Egy farkas vágtatott át a puszta közepén. Teste emberi volt, azonban valahogyan mégis állatias. Vérfarkas. A telihold magasan ragyogott az égen, és az állat továbbrohant. Határozottnak tűnt, habár az őt figyelőnek nem lett volna egyértelmű, merre is tartott. Majd sok futás után, de megállt egy szikla tetején, és felvonyított.

Vámpírok területén volt. Míg a vérszívók azt hitték, butaságot csinált, mindaddig a falka tudta, hogy mit tett meg értük. Önfeláldozás. A vámpírok túl sokan voltak, és jóval erősebbnek számítottak, mint a likantrópok. Rítram vállalkozott a feladatra, hogy életét áldozza, míg a társai átvonultak a vérszopók otthonán. Hamarosan a sötétből legalább száz, vörösen világító szemű lény bukkant fel, és körbevették a sziklán álldogáló farkast. Fogaikkal a húsába martak, üvöltése visszhangzott az erdőben. Mindaddig népéből minden férfi, nő és gyermek átjutott a határon, hogy új életet kezdjenek egy másik világban.