Anne megindult a sötét box felé ahonnan a nyerítést hallotta. Sarah és Sam ezt nem vették észre ugyanis elmélyülten beszélgettek. Anne megállt a box előtt s leolvasta a ló nevét a kis fatábláról.
Thor
Anne kicsit összehúzta a szemét hogy jobban belásso, kicsit közelebb lépkedett, hamarosan pedig egy félelemtől csillogó hatalmas barna szempárral találkozott, akinek gazdája hevesen vette a levegőt. Egy gyönyörű barna ló volt. (Nem pej!! Szerk.) Izmos volt és magas, bordái épphogy nem látszódtak ki, teljesen barna volt az egész teste. Anne óvatosan benyitotta a boxba a ló pedig fújtatva rángatni kezdte fel-le a fejét.

-Sssh... nyugalom... nem bántalak. -mondta először halk hangon majd suttogva folytatta. -nem bántalak, semmi baj. -érintette meg a ló orrát aki elkapta a fejét. Anne mással próbálkozott, kinyújtotta a ló elé jobb karját, fejét pedig lehajtotta, a földet bámulta. Már nem hallotta a ló zihálását csak egy kíváncsiskodó, halk nyerítést. Thor lépett előre párat s orrát a lány tenyerébe nyomta. Anne lassan felnézett, ezúttal egy kíváncsi, pajkos tekintettel találkozott amitől elmosolyodott, s közelebb lépett. Szabad kezével a ló füle tövétt vakargatta, jobb kezével még mindig az orrát támasztotta.

-Jó fiú! -döntötte homlokát a ló jegytelen (tehát nincs a fején semmi fehér) fejére.

-Anne!! -hallotta meg hirtelen Sam hangját. A lány oldalra fordította a fejét hogy ki tudjon négni a boxból de nem engedte el a lovat.

-Itt vagyok! -szólalt meg végül.

-Úristen Anne gyere ki onnan! -szólt Sarah ijedt hangon.

-Anne kérlek gyere ki az a ló veszélyes! -könyörgött Sam.

-Már nem. -mosolygott Anne.

-Ezt hogy érted? -értetlenkedtek.

-Kapcsoljátok fel a villanyt. -szólt Anne. Sarah kicsit habozott végül felnyomta a világítást. Egy vigyorgó lánnyal és egy nyugodt, hozzádörgölőző lóval találták szembe magukat.

-De... ezt... ezt hogy? -bámulta őket még a tulajdonos is tátott szájjal. Sam meg sem tudott szólalni.

-Nem tudom. De azt hiszem kedvel. - nevetett fel Anne.

-Khm... ezesetben... nyergelhetsz. De először én próbálom ki. Rajta még senki sem ült. Mert a nyergelésig sem jutottunk el. - enyhült meg Sarah.

-Rendben! - pörgött fel Anne majd hipp-hopp felnyergelte Thor-t aki a lány kedvéért békésen tűrte. Anne kivezette őt a pályára s az edzőnek adta a szárat. Amíg Sarah felmászott a lóra Anne gyorsan felkapta a felszerelését. Sam még mindig kicsit kábultan ült le az egyik padra. De ezt hogy?... hiszen annak a lónak senki még a közelébe sem tudott férkőzni mióta itt van... beszarok. Agyalt Sam de félbeszakította egy éles nyerítés. Sarah akárhogy próbálkozott nem tudott normálisan dolgozni a lóval.

-Sajnálom Anne. Nem alkalmas rá. -rázta meg a fejét Sarah miközben leszállt a lóról.

-Hadd próbáljam meg kérem! -kérlelte őt Anne. -Minden felelősséget vállalok!

-... Legyen. - egyezett bele némi habozás után Sarah. Mindenki kiment a pályáról csak Anne és Thor maradt. Anne óvatosan a lóhoz lépkedett majd megfogta a fejét.

-Mi a baj Thor? -próbálta értelmezni a lovat aki csak makacsul nézett rá. Anne lekapta a lóról a nyerget és a kantárt, csak a lábvédőket hagyta rajta meg egy csomózott kötőféket tett rá. Thor szeme megenyhült.

-Felülhetek rád? -kérdezte Anne a ló orrát simogatva. A ló csak párszor felemelte a fejét amit Anne mosolyogva igennek vett. Anne a ló marja mellé lépett, megkapaszkodott benne majd két lépés nekifutással felpattant a hátára. Thor kicsit meglepődött de végül hagyta. Anne magabiztosan, de finoman megfogta a szárat egyik kezével (a csomózott kötőféket így szokás), másik kezét a combján pihentette, lábszárát pedig finoman, ütemre kezdte nyomkodni Thor oldalához mire a ló először lépésbe majd ügetésbe kezdett.

-Azt a... -szólta el magát majdnem Sarah de Sam befejezte helyette is.

-... Rohadt. -nyögte ki Sam. Anne szépen ügetett a lóval aki kecsesen szedte lábait. Csináltak pár alap alakzatot, kétszer átmentek a járóiskolán , (amit amúgy Thor könnyedén végigvitt) majd előkészültek a vágtához. Anne vett egy nagy levegőt, lábait felcserélte (a belső lába előre, a külső hátra csúszott), egy nagyot lökött csípőjével, lábszárait pedig szorosan szorította a ló oldalához, mire Thor kecses vágtába kezdett. Nem volt se lassú se gyors, olyan pont jó volt. Sarah lenyűgözve, elismerően figyelte az összehangoltságukat, Sam pedig elbűvölten nézte ahogy a lány csípője előre hátra ring, kezét finoman mozgatja ezzel ösztökélve a lovat egy nagykör leírására. Amikor már azt hiszem hogy nincs több dolog amiben elképesztően különleges, mindig meglep valamivel. Vegyük csak sorra. A hihetetlen személyisége, a gyönyörüsége, a hangja, a zongorajátéka és most még a lovakhoz való értése is. Lehetséges ez egyáltalán? Mostmár biztos hogy nem ember. Tündér vagy angyal. A kettő között mozog. Morfondírozott a fiú miközben leste a lány minden egyes mozdulatát. Be kell vallania nagyon vonzotta ahogy teljes könnyedséggel ring a csípője a vágta közben. Nem mellesleg elképesztően jól összeillettek a lóval. Hamarosan Anne szépen lassan ügetésre váltott. A szárat kicsúsztatta a kezéből hogy a ló kinyújthassa a nyakát. Ezutóbbi elégedetten prüszkölt és ki is nyújtotta nyakát.

-Jo fiú! -vakargatta meg Anne a ló fülét előre hajolva, majd a nyakát is. A pálya kapujához érve csupán a dereka meghúzásával megállította a lovat.

-Na milyen volt? - vigyorgott Anne felváltva Sarah-ra és Sam-re. Ők csak lefagyva bámultak Sarah végül pedig megszólalt.

-Szeretném ha foglalkoznál ezzel a lóval. És edzenéd. Bármikor kijöhetsz hozzá. És akár majd versenyekre is járhattok. Benne vagy? -mosolyodott el kedvesen a nő.

-Jézusom még szép!! Köszönöm, köszönöm, köszönöm! - emelte fel a magasba nevetve Anne a kezeit majd hátradőlt a lovon aki felkapta a fejét és meglepett szemekkel a lányra nézett amennyire csak tudott.

-Mi van? -nézett nevetve Anne a lóra. Az csak prüszkölt egyet majd visszafordította a fejét mire Sam, Sarah és Anne is egyszerre nevettek fel.

-Na nekem mennem kell még dolgom van. Jó szórakozást gyerekek! Anne majd találkozunk! - mosolygott Sarah majd elsietett. Anne felült s kilépett Sam mellé a lóval majd kecsesen leszállt róla egyenesen Sam elé, így Anne megfordult de amint észrevette hogy arcuk milyen közel van, egyből pirosba borult az arca. Sam csak vágyakozva nézett a szemébe majd le a szájára de nem csinált semmit. Már épp arra gondolt hogy megcsókolja a lányt de ő torkát köszörülve a ló fejéhez lépett és megfogva a kötőféket bevezette az istállóba. Sam csak homlokon csapta magát leült a padra és várta a lányt. Idióta, idióta, idióta! Kántálta magában de ekkor Anne jelent meg eredeti ruhájában, táskával a hátán.

-Mehetünk? - mosolygott le a fiúra. Sam felpillantott rá de egy hang sem jött ki a torkán. A lányt hátulról sütötte a nap így kiszabadult tincsei és babahajai glóriaként fénylettek körülötte, szemei annak ellenére hogy arca sötét volt, csillogtak, szeplői táncot jártak arcán ahogy egyre szélesebb lett mosolya.

-Aham. -köszörülte meg a torkàt végül Sam majd felpattant s egymás mellett elindultak visszafelé.

-Milyen voltam felhőkarcoló? - szólalt meg egy idő után Anne mosolygós hangon.

-Elképesztő mint mindig. - nevetett fel Sam.

-Azt mondod? - billentette oldalra a fejét Anne miközben az utat bámulta.

-Nem mondom, nem hiszem, hanem tudom. - bólintott Sam határozottan.

-Köszönöm. -vigyorgott fel rá őszintén Anne. -Nagyon megszerettem Thor-t. És tetszik hogy Thor a neve. Mint az isten. Tudod a pöröllyel. - kuncogott a lány.

-Tudom. Megint hihetetlen vagy. - nevetett fel Sam.

-Miért? -értetlenkedett a lány miközben befordultak az utcájukba.

-Más lánynak nem hiszem hogy egy pörölyös isten jutott volna eszébe egy képregényből. - vigyorgott a fiú Anne-re.

-Hát ez az. Más lány. -bólintott büszkén Anne.

-Igen.. - időzött el Sam tekintete Anne-en.

-Hát akkor... holnap a suliban felhőkarcoló. -torpant meg Anne majd beindult volna a házba de Sam elkapta a csuklóját, magához húzta és átölelte.

-Itt hagytál volna ölelés nélkül? - suttogta a fülébe amitől a lányt kirázta a hideg.

-Meglehet. - nevetett Anne.

-Gonosz vagy Rosehill. -állapította meg Sam mikor ellépett tőle.

-Viszlát Watson! - nevetett Anne majd belépett a kapun.