- Csendet – mondta a tanár, ijesztően nyugodtan. – Akinek mondom a nevét, kihozza a füzetét a házi feladatával!

Az osztály feszülten ült a helyén. Várták a neveket, amik egy kínos csend után el is hangzottak.

- Ino, Sasuke, Tenten és Kankuro.

Ino és Kankuro ijedten lapozták fel füzetüket, több helyen is megszakítva a papírt, a heves lapozgatás közben.

- Nincs kész – suttogta Ino gondterhelten.

- Az enyém sincs – nézett a lányra Kankuro.

Két füzet repült feléjük. Az egyik Shikamarué volt a másik meg Gaaraé.

Kankuro megragadta öccse füzetét és kisétált a tanári asztalhoz.

Ino is ugyanígy tett, miközben hálálkodva nézett az unott fiúra.

Orcsimarcsi, miután kipipálta Sasuke és Tenten füzetében a feladatot, szemöldök ráncolva nézte a másik két füzetet, majd gúnyosan elmosolyodott.

- A ti osztályközösségetek valami fergeteges! – jegyezte meg. – Nem elég, hogy két csoportra oszlottatok az évek folyamán, de még ki is húzzátok a másikat a slamasztikából és azonnal cselekedtek, ha baj van. Gaara, Shikamaru, a házitok hibátlan. Ellenben Inoéval és Kankuroéval, akiknek láthatóan, nem készült el. Óra végén ide jöttök, és plusz feladatot kaptok, amit egy felelet keretében fogtok ismét megoldani a holnapi duplaórán. Tanácsosnak látom, ha segítséget kértek az előttem lévő füzetek tulajdonosaitól. Menjetek a helyetekre!

A két jómadár villámsebesen visszament a helyére és visszanyújtották a két füzetet barátaiknak.

A tanár kényelmesen elhelyezkedett székén és végignézett az osztályon. Szeme megakadt Chihón, aki állta a tekintetét.

- Te lennél az új diák, Itami Chiho? – kérdezte.

A lány bólintott.

- A bátyáddal már megismerkedtem. Itami Kaito. Gondolom, a matekhoz való érzék a véretekben van és te is olyan hülye vagy a tantárgyamhoz, mint ő. Gyere ki a táblához és oldd meg a feladatot, amit lediktálok neked! A miheztartás végett, hogy megbizonyosodjak ezen elmélet valóságalapjáról.

Chiho kikerekedett szemekkel vette fel padjáról a számológépét.

- Ó, arra nem lesz szükséged – mosolyodott el a tanár.

A lány gondterhelten tette vissza padjára a készüléket és kevés reménnyel vonszolta ki magát a táblához. Nem hogy fejben, de még számológéppel sem tudott megoldani egy képletet.

Kezébe vett egy krétadarabot és várta a feladatot.

- Kettes alapú logaritmus... - kezdte a tanár, mire Chiho lehunyta szemeit. Fejben már kezdte magát elásni.

Felírta a feladatot és száját rágcsálva bambult saját írására.

Hülye volt a matekhoz, sose értette. Főleg a logaritmust.

Próbált valamit felírni, de végül feladta és visszatette a krétatartóra az írótárgyat.

- Ennyi az össz tudásod? – vonta fel szemöldökét a tanár. – Méghozzá amit le is írtál, rossz. Nagyon ajánlom, hogy húzd meg magadat az óráimon és figyelj, vagy megbuktatlak és pórvizsgáznod kell! Neked is tanácsolnám, hogy valamelyik osztálytársadat kérd meg, hogy korrepetáljon! Ülj le, ez elégtelen!

Chiho összehúzva szaladt padjához és amint leült, lehajtotta fejét a padra.

Gyűlölte a matekot és a tanárt is.

Az órán több leszólást és csípős megjegyzést is kapott a tanártól, majd megkönnyebbülten sóhajtott fel az óra végén.

- Ez annyira kínos! – visította. – Gyűlölöm! Annyira gyűlölöm!

- Ugyan már, majd korrepetállak – nyugtatta meg Shikamaru. – Már ha nem borítasz ki.

- Kérlek... úgyis ki foglak és megölsz a matekkönyvvel.

- Maximum addig verlek vele, amíg meg nem ragad rajtad valami belőle – mosolygott a srác.

Mivel tesi jött, felkapták tornazsákjukat és levonultak a földszintre, az öltözőkbe.

Ez az óra, úgy, mint majd a kórus is lesz, közös volt a másik osztállyal.

Chiho átöltözött és készen állt barátnői felett, akik még mindig próbálták magukra ráncigálni tornadresszüket.

- Annyira nem akarom a tesit, aztán a kórust aztán megint egy tesit – nyafogta Ino.

- Éljük túl – sóhajtott fel Tenten.

Mikor mind elkészültek, kimentek az udvarra, ahol nem szerint, magassági sorrendbe állva várták a tanárt.

Chiho beállt a sor legelejére, mivel elég magas volt.

Mellette Temari állt, így megkönnyebbülten sóhajtott fel.

- Remélem nem fog minket agyon kínozni Gai sensei – reménykedett a szőke lány.

- Éljük túl – ismételte meg Chiho Tenten előbbi mondatát.

- Vigyázz! – kiáltotta a tanár, mire mindenki kihúzta magát. – Pihenj! Ma gyűrűtornázni fogunk.

Szinte senki sem örült ennek a hírnek, még Chiho sem, pedig régebben balett óra keretein belül, gyakran végeztek el ilyen feladatokat, egyensúly gyakorlás céljából. E mellett még talaj- és gerendagyakorlatokat is átvettek.

- Ki szeretné bemutatni a feladatsort? – kérdezte lelkesen a tanár. Nem meglepő módon, senki sem tolongott, hogy Ő legyen a kiválasztott. – Senki? Oké, akkor... Te, ott!

Chiho elkerekedett szemekkel mutatott magára.

- Hogy... Én? – kérdezett vissza.

- Igen. Itami Chiho, az adatlapodban benne van, hogy balettoztál, most pedig műkorcsolyázol. Szeretném, ha te mutatnád be a feladatsort.

Chiho kilépkedett a gyűrűkhöz, amik már készen lógtak feje fölött.

Mielőtt elvégezte volna az előbb elmondott feladatot, nyújtott egy kicsit, hogy később ne essen semmi baja.

Miután végzett, összedörzsölte tenyereit és felugorva, megragadta a fagyűrűket.

Lendületet vett és felhúzta magát először, majd megfordult, hogy fejjel lefelé lógjon, karjait befeszítve. Az erőlködéstől remegni kezdett a keze, amitől tartása is instabillá vált. Megakadályozva, hogy leessen, spárgázott a levegőben.

Máris jobb volt ez a tartás, de rájött, hogy nem ez a feladata.

Mivel spárga közben változtatott fogásán, ismét elengedte a gyűrűket, tapsolva egyet a levegőben, majd ismét megragadta a kellékeket, már helyesen.

Karját testével együtt vízszintes helyzetbe helyezte, miközben lábait kissé behajtotta.

Mikor már keze fáradni kezdett, lendületet vett, felfelé ugrott és kettőt pördülve a levegőben, guggolva a talpaira érkezett a kemény szivacson.

Inoék azonnal megtapsolták és odamentek hozzá, hogy megdicsérjék.

- Ez nem volt semmi! Nem is tudtam, hogy ilyet is tudsz! – veregette vállon finoman Kiba.

- Nagyon ügyes vagy! – ugrott nyakába Tenten.

Gai sensei tapsolt kettőt, hogy rendet teremtsen.

Chiho kifulladva fordult tanára felé, várva a kritikát. Tudta, hogy elrontotta a feladatot, így kissé szégyenkezve nézett a tanár szemébe.

- Oké, nem volt rossz! Sőt, egész ügyes vagy! Szeretettel várlak a Szertorna klubban!

- Köszönöm, de én inkább a röplabda klubba jelentkeznék – vallotta be Chiho. – És maradnék a műkorcsolyánál.

- Ezt sajnálattal hallom – biggyesztette le száját Gai sensei, majd a többi diák felé fordult. – És most egyenként mindenki elvégzi a gyakorlatot! Gyerünk! A Fiatalság erejével!

Mikor mindenki elvégezte valahogy a feladatot, Gai sensei mindenkit megdicsért és elküldte őket az öltözőbe, kivéve Chihót, akit még visszahívott egy kicsit.

Kíváncsian nézett fel rá a lány a magas férfira.

- Gondolom, már utánanéztél, de szeretném mondani, hogy itt Konohában nem nagyon foglalkozunk műkorcsolyával. De ha szeretnéd, hétvégente én szívesen edzelek és kiközvetítelek versenyekre. Lesz is egy, két hónap múlva, a szomszédos városban.

Chiho megdöbbenve nézte a férfit, majd mosolyogva bólintott.

- Nagyon köszönöm, ez remek! Elfogadom az ajánlatát! Kérem, legyen velem türelemmel!

- Dolgozzunk keményen! – mutatta fel hüvelyujját Gai sensei. – Válassz ki egy számodra kedves dalt... pörgős, lassú, amit szeretnél, és arra kitalálunk valamit.

- Rendben! Köszönöm még egyszer! Viszlát, tanárút! – köszönt el Chiho, majd ugrálva közelítette meg az öltözőt.

Ott szinte azonnal letámadták.

- Mit akart az a bolond ember? – kérdezte Tenten.

- Edzeni fog! Két hónap múlva verseny! – visította boldogan a lány.

- Mármint milyen verseny? Műkori?

- IGEN! – ugrált örömében Chiho.

- Ez remek! Gratulálok! Majd megyünk szurkolni! – ölelte meg Ino.

A kórus viszonylag rendben telt. Nem tette ki a tanár kínos helyzetnek, elviselhető is volt. Bár nem repesett az örömtől, hogy énekelnie kell.

A következő testnevelés órán pedig kosaraztak.

Először csak lépéseket gyakoroltak. Gai sensei két csoportra osztotta őket. Az egyik segítő Gaara volt a másik pedig Kankuro.

- Chiho, jobban hajlítsd be a karodat dobás közben! – utasította Kankuro komoly arccal. – INO! Lötyög a karod! Szedd össze magad!

- Gyűlölöm a kosárlabdát! – ordította a lány.

- A kosárlabda is téged! – vágott vissza a fiú, majd tovább adta az utasításokat.

Utána kezdődtek a meccsek.

Először Tenten, Hinata és Shikamaru játszott Sakura, Neji és Temari ellen.

A második meccs már vérre menő játék volt. Kankuro, Chiho és egy másik évfolyamtársuk ment Gaara, egy lila hajú lány és Ino ellen.

- Chiho! – kiáltotta Kankuro, felé dobva a labdát.

Chiho esetlenül kapta el a labdát és száguldott az ellenség kosara felé, de Gaara betámadta és simán kiverte a kezéből a sporteszközt.

- Hé! – háborodott fel a lány, utánaszaladva és próbált rámászni.

A vörös hajú fiú könnyedén kerülgette ki az előtte ugráló lányt.

Már éppen készült kosárra dobni, amikor Chiho felkiáltott.

- Abból nem eszel! – majd fogta és a dobás előtt kiverte a fiú kezéből a labdát, amit évfolyamtársa azonnal el is kapott és Kankuro felé dobta, aki minden tétlenkedés nélkül dobott kosárra.

- Igen! – ugrott fel örömében Chiho, majd kinyújtotta a nyelvét a vörös hajú fiúra.

- Szép volt, Chiho, szép – bólintott Gaara. – De ezt még vissza kapod.

- Alig várom! – mondta a lány, visszatérve a játékhoz.

Döntetlenre álltak, amikor egyik csapattársa lépéshibája miatt Gaara bedobta a labdát a pályára a széléről.

Chiho a magasba ugrott és maga előtt vezetve a labdát közelítette meg az ellenség kosarát.

Passzolt Kankurónak, aki vissza neki és már éppen készült kosárra dobni, amikor Gaara szinte a semmiből ugrott elő és a lány előtt rácsapott a labdára, Inohoz célozva a sporteszközt.

Chiho ijedtében felsikkantott és leguggolva összehúzta magát.

Gai a sípjába fújt, majd szigorúan szólt oda a vörös hajú fiúhoz.

- Gaara! Most nem fiúk ellen játszol! Kerüld ezt a taktikádat! Ne ijeszd meg a lányokat!

- Sajnálom, Gai sensei! – kiáltott vissza a fiú, majd kinyújtotta kezét a még mindig összehúzva guggoló lány felé.

Chiho kikukucskált szemét takaró karjai alól és megdöbbenve nézte a felé nyújtott kezet.

- Ne haragudj – mondta Gaara, mikor felhúzta a földről a lányt. – De mondtam, hogy az előbbi húzásodat visszaadom.

- Megérdemeltem – mosolygott a lány, még mindig a fiú kezét fogva. Amikor ezt észrevette, rózsasodó arccal kapta el a kezét a másikéból.

Gaara féloldalas mosolyra húzta a száját, majd zsebre vágott kézzel ment vissza a padhoz, hogy leüljön.

Chiho zavartan nézett utána, majd le kezére, amivel az előbb a fiúét fogta.

„Milyen puha a keze. Egyáltalán nem olyan érdes, mint Kaitoé... és mégis miért vagyok most zavarban? Ugye nem piros az arcom?" – kapott hirtelen arcához a lány. – „Ez annyira kínos!"

Mikor meghallotta, hogy ők nyertek, boldogan bokszolt a levegőbe és sietett oda a szőke barátnőjéhez, aki megdicsérte.

Miközben hallgatta Kankuro dicsérő szavait és jó tanácsait, hogy hogyan lehetne legközelebb még jobb, lopva a vörös hajú fiúhoz fordult, aki Temarit savazta béna játéka miatt.

Gaara érezte, hogy bámulják, így hátra fordult és pár perc után elkapta a lány tekintetét, de Chiho azonnal visszafordult a még mindig komolyan magyarázó Kankuro felé.

A lány kétségbeesetten savazta önmagát.

„Miért történik már megint ez velem?"