsony, hogy csak a térdem látja, még nem fejtettem meg.

- Itt a hős szerelmes is.- vág hátba üdvözlés képpen Max, majd egy energiaitalt átad csapattársamnak egyet pedig ő nyit fel, amennyi ilyen löttyöt itatnak velünk azt csodálom néha, hogy még nincs szív vagy érrendszeri betegségünk. 

- Én olyant sehol nem látok.- nézek szét széttárt kezekkel, mintha tényleg nem érteném miről beszél a holland.

- Kár, pedig milyen aranyos is a kiscsaj.- ingatja a fejét lassan.

- Az, ahogy mondod, aranyos, de ennyi.

- Én valahogy valami olyanra emlékszem, hogy meg akartad fektetni, vagy nem?- néz rám felvont szemöldökkel, erre pedig már a körünkben lévő japán is felkapja a fejét, és kíváncsin követi a beszélgetést. 

- Gratulálok a jó memóriádhoz Max.- bólogatok elismerően, mire csak egy gúnyos tekinteetet kapok válaszul.

- Fogadni merek bárkivel, hogy nem lesz hajlandó lefeküdni veled.- neveti el magát velem szemben Verstappen, mire bennem felment a pumpa, hiszen már igen csak jól alakultak a dolgaim a nővel. A héten még nyitott is felém, és nem akart megölni sem.

- Jó, akkor fogadjunk!- tartom felé a kezem, amit vigyorogva el is fogad. Sergio azonban leengedi a kezét a telefonnal, és döbbenten néz ránk, még Yuki kezéből is kiesik a telefon, amibe ismét belemerült egy időre. Ennyire nagy hülyeséget csak nem csináltam.

- Legyen.- bólint a holland, amikor is megérkezik a riporter, így a három férfi kacsa sorban meg is áll egymás után, hogy egyesével minden nekik szánt kérdésre tudjanak válaszolni.

Mennyire nagy hülyeség az megint, amibe belementem?

🆇︎🅰︎🆄︎🅿︎🅸︎

- Milyen volt Tosttal a nap?- hallottam meg a férfi kérdését a nappaliban ülve, mire csak nyöszörögve reagáltam, mire csak egy nevetést hallottam meg a konyha felől.

- Annyi új információt hallottam a mai nap folyamán, hogy csidálom, hogy az agyam nem vált cseppfolyóssá, és nem folyt ki a füleimen.- szorítottam ujjaimat a szemeimre.

- Ezek szerint untatott?- foglalt helyet velem szemben a francia, és egy bögre kávét tett le elém is.

- Nem untatott, csak nem volt felkészülve egy ilyen nagy mennyiségű információra.- emeltem magamhoz a teli bögrém.

- Neked szabad kávét innod?

- Tessék?- kapom rá a tekintetemet, mivel nem értem, hogy hogy jött ez most neki.

- Kávét. A balett miatt.

- Áh értem. Amiről a madame nem tud, az nem fáj neki.- voltam vállat, mire csak nevetni kezdett.

- Jobb vagy, mint mi pilóták.- jegyzi meg a férfi, amikor éppen elkezd csörögni a telefonom, és Gabe neve villog rajat.

- Bocsi, de ezt fel kell vennem.- emeltem fel a készüléket, majd fogadtam is a hívást.

- Na jó, lemegyek hídba, kicsit kutakodtam, és találtam egy 1999-es londoni balettelőadáról fennmaradt vendéglistát, és kinek volt külön leges meghívott vendége, na kinek? Édesanyámnak, na és mi volt a monogramja? CH. DE ami ennél is jobb, az az, hogy Chostra Heirrinn a neve, de ez szerintem nem az igazi neve, mivel olyan hülye név.- hadarta le a vonal végén a nő a mondandóját, mire én csak tátott szájjal figyeltem magam elé.

- GABE! IMÁDLAK! Imádlak, te nő, ha ezt és az orosz családot összerakom, akkor csak lesz már valami. Szerintem ez egy anagrama név, és ha elküldöd üzenetben, akkor valamit összerakok.

- Persze küldöm, de megyek aludni is, mert holnap be kell öltöztessek egy csomó embert. Szia Clo.- már ki is nyomta a telefont, és azonnal kaptam is egy SMS-t.

Gabe

Chostra Heirrinn

Jaj de imádom is én ezt a nőt.

- Pierre, nincs itt valahol papír? És toll?- fordultam körbe, de a férfi csak furcsán méretezett, viszont én azonnal meg is válaszoltam a saját kérdésemet- Lényegtelen is, hoztam magammal egy füzetet, toll az pedig mindig van nálam.- pattantam azonnal fel eddigi helyekről, majd a szobám felé vettem az irányt, hogy papírt és tollat szerezzek magamnak.

A laptopomat is magamhoz vettem, és úgy értem vissza a nappaliban, ahol azonban csak egy üres kanapé fogadott, mire azonnal lehervadt az arcomról a mosoly. Hová tűnt a férfi? A szobája előtt állva kopogtam, de nem jött válasz, így csak csendben elfoglaltam sajátomat, hogy a kisebb relytéjem megoldásával foglalkozzak.

Az éjszakát a papírjaim közt töltöttem, így nem éppen a legkellemesebb ébredésben volt részem, de ezen egy gyors zuhany sikeresen segített is, így egy nagy mosollyal léptem ki a nappaliba, ahol minden reggel ugyan ebben az időpontban találkoztunk a franciával, ám az nem volt ott, így már a mosoly sem volt az arcomon...

Fülhallgatómat teleofnomhoz kötve indultam el a hajnali városba futni, miközben millió gondolat utálta elmémet, és mind egy gondolat köré rendeződött. Mi a fene baja vam Pierre Gaslynak? Pedig még csak nem is tettem jelenleg semmi olyan, ami miatt fenhordhatná az orrát.

A hotelbe visszavezető úton egy ismerős alakban futottam bele, akivel együtt folytattuk utunkat a létesítményig.

- Ezek után nem szabadulsz tőlem, te nő.- lépkedett be nevetve a liftbe utana a holland- Fél óra múlva várlak a hallban, megyünk reggelizni.

- Ki mondta, hogy te meg tudnál szabadulni tőlem?- lépek ki nevetve a liftből, hiszen én egy emelettel lejjebb lakom, mint Max.

A szobába beérve Pierrerel találtam szembe magam, aki éppen öltözött, és megmerevedve nézett rám, amikor a helyiségbe léptem, de én mit sem törődve a férfival folytattam utam saját szobámba. Tudom, hogy ma van az első tesztnap, tudom, hogy fontos neki, és tudom, hogy Verstappen mellett leszek egész nap...

Mint egy kiskutya követtem a hollandot, aki idő közben egy csomó kártyát akasztott a nyakamba, hogy mindenhová is mehessek vele. Mindent megmutatott, amíg nem autóban ült éppen, ebéd közben is engem szórakoztatott, sőt, amikor éppen vezetett is beültetett a csapat közé, hogy a rádiózásait is halljam, na nem mintha azokból olyan sokat értettem volna, de kimondhatatlanul jól esett, hogy a pilóta ennyire törődött velem, és nem hagyott sorsomra. Igaz, hogy a nap végére úgy éreztem magam, mint egy kabalababa, de így is rettentően imádtam minden egyes ott töltött percet, és az biztos, hogy Max Verstappen mellett senki sem unatkozik.

- És milyen a kocsi?- nézek a hollandra, aki ennek hallatán lelkesen fordul felém.

- Imádom, imádom, hogy vissza ülhettem, és imádom, hogy lehet megverem vele Hamiltont, de semmit sem szabad ennyire előre elkiabálni. Így mondjuk azt, hogy jó lett a kocsi.

- Ennek örülök.- mosolyogtam rá.

- Basszus, ezt el is felejtettem odaadni.- kapott a táskájához, amiből egy mappát rángatott elő, majd azt oda is adta nekem- Az első versenyre a belépők, és minden más, ahol Gasly koncertezik.- villant egy egész fogsoros mosolyt, én pedig szinte döbbenten nézek rá, el is felejtettem, hogy e miatt vagyok itt, olyan kedves volt velem ma mindenki, mintha ide tartozék...- Van valami baj?- áll meg a férfi a lift előtt, mire csak egy halvány mosollyal nézek fel rá.

- Nem tudom, hogy el jövök-e a futamra Max, hogy el kellene-e jönnöm.- vallottam be neki, mire csak megrázza a fejét.

- Gasly?- összeszorított ajkakkal bólintok, mire csak hihetetlenkedve felnevet, miközben a fejét rázza- Kiscsaj, figyelj, szard le! Gyere el az én cspaatomhoz, mindenki imád, még Chris és Marko is, ami őszintén ritka. Gyere el hozzám!- lép be a megérkező felvonóba, miközben én a szavain rágódom.

- Köszönöm, Max.- lépek be lassan után, mit csak legyint.

- Holnap reggel találkozunk, mutatok egy tök jó futó útvonalat...

manon.xaupí

30 287 ember kedveli

reggel(i)🥳

976 hozzászólás

•🌼•

Huh hát a mai időmérő után ugrálni tudtam volna örömömben (nem tudom miért használtam feltételes módot, de mindegy is...), a lényeg, hogy semmit sem szabad elkiabálni, vagy elsietni, ahogy a történetben sem, mégis ez a rész az, ami a legtöbbet enged láttatni a történet végkimeneteléből!🤭

Mindenkinek legyen szép vasárnapja!❤️