Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

13. fejezet

- Szóval azt mondod, hogy Sasuke segített neked abban, hogy Gaarával kettesben menjetek haza? - kérdezte meglepetten Hikari a telefonba. -  Az az Uchiha Sasuke? Haruno Sakura szőke hercege?
- Ugye? - rágta zaklatottan körmét Chiho. - Nem is mertem elmondani Gaarának. Féltem balhé lenne vagy ilyesmi. Meg feldobta az ötletet, hogy mi lenne, ha Inót és a bátyát összehoznánk.
- Haaa, Uchiha Itachi - sóhajtott egy nagyot a lány. - Irigykedni fogok, iszonyat helyes az a srác!
- Hé, neked ott van Genta.
- Hűséget fogadtam, nem vakságot! - kérte ki magának Hikari. - Na de mesélj... milyen volt az a tíz perces randi Gaarával? Remélem a kézfogásig azért eljutottatok már!

Chiho így, hogy Hikari randinak hívta a dolgot, elgondolkozott.
Még nem is voltak soha egy normális, IGAZI randin sem Gaarával.
- Hikari... szerinted mennyire gáz, ha egy lány hívja el randira a fiút? - kérdezte hirtelen.
- Mi? Ó, szerintem a mai világban egyáltalán nem az. Meg ti már együtt vagytok, úgy meg pláne nem - nyugtatta barátnőjét. - Miért?
- Hát... mert még sose volt igazi randink... Mi csak úgy összejöttünk és kész. Lehet miután leraktuk, felhívom...

Éppen abban a pillanatban pittyent egyet a lány telefonja. Kíváncsian nézett a kijelzőre, mire meglepődve szólt a telefonba.
- Temari pont most írt, hogy a szülei áthívtak mára vacsorára magukhoz. Tudni akarják ki az, aki felzabálja a tejszelet készletüket.
Hikari felnevetett:
- Te lopod a tejszeletüket?
- Néha... - mosolyodott el Chiho, miközben visszaírta, hogy előtte megkérdezi az anyját, de 110%, hogy ott lesz 10perc múlva. - Most le kell raknom, elindulok hozzájuk.
- Ne feledd a matek leckédet vinni, hátha Gaara jobban tud segíteni, mint én. Vagy legalább is, ha ő magyarázza jobban megragad benned.

Chiho sietősen szaladt le a nappaliba, hogy engedélyt kérhessen anyjától.
- Temariék szülei? Persze, menj csak - mondta, majd hirtelen felpattant a kanapéról. - Várj csak, ezt vidd át magaddal. Most sütöttem.
Azzal a kezébe nyomott egy egész tálca epres tejszínes süteményt.
- Holnap céges party lesz a cégnél, de nagyon sokat sütöttem. Vidd csak nyugodtan - magyarázkodott anyja, amikor az értetlen arcra nézett.
- Hát jó! Igyekszem haza - vette át a tálcát.

Kicsit gyorsabb léptekkel haladt a szomszédba, mint reggel.
Hideg is volt, illetve nem akarta, hogy az első találkozást a barátja szüleivel lekésse.
Ennél a gondolatnál megtorpant.
Nem mint Gaara barátnője megy most át... hanem mint a három testvér barátja.
- Hát te hova tartasz, Chiho? - kérdezte hirtelen az egyik udvarból valaki.
- Ó, Itachi. Hát te? - ment oda a lány mosolyogva.
- Csak kihoztam a szemetet. A bátyád még nálunk van, ha esetleg őt keresed.
- Jaj, nem. Temari áthívott magukhoz vacsorára, meg megírjuk a leckét.
- Értem. Hát akkor, jó szórakozást nektek!
- Köszi, nektek is! Jaj, és Itachi - fordult még gyorsan vissza a lány. - Csak rúgd ki azt a nyomit, ha idegesít. Megadom rá az engedélyt.
Itachi nevetve intett a lánynak.

- Chiho, végre itt vagy. Mi tartott ennyi ideig? - nyitott ajtót Temari a lánynak. - Ez mi? Hoztál sütit?
- Igen - adta át a tálcát Chiho, hogy levehesse cipőjét és bebújjon a vendégpapucsba. - Anyu sütötte, mondta, hogy hozzak át belőle.
- Ez igazán figyelmes, köszönjük - vette át a hátom testvér édesanyja lánya kezéből, amikor odaért hozzájuk. - Karura vagyok, még nem találkoztunk.
- Üdvözlöm - hajolt meg Chiho illedelmesen. - Igazán köszönöm a meghívást.
- Ugyan, tegezz csak nyugodtan. Gyere, bemutatlak a férjemnek.

Chiho idegesen követte a nőt a nappaliba, ahol ezerszer járt már, amikor ők nem voltak otthon.
Emiatt talán egy kicsit kellemetlenül is érezte magát.
- Rasa, megérkezett Chiho! Gyere, mutatkozz be!
- Várj egy kicsit, Óó! - kiáltotta el a mondatot. - A fenébe fiúk, ezt elcseszték.
- De még hogy, a fenébe! - csapott egy nagyot Kankuro a fotel karfáján.
- Kankuro! - szólt rá élesen anyja. - Ne beszélj így a vendég előtt!
- Chiho tud ennél cifrábbakat is - legyintette a fiú, le sem véve szemét a tv képernyőjéről.

A család hímnemű tagjai éppen egy kosármeccset néztek.
- Mi az állás? - állt be mögéjük Chiho kíváncsian.
- Siralmas - felelte Rasa idegesen. - De még javítjható!
- Javítható, egy fenét! - mutatott idegesen Gaara a kijelzőre. - Bukó az egész!
- Kevés eséllyel, de valóban menthetőnek tűnik a helyzet - ült a fotel karfájára a lány, majd felszisszent. - IJJJ, ezt elcseszték.
- Te nem is tudsz kosarazni... - szólt közbe Kankuro. - Tök béna vagy benne.
- De van egy bátyám, aki kosarazik, ráadásul a csapattársatok - legyintett a lány. - Több bizalmat ide.
- Elvesztettük - fogta meg anyja vállát Temari lemondóan.

- Szóval a bátyád is kosarazik? Azta - füttyentett elismerően Rasa, majd hirtelen felpattant. - De modortalan vagyok, az istenit! Chiho, igazán örülök, hogy végre személyesen is megismerhetlek!
- Részemről az öröm - hajolt meg Chiho mosolyogva.

A vacsora időközben elkészült és mindenki helyet foglalt az asztalnál.
Chiho Temari mellé ült, velük szemben Gaara és Kankuro, a két asztalfőnél pedig a szülök.
- És mondd csak, Chiho... - kezdte Karura kedvesen. - Hogy érzed magadat itt Konohában? Hallom, barátokat könnyen szereztél magadnak.
- Igen, szerencsés vagyok, hogy olyan barátaim vannak, mint ők - mosolygott a három jómadárra a lány. - Támogatnak, szeretnek. Jó érzés. Tokióban kicsit más volt a helyzet, ott kevés barátom volt.
- Korizol, igaz? - tért egyből a sportra Rasa.
- Műkorcsolya, hogy pontosítsak - nyelte le a falatot Chiho. - Egy hónap múlva lesz az első versenyem, mint konoha első indulója.
- Sportos család, ez pozitív.

Chiho még ezer meg egy kérdésre válaszolt töretlen lelkesedéssel.
Gaara szülei valahogy közelebb álltak a szívéhez, mint Inóé.
Nem érezte azt a frusztrált légkört, mint náluk.

Hirtelen csipogás hallatszott az előszobából. Temari nagyot sóhajtva nézett apja után, aki a hang irányába sietett.
- Sajnálom... de mennem kell - szabadkozott a férfi, miközben kabátját vette fel. - Valaki rosszul lett, be kell mennem a rendelőbe.
- Veled tartsak? - állt fel Karura.
- Ugyan, nem szükséges. Lázas lett egy kisgyerek. Maradj itthon, sietek haza - miután Rasa ezt mondta, csipogója megint megszólalt. - Vagyis... kérlek.
- Megyek-megyek - állt fel Karura, majd a fiatalokra nézett. - Ne haragudjatok. Tudod, Chiho. Rasa orvos, én pedig nővér vagyok. Nem valami családbarát állás...
- Ugyan, semmi baj - szabadkozott a lány. - Megértem.

Karura kiosztotta gyermekei között a házimunkát, majd három csókot dobva a levegőben, elsietett férje oldalán.
- Iszonyat jófejek a szüleitek - mondta Chiho. - Nem is gondoltam volna, hogy apukátok orvos, miközben olyan...
- Idióta? - vágott közbe Temari.
- Én azt akartam mondani, hogy szeleburdi és laza, de... igen. Összesítve az - mosolyodott el a lány. - Na, miben segítsek? Mosogatás, törölgetés?
- Semmiben. Én öblítek, Kankuro pakol a mosogatógépbe - vigyorodott el Temari. - Gaara pedig felvágja a sütit, amit anyukád küldött.
Kankuro meglepetten egyenesedett fel a háztartási gép előtt.
- Anyád tud sütni?
- Jah, de ritkán használja ezt a skilljét.

Miután megették a sütit, Chiho elővette matekleckéjét és kiskutya szemekkel nézett Gaarára.
- Léccciiiii - kérlelte. - Hikari megpróbálta elmagyarázni a telefonban, de olyan rohadt nehéz. Segíts!
A fiú felsóhajtott, majd intett, hogy kövesse.
- Ti? - kérdezte testvéreitől.
- Én átmegyek Shikamaruhoz - mondta Temari, mire Kankuro felkapta a fejét.
- Éjnek évadján minek is mész te át Shikamaruhoz?
- A matek lecke miatt - nézett értetlenül a lány testvérére.
- Én is megyek - állt fel Kankuro.
- Jössz a frászt! Ne kövess már! Kankuro!!!

Azzal becsapódott a bejárati ajtó és Chiho meg Gaara egyedül maradt.
- Kankuro nagyon komolyan veszi ezt a bátty szerepet - mondta Chiho mosolyogva. - Te nem aggódsz?
- Miért kéne? Temari már nem kislány. Meg amúgy is... Shikamaru jó arc, nem féltem tőle.
- Bárcsak Kaito is úgy állna hozzá, mint te - sóhajtotta a lány.

Gaara hátramosolygott a lányra, miközben az emeletre tartottak.
Chiho hirtelen megtorpant.
Biztos, hogy be akar menni a fiú szobájába? Úgy, hogy rajtuk kívül senki más nincs a házban?
- Mi a baj? - kérdezte hirtelen a fiú.
- Semmi, csak... - kezdte a lány teljes zavarban. - Nem tanulhatnánk inkább a nappaliban?
Gaara értetlenül nézett a lányra, majd végül elnevette magát:
- Olyan srácnak nézel, aki egyből a lánynak esik, amint egyedül vannak egy házban?
- Nem tudhatom - felelte a lány. - Ki tudja, Sakurával is mit tettél.
- Na ácsi! Sakurával én soha a büdös életben nem feküdtem le! Honnan szedted ezt a faszságot?

Chiho meglepetten nézett Gaarára.
- Soha?
- Soha! - akadt ki a fiú, majd magyarázni kezdett. - Együtt voltunk kábé... fél évet? Utána jött Sasuke. Ino meg teljesen ki volt borulva, amikor meglátta őket kettőjüket együtt a központban...
- Hallottam Narutotól, hogy az iskolaösszevonás után vált ketté az osztály... De nem értem. Sasuke tök normális, mint az ma számomra kiderült. Naruto is... Sosem tudtátok ezt megbeszélni?
- Beszéltem Sakurával - felelte egyszerűen Gaara. - Végig csak azt hajtogatta, hogy Sasuke milyen menő és nem érti, miért haragszom egyáltalán rá, elvégre én sosem adtam meg neki azt, amit ő akart. Ellenben Sasuke meg igen. Ott döntöttem el, hogy elegem van az egész bagázsból. Sasuke része meg teljesen hidegen hagy a mai napig is.

Chiho elgondolkodott egy pillanatra.
Már egyáltalán nem érdekelte a matek lecke.
- Nos? Megtiszteltsz azzal, hogy a szobámban vesszük át a matekot?
- Nem beszéltél Sasukéval? - kérdezte hirtelen a lány, mire a fiú felsóhajtott. - Mármint, emlékezz csak vissza a szombati napra! Itachi reakciója...
- Hogy isten őrizze, hogy Sasuke és Sakura összejöjjön? Minden éppeszű ember így gondolná, ha Sakuráról van szó.
- Nem, nem érted! Miért mondta ezt Itachi, ha az a kettő állítólag együtt van?

Gaara összeráncolta homlokát.
Megértette végre azt, amit barátnője közölni akart vele.
- Ez mostmár úgysem fog változtatni semmin - legyintett végül a fiú. - De ha te ennyire tudni akarsz mindent, miért nem kérdezed meg holnap Sasukét? Engem meg hagyj ki belőle. Rohadtul nem izgat.
- De Gaara...!
- Elég, Chiho! - szólt rá élesen a vörös. - Basszus... végre tartalmasan tudtunk volna eltölteni együtt egy kis időt, KETTESBEN... erre jössz nekem Sasukéval meg Sakurával! Rohadtul elegem van már ebből a titkolózásból is! Szeretnék már végre elmenni veled úgy valahová, hogy nem azon megy a para, hogy "Úristen, Kaito valahol itt lehet! Jaaajjj."

Chiho megdöbbenve állt a lépcsőn, miközben a barátja teljesen kikelt magából.
Igazat adott neki mindenben, ő maga is utálta már a titkolózást.
- Elmondom neki.
- Micsoda? - kérdezte hirtelen Gaara.
- Elmondom Kaitónak, hogy együtt vagyunk - mondta, miközben megindult lefele a lépcsőn.
- Elment az eszed? - ment utána a vörös.

Chiho hirtelen megtorpant és megfordult.
- Én is utálom már ezt a faszom titkolózást! Szeretlek és én ezt még ma elmondom neki! Ha tetszik neked... ha nem!
Gaara csak nézte a lányt, ahogy leül az előszoba lépcsőre és cipőjét veszi.
- Chiho - guggolt le hozzá, majd amikor a lány felé fordult, megcsókolta. - Veled megyek...

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro