A zord vidéken keresztülvágva volt a legnagyobb esélyem arra, hogy túléljem mindezt. A jégoszlopokból álló terepen semmiféle ételre sem bukkantam, ami kifejezetten kikészített. Éhes voltam és szomjas is, a bokám is megsérült. Nem hittem, hogy könnyű dolgom lesz, mikor elindultam, de ez számomra már túl sok. Nagyon kifáradtam, azt hiszem, nemsokára elájulok. Nem vagyok biztos benne, hogy van-e kiút a számomra...

Még egy lépést tettem, azonban a lábam felmondta a szolgálatot. A földre zuhantam, fejem a fagyos talajba vertem. A szemem előtt elhomályosodott a kép, majd lépteket hallottam. Egy sötét alak bontakozott ki előttem, kezében tőrt tartott. Ekkor jöttem rá, hogy nekem végem lesz.