Ebben a kis novellában a nevekkel játszadoztam, amiket egy és ugyanazon rendszer szerint készítettem el. Ki tudja, mi az érdekességük?

A tábortűz fényében öt ember tanyázott. Egyikük kezében kard volt, és idegesen tekingetett körbe, ő Roirraw. Mellette egy másik mályvacukrot sütött, és Roi-val csevegett. Az ő neve Sodnalak volt. Amellett egy újabb ember ült, ki éppen egy szép dalt énekelt, és csengő hangja bezengte a tűz körüli területet. Regnis. A soron következő a tőrét élezte, szőke hajjal és szép arccal rendelkezett, Javlot. Az ötödik csuklyáját fejére húzva bámult ki éjfekete fürtjei közül, a fiatal férfi szeme vörösen világított. Draziw, a mágus és egyben a csapatuk legsötétebb tagja volt...

Őket Kosoto néven ismerték, és életüket annak szentelték, hogy megállítsák a világukban élő gonoszt. Ugyanis a sötétség kiterjedt a föld alól, és egy Cakuk nevű óriási féreg mászott elő a talajból. Terjeszkedett, ezért harcoltak ellene. Szükséges volt, hogyha nem akarták, hogy az az élet, amit idáig megismertek, könnyedén elillanjon, mint a kámfor. Ők álltak a nép védelmében, az ötösük felelt azért, hogy minden a legnagyobb rendben menjen. Harcolniuk kellett, ha élni szerettek volna...