Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

15. rész

-Menjünk táncolni. - húzta a terem felé Sam egy pár perc múlva a lányt aki boldogan követte őt.

-Figyelmeztetlek, hogy nem tudo... - kezdett bele Anne, de Sam nem hagyta végig mondani a mondatot.

-Nem, ne merészeld azt mondani, hogy nem tudsz táncolni! - nevetett fel a fiú. -Biztos vagyok benne, hogy remekül fog menni. - suttogta Anne fülébe menet közben.

-Ha te mondod. - pirult el Anne mosolyogva, minek hatására, zavarában lejjebb hajtotta a fejét.

-Ne takard az arcod, olyan aranyos és gyönyörű. - mondta halkan Sam miközben megérkeztek a teremhez ahonnan elképesztően hangosan szólt a zene.

-Ha ilyeneket mondasz, csak még jobban zavarba hozol. - nevetett fel Anne.

-De hát ha egyszer igaz! - vonogatta a vállait a fiú, majd behúzta a lányt a táncparkett közepére és magához láncolva táncolni kezdett. Anne a legelején még zavarban volt aztán már egy fokkal bátrabban ringatta a csípőjét az ütemre. Sam nagy nehezen de visszafogta a hatalmas örömét, hogy végre magáénak tudhatja a lányt amiről már nyár óta ábrándozik.

-Igyunk valamit! - hajolt a füléhez Anne és majd' megszakadt a kiabálástól olyan hangos volt bent a zaj. De azért tetszett neki ahogy a mellkasában érezte az ütemet és az egész lényét kitöltötte a zene. Sam végül a pultok felé kezdte őt húzni ahol kisebb volt a tömeg és egy fokkal kevésbé volt minden hangos.

-Mit kérsz? - nézett Anne-re a fiú mosolyogva aki rámutatott a puncsos tálra. -Anne abban vodka van. Mindig teleöntik a srácok a puncsot piával. - ráncolta a szemöldökét Sam.

-Oké. Attól még azt akarom. - vigyorgott fel Anne Sam-re aki bár meglepődött de aztán nevetve töltött mindkettejüknek italt. Nagyon ízlett nekik így hát még párat legurítottak és mivel Anne soha életében nem ivott azon a bizonyos estén kívül, ráadásul éhgyomorra ment, eléggé becsiccsentett. Nem volt rosszul később se, de sokkal jobban elengedte magát mint ahogy józanul tette volna. Hamarosan megtalálták egymást mind a hatan, így egy kisebb körben táncoltak, Anne egyik oldalán Sam másik oldalán pedig Hazel volt. Eszméletlenül boldog volt, főleg miután tovabb ittak.

-Mivan picur, sok volt a pia? - nevetett Sam a táncparketten, mikor Anne csuklani kezdett. Azért ő sem volt már józan.

-Ha elveszed a légzési lehetőségemet akkor talán elmúlik. - nevetgélt Anne a fiú fülébe, aki ennek hatására még szorosabbra fogta a lány derekát és komoly arccal elhajolt tőle, majd hevesen lecsapott ajkaira. Egyszerűen nem tudott betelni vele, a másik fél pedig ugyan így érzett. Olyan régóta vártak már erre, és most, hogy végre sikerült, egyszerűen fel akartak robbani a boldogságtól. Anne a fiú nyakába szinte már kapaszkodott, Sam pedig a lány derekát markolta, majd áttért a nyakára és azt hintette be puszikkal

-Sam... - kezdte Anne sóhajtva, mire a fiú szívni kezdte a bőrét. - Tudom, hogy csak ma jöttünk össze de igazából ha úgy vesszük már tök régóta együtt lehetnénk... - hadart össze vissza a lány, Sam pedig kérdőn nézett fel rá.

-Mire akarsz ezzel kilyukadni? - kérdezte a lány ajkait súrolva.

-Akarlak. - mondta ki nagy nehezen lehunyt szemekkel.

-Fogalmad sincs mióta akarom ezt hallani tőled. - rázta meg a fejét Sam, majd kifelé húzta Anne-t miután elbúcsúztak a srácoktól és Hazel-től aki csak hatalmas vigyorral bámult rájuk. Gyorsan szedték a lábaikat hazafelé hiszen hideg volt és... szerettek volna mielőbb hazaérni. Út közben Anne írt egy sms-t nővérének, hogy fedezze mert nem alszik otthon és majd mindent elmesél. Sam-hez mentek, apukája és húga sem voltak otthon. Amint becsukták maguk mögött az ajtót Anne a falnak nyomta Sam-et, amin magukban mindketten meglepődtek. A fiú rövidest felkapta Anne-t a combjánál fogva, majd a szobája felé indult, beérve pedig ledöntötte őt az ágyra.

-Biztos ezt szeretnéd? - kérdezte összevont szemöldökökkel a fiú mélyen a lány szemébe nézve.

-Igen. - mondta egy perc után nyugodtan Anne Sam haját simogatva mire ő ismét az ajkaira tapadt. Majd lejjeb haladt, és lejjebb.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro