13. fejezet
- Szóval azt mondod, hogy Sasuke segített neked abban, hogy Gaarával kettesben menjetek haza? - kérdezte meglepetten Hikari a telefonba. - Az az Uchiha Sasuke? Haruno Sakura szőke hercege?
- Ugye? - rágta zaklatottan körmét Chiho. - Nem is mertem elmondani Gaarának. Féltem balhé lenne vagy ilyesmi. Meg feldobta az ötletet, hogy mi lenne, ha Inót és a bátyát összehoznánk.
- Haaa, Uchiha Itachi - sóhajtott egy nagyot a lány. - Irigykedni fogok, iszonyat helyes az a srác!
- Hé, neked ott van Genta.
- Hűséget fogadtam, nem vakságot! - kérte ki magának Hikari. - Na de mesélj... milyen volt az a tíz perces randi Gaarával? Remélem a kézfogásig azért eljutottatok már!
Chiho így, hogy Hikari randinak hívta a dolgot, elgondolkozott.
Még nem is voltak soha egy normális, IGAZI randin sem Gaarával.
- Hikari... szerinted mennyire gáz, ha egy lány hívja el randira a fiút? - kérdezte hirtelen.
- Mi? Ó, szerintem a mai világban egyáltalán nem az. Meg ti már együtt vagytok, úgy meg pláne nem - nyugtatta barátnőjét. - Miért?
- Hát... mert még sose volt igazi randink... Mi csak úgy összejöttünk és kész. Lehet miután leraktuk, felhívom...
Éppen abban a pillanatban pittyent egyet a lány telefonja. Kíváncsian nézett a kijelzőre, mire meglepődve szólt a telefonba.
- Temari pont most írt, hogy a szülei áthívtak mára vacsorára magukhoz. Tudni akarják ki az, aki felzabálja a tejszelet készletüket.
Hikari felnevetett:
- Te lopod a tejszeletüket?
- Néha... - mosolyodott el Chiho, miközben visszaírta, hogy előtte megkérdezi az anyját, de 110%, hogy ott lesz 10perc múlva. - Most le kell raknom, elindulok hozzájuk.
- Ne feledd a matek leckédet vinni, hátha Gaara jobban tud segíteni, mint én. Vagy legalább is, ha ő magyarázza jobban megragad benned.
Chiho sietősen szaladt le a nappaliba, hogy engedélyt kérhessen anyjától.
- Temariék szülei? Persze, menj csak - mondta, majd hirtelen felpattant a kanapéról. - Várj csak, ezt vidd át magaddal. Most sütöttem.
Azzal a kezébe nyomott egy egész tálca epres tejszínes süteményt.
- Holnap céges party lesz a cégnél, de nagyon sokat sütöttem. Vidd csak nyugodtan - magyarázkodott anyja, amikor az értetlen arcra nézett.
- Hát jó! Igyekszem haza - vette át a tálcát.
Kicsit gyorsabb léptekkel haladt a szomszédba, mint reggel.
Hideg is volt, illetve nem akarta, hogy az első találkozást a barátja szüleivel lekésse.
Ennél a gondolatnál megtorpant.
Nem mint Gaara barátnője megy most át... hanem mint a három testvér barátja.
- Hát te hova tartasz, Chiho? - kérdezte hirtelen az egyik udvarból valaki.
- Ó, Itachi. Hát te? - ment oda a lány mosolyogva.
- Csak kihoztam a szemetet. A bátyád még nálunk van, ha esetleg őt keresed.
- Jaj, nem. Temari áthívott magukhoz vacsorára, meg megírjuk a leckét.
- Értem. Hát akkor, jó szórakozást nektek!
- Köszi, nektek is! Jaj, és Itachi - fordult még gyorsan vissza a lány. - Csak rúgd ki azt a nyomit, ha idegesít. Megadom rá az engedélyt.
Itachi nevetve intett a lánynak.
- Chiho, végre itt vagy. Mi tartott ennyi ideig? - nyitott ajtót Temari a lánynak. - Ez mi? Hoztál sütit?
- Igen - adta át a tálcát Chiho, hogy levehesse cipőjét és bebújjon a vendégpapucsba. - Anyu sütötte, mondta, hogy hozzak át belőle.
- Ez igazán figyelmes, köszönjük - vette át a hátom testvér édesanyja lánya kezéből, amikor odaért hozzájuk. - Karura vagyok, még nem találkoztunk.
- Üdvözlöm - hajolt meg Chiho illedelmesen. - Igazán köszönöm a meghívást.
- Ugyan, tegezz csak nyugodtan. Gyere, bemutatlak a férjemnek.
Chiho idegesen követte a nőt a nappaliba, ahol ezerszer járt már, amikor ők nem voltak otthon.
Emiatt talán egy kicsit kellemetlenül is érezte magát.
- Rasa, megérkezett Chiho! Gyere, mutatkozz be!
- Várj egy kicsit, Óó! - kiáltotta el a mondatot. - A fenébe fiúk, ezt elcseszték.
- De még hogy, a fenébe! - csapott egy nagyot Kankuro a fotel karfáján.
- Kankuro! - szólt rá élesen anyja. - Ne beszélj így a vendég előtt!
- Chiho tud ennél cifrábbakat is - legyintette a fiú, le sem véve szemét a tv képernyőjéről.
A család hímnemű tagjai éppen egy kosármeccset néztek.
- Mi az állás? - állt be mögéjük Chiho kíváncsian.
- Siralmas - felelte Rasa idegesen. - De még javítjható!
- Javítható, egy fenét! - mutatott idegesen Gaara a kijelzőre. - Bukó az egész!
- Kevés eséllyel, de valóban menthetőnek tűnik a helyzet - ült a fotel karfájára a lány, majd felszisszent. - IJJJ, ezt elcseszték.
- Te nem is tudsz kosarazni... - szólt közbe Kankuro. - Tök béna vagy benne.
- De van egy bátyám, aki kosarazik, ráadásul a csapattársatok - legyintett a lány. - Több bizalmat ide.
- Elvesztettük - fogta meg anyja vállát Temari lemondóan.
- Szóval a bátyád is kosarazik? Azta - füttyentett elismerően Rasa, majd hirtelen felpattant. - De modortalan vagyok, az istenit! Chiho, igazán örülök, hogy végre személyesen is megismerhetlek!
- Részemről az öröm - hajolt meg Chiho mosolyogva.
A vacsora időközben elkészült és mindenki helyet foglalt az asztalnál.
Chiho Temari mellé ült, velük szemben Gaara és Kankuro, a két asztalfőnél pedig a szülök.
- És mondd csak, Chiho... - kezdte Karura kedvesen. - Hogy érzed magadat itt Konohában? Hallom, barátokat könnyen szereztél magadnak.
- Igen, szerencsés vagyok, hogy olyan barátaim vannak, mint ők - mosolygott a három jómadárra a lány. - Támogatnak, szeretnek. Jó érzés. Tokióban kicsit más volt a helyzet, ott kevés barátom volt.
- Korizol, igaz? - tért egyből a sportra Rasa.
- Műkorcsolya, hogy pontosítsak - nyelte le a falatot Chiho. - Egy hónap múlva lesz az első versenyem, mint konoha első indulója.
- Sportos család, ez pozitív.
Chiho még ezer meg egy kérdésre válaszolt töretlen lelkesedéssel.
Gaara szülei valahogy közelebb álltak a szívéhez, mint Inóé.
Nem érezte azt a frusztrált légkört, mint náluk.
Hirtelen csipogás hallatszott az előszobából. Temari nagyot sóhajtva nézett apja után, aki a hang irányába sietett.
- Sajnálom... de mennem kell - szabadkozott a férfi, miközben kabátját vette fel. - Valaki rosszul lett, be kell mennem a rendelőbe.
- Veled tartsak? - állt fel Karura.
- Ugyan, nem szükséges. Lázas lett egy kisgyerek. Maradj itthon, sietek haza - miután Rasa ezt mondta, csipogója megint megszólalt. - Vagyis... kérlek.
- Megyek-megyek - állt fel Karura, majd a fiatalokra nézett. - Ne haragudjatok. Tudod, Chiho. Rasa orvos, én pedig nővér vagyok. Nem valami családbarát állás...
- Ugyan, semmi baj - szabadkozott a lány. - Megértem.
Karura kiosztotta gyermekei között a házimunkát, majd három csókot dobva a levegőben, elsietett férje oldalán.
- Iszonyat jófejek a szüleitek - mondta Chiho. - Nem is gondoltam volna, hogy apukátok orvos, miközben olyan...
- Idióta? - vágott közbe Temari.
- Én azt akartam mondani, hogy szeleburdi és laza, de... igen. Összesítve az - mosolyodott el a lány. - Na, miben segítsek? Mosogatás, törölgetés?
- Semmiben. Én öblítek, Kankuro pakol a mosogatógépbe - vigyorodott el Temari. - Gaara pedig felvágja a sütit, amit anyukád küldött.
Kankuro meglepetten egyenesedett fel a háztartási gép előtt.
- Anyád tud sütni?
- Jah, de ritkán használja ezt a skilljét.
Miután megették a sütit, Chiho elővette matekleckéjét és kiskutya szemekkel nézett Gaarára.
- Léccciiiii - kérlelte. - Hikari megpróbálta elmagyarázni a telefonban, de olyan rohadt nehéz. Segíts!
A fiú felsóhajtott, majd intett, hogy kövesse.
- Ti? - kérdezte testvéreitől.
- Én átmegyek Shikamaruhoz - mondta Temari, mire Kankuro felkapta a fejét.
- Éjnek évadján minek is mész te át Shikamaruhoz?
- A matek lecke miatt - nézett értetlenül a lány testvérére.
- Én is megyek - állt fel Kankuro.
- Jössz a frászt! Ne kövess már! Kankuro!!!
Azzal becsapódott a bejárati ajtó és Chiho meg Gaara egyedül maradt.
- Kankuro nagyon komolyan veszi ezt a bátty szerepet - mondta Chiho mosolyogva. - Te nem aggódsz?
- Miért kéne? Temari már nem kislány. Meg amúgy is... Shikamaru jó arc, nem féltem tőle.
- Bárcsak Kaito is úgy állna hozzá, mint te - sóhajtotta a lány.
Gaara hátramosolygott a lányra, miközben az emeletre tartottak.
Chiho hirtelen megtorpant.
Biztos, hogy be akar menni a fiú szobájába? Úgy, hogy rajtuk kívül senki más nincs a házban?
- Mi a baj? - kérdezte hirtelen a fiú.
- Semmi, csak... - kezdte a lány teljes zavarban. - Nem tanulhatnánk inkább a nappaliban?
Gaara értetlenül nézett a lányra, majd végül elnevette magát:
- Olyan srácnak nézel, aki egyből a lánynak esik, amint egyedül vannak egy házban?
- Nem tudhatom - felelte a lány. - Ki tudja, Sakurával is mit tettél.
- Na ácsi! Sakurával én soha a büdös életben nem feküdtem le! Honnan szedted ezt a faszságot?
Chiho meglepetten nézett Gaarára.
- Soha?
- Soha! - akadt ki a fiú, majd magyarázni kezdett. - Együtt voltunk kábé... fél évet? Utána jött Sasuke. Ino meg teljesen ki volt borulva, amikor meglátta őket kettőjüket együtt a központban...
- Hallottam Narutotól, hogy az iskolaösszevonás után vált ketté az osztály... De nem értem. Sasuke tök normális, mint az ma számomra kiderült. Naruto is... Sosem tudtátok ezt megbeszélni?
- Beszéltem Sakurával - felelte egyszerűen Gaara. - Végig csak azt hajtogatta, hogy Sasuke milyen menő és nem érti, miért haragszom egyáltalán rá, elvégre én sosem adtam meg neki azt, amit ő akart. Ellenben Sasuke meg igen. Ott döntöttem el, hogy elegem van az egész bagázsból. Sasuke része meg teljesen hidegen hagy a mai napig is.
Chiho elgondolkodott egy pillanatra.
Már egyáltalán nem érdekelte a matek lecke.
- Nos? Megtiszteltsz azzal, hogy a szobámban vesszük át a matekot?
- Nem beszéltél Sasukéval? - kérdezte hirtelen a lány, mire a fiú felsóhajtott. - Mármint, emlékezz csak vissza a szombati napra! Itachi reakciója...
- Hogy isten őrizze, hogy Sasuke és Sakura összejöjjön? Minden éppeszű ember így gondolná, ha Sakuráról van szó.
- Nem, nem érted! Miért mondta ezt Itachi, ha az a kettő állítólag együtt van?
Gaara összeráncolta homlokát.
Megértette végre azt, amit barátnője közölni akart vele.
- Ez mostmár úgysem fog változtatni semmin - legyintett végül a fiú. - De ha te ennyire tudni akarsz mindent, miért nem kérdezed meg holnap Sasukét? Engem meg hagyj ki belőle. Rohadtul nem izgat.
- De Gaara...!
- Elég, Chiho! - szólt rá élesen a vörös. - Basszus... végre tartalmasan tudtunk volna eltölteni együtt egy kis időt, KETTESBEN... erre jössz nekem Sasukéval meg Sakurával! Rohadtul elegem van már ebből a titkolózásból is! Szeretnék már végre elmenni veled úgy valahová, hogy nem azon megy a para, hogy "Úristen, Kaito valahol itt lehet! Jaaajjj."
Chiho megdöbbenve állt a lépcsőn, miközben a barátja teljesen kikelt magából.
Igazat adott neki mindenben, ő maga is utálta már a titkolózást.
- Elmondom neki.
- Micsoda? - kérdezte hirtelen Gaara.
- Elmondom Kaitónak, hogy együtt vagyunk - mondta, miközben megindult lefele a lépcsőn.
- Elment az eszed? - ment utána a vörös.
Chiho hirtelen megtorpant és megfordult.
- Én is utálom már ezt a faszom titkolózást! Szeretlek és én ezt még ma elmondom neki! Ha tetszik neked... ha nem!
Gaara csak nézte a lányt, ahogy leül az előszoba lépcsőre és cipőjét veszi.
- Chiho - guggolt le hozzá, majd amikor a lány felé fordult, megcsókolta. - Veled megyek...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro