Jimin másnap a lehető legkedvtelenebbül ért be a munkába. Ugyanis tegnap este, hiába vette be a nyugtatót, sajnos, így is egész éjszaka Jungkookkal álmodott, és reggel olyan komoly merevedésre kelt, hogy kénytelen volt könnyíteni magán. Emiatt pedig, nem tudta megtenni szokásos reggeli sétáját Kikivel, és nem tudta meginni kávéját sem, híreket olvasgatva. Szemeit egy hatalmas napszemüveg mögé rejtve érkezett a Cat'sbe, hogy felügyelje a forgatást. Jango a pultban törölgette a poharakat, és lesajnálóan mérte végig őt.

- Hosszú éjszaka? - kérdezte, amikor Jimin helyet foglalt az egyik bárszéken. 

- Igen, jött valami üzenet? - kérdezte hátra simítva tincseit.

- A dokinő hívott, hogy ne felejtsd el a mai ülést és... - nézett az előtte heverő sárga fecnire. - Egy bizonyos Kim Taehyung is keresett. Csak annyit üzent, hogy "JK ott van." Nem tudom, elég elvontnak tűnt az ürge. - pillantott rá, de Jimin csak hümmögött, és lassan leemelte szemüvegét szép arcáról.

- Na, ne mondja... kicsit elkésett vele... Főzz nekem egy kávét, légy szíves. - nézett rá komolyan. Jango mosolyogva teljesítette a kérést. Jimin volt az ő kis fáradt napsugara, akit életre kellett kelteni. Jungkook messziről figyelte a két férfit. Úgy tűnt régóta barátok. Talán már azóta, hogy Jimin ideköltözött. Az ezüsthajú kávés poharával kiült a teraszra, és a telefonján olvasgatott, így itt volt a kiváló alkalom, hogy kifaggassa Jangot.

- Szevasz. - köszönt neki Jimin korábbi helyét elfoglalva. - Kérdezhetek valamit? - dobolt idegesen ujjaival a pulton. Jango bólintott, még mindig poharat törölgetve. - Tudod Jiminie-hyung, és én nagyon jóba voltunk, még a BTS idején. Azóta viszont nem sokat tudok róla. Mesélnél nekem kicsit? Nem akarom őt terhelni ezzel. - nézett az aranyosan telefonjába vesző férfira. Jango mély levegőt vett.

- Jobb is, nem szeret erről beszélni, mindig felkavarodik. Tudod, én akkor találkoztam vele, amikor már majdnem féléve itt lakott. Abba az időben elég sokat ivott, és bulizott is. Így vezette le a feszültséget, de mellette szedte az erős gyógyszereket, amit az orvos felírt neki. Szinte minden buli után öntudatlan állapotban dőlt ki. A testvére volt mellette ebben az időszakban, de neki már felesége volt, aki nem nézte jó szemmel, hogy minden este kimarad a bulik miatt. Így ismertem meg, akkoriban én is hasonló életet éltem, de én, csak a piával ütöttem ki magam. Aztán egyszer csak történt valami, és a pia helyett más szenvedélye lett. Más függősége... szexuális téren. - tette le a poharat, és töltött magának egy kis vodkát. Úgy tűnt, ez már őt is felkavarta. Jungkook nem tudhatta, de rengeteg szenvedélyes éjszakát töltött Jiminnel, és az emlékek egy pillanatra eltöltötték gondolatait. - Ekkor találta Namit. A macskáját. Hirtelen tűnt fel az utcában, de senki nem ismerte. Háromszínű macska, ami neki sokat jelentett. Egy jelnek vette. A mai napig az őrangyalának tartja azt a dögöt, pedig ennek már két éve. Megvette ezt a helyet, és a kapcsolataimat felhasználva menő klubbot csinált belőle. Rendesen eljár az orvosához, és még Kikit is befogadta, hogy Nami ne legyen "magányos". - hangjában tömény gúny volt. Utálta a macskát, amiért Jimint megváltoztatta. Szerette azt a féktelen szexuális vágyat, ami a fiút uralta. 

- Ezalatt a két év alatt volt valakije? - kérdezte kíváncsian Jungkook. Jango megrázta a fejét, és ismét töltött magának. 

- Nem, egy lélek se. Teljesen aszexuális lett. Habár, úgy flörtöl, mintha akarna valamit, de mindenkivel. Mondjuk régen is ilyen volt, csak, akkor akart is valamit... - sóhajtott lehúzva az átlátszó folyadékot. Kook elgondolkodva figyelte az angyali alakot. Jól emlékezett még, Jimin hogyan játszik az emberekkel. Mellette, szinte folyton állt kamaszkorába a farka. Most, hogy újra itt volt mellette, most jobban kell türtőztetnie magát. Ekkor Jimin felállt, és minden előjel nélkül, elkezdett vetkőzni. A sötéthajú hatalmasat nyelve nézte az elé táruló látványt. Szemei falták a tökéletes bőrt, és az izmok halványkontúrját. Nem is értette, hogy mások, hogy képesek dolgukat végezni, miközben ilyen látvány tárul eléjük. Ám Jimin, mit sem törődve ámuló környezetével, elindult, és meztelen talpait a homokba mélyesztette. Hiányzott neki a reggeli testmozgás, így felkapva szörfdeszkáját, megindult a tenger felé.

- Szörfözik? - kérdezte Jungkook rekedtes, remegő hangon.

- Igen, emiatt van ilyen eszméletlen alakja. - ivott ismét Jango. Kook megkopogtatta a pultot.

- Azt hiszem, rám is férne egy pohárral. - mutatott az üvegre. Jango kacagva töltötte meg a feles poharat, és elé nyújtotta. - Kösz! Akkor kezdjük gyerekek, mert nem akarok hajnalig itt lenni...

Már jócskán benne voltak a munkába, amikor Jimin visszatért. Vizes hajjal, és felsőtesttel, egy szál fürdőnadrágba, a mozgástól kipirosodott arccal, és levegőt kapkodva lépett be a teraszajtón. Jungkook nem bírt ellenállni, felkapta kézi kameráját, és engedély nélkül felé fordult a rendezői székből, majd elkezdte felvenni a megbabonázó jelenséget. Az ezüsthajú figyelmét nem kerülte el, hogy a kis maknae, megint szemtelenkedik vele, így mint egy macska megközelítette zsákmányát. Kookban, pont olyan érzést keltett, mintha a férfi megpróbálná, még jobban lenyűgözni. Emlékeztetnie kellett magát, hogy Jiminnek, pusztán ilyen kacér a természete. Mikor már csak egy lépés volt közöttük, kénytelen volt visszafogni magát. Légzése felgyorsult, majd elakadt, amikor az idősebb kezeit két combjára téve, lehajolt hozzá. Arcuk között csak centik voltak, és a két forró tenyér a térdéről, egyre feljebb csúszott, míg már veszélyesen közel került éledező férfiasságához. Letéve a kamerát elkapta a finom csuklókat.

- Mit csinálsz? - kérdezte remegő hangon, de szemeit egy pillanatra se vette le a másik kiismerhetetlen, fénylő tekintetéről.

- Én is kérdezhetném ugyanezt. Mintha említettem volna, hogy nem állok kamerák elé. - mosolyodott el csábosan Jimin. Meleg lehelete csiklandozta Kook arcán a bőrt. Illata most egész más volt, mert keveredett a tenger friss érzésével. – Gondoltam, én is teszek valamit, ami neked nem tetszik. Hátha észreveszed magad Kookie... - ahogy kimondta a nevét, öle már is tisztelgett neki. Remek, gondolta a fiatalabb.

- Honnan tudod, hogy nem tetszik? - kérdezte nyugodtságot erőltetve a hangjára.

- Régen mindig kiakadtál, ha erotikusan közeledtem feléd. - csúsztatta még feljebb a kezét, így határozottan hozzáérve, már meredező férfiasságához. Jungkook egy pillanatra lehunyta a szemét, és egy sóhaj is kicsúszott formás, rózsaszín ajkai közül, ami Jimint ledöbbentette.

- Volt olyan, hogy nem erotikusan közeledtél? - kérdezte kipattant szemekkel a fiatalabb. - Fogalmad sincs mennyire kívánatos vagy. - csúszott ki a száján, és nem kerülte el figyelmét, hogy a döbbent tekintet mellett, mást is kiváltott a másikból, méghozzá két csodás arcocskáján, aranyos, piros foltokat. Ettől még kívánatosabb lett az ezüsthajú.

- Kettőnk közül, te nem voltál soha tisztába vele, mennyire erős a szexuális kisugárzásod. - egyenesedett fel Jimin, és karba tette a kezét. - Mindig ebből volt a baj. Én mindenkihez ugyanúgy közeledtem, de te... te olyan dominánsan viselkedtél velem szemben, hogy még én is többet láttam a videókon, mint ami köztünk volt. - mondta szemöldök ráncolva. Jungkook gomb szemeivel tetőtől talpig végig mérte, egyes helyeken kicsit tovább időzve, ami még inkább zavarba hozta.

- Talán nem tetszettem neked? - mosolyodott el végül, szemtelenül. Kisfiús arcán, két kis gödröcske jelent meg, ami még aranyosabbá tette őt. Jimin vastag ajkai közül kicsúszott egy nyögés, már szinte elfelejtette, hogy a másik mennyire édes tud lenni. - Amúgy meg, nem tehetek róla, hogy kettőnk közül én voltam a dominánsabb. - rántott vállat Jungkook, és egy ötlet futott át az agyán. - Gyenge vagy hozzám képest. - mondta megjátszott komolysággal.

- Tessék? - mosolyodott el Jimin huncutul. - Bármibe leverlek Jungkookie. - dőlt ismét előre.

- Akkor, azt hiszem, ideje lenne egy, évek óta húzódó vitát lezárni. A Szkander uncsi már... mit szólnál, ha birkózással döntenénk el. - kérdezte felállva, miközben ujjait végig futtatta Jimin szép arcán. Az idősebb határozottan zavarba jött tőle, de próbálta leplezni. 

- Rendben. Fent van egy táncterem... ha kedvem van, ott szoktam kiereszteni a fáradt gőzt. Tökéletes lenne, mert szivacsom is van. - mutatott a plafonra. Jungkook egyre izgatottabb lett, ahogy arra gondolt végre lenyomhatja Jimint. 

- Menjünk, most még úgy is csak a beállításokat csináljuk. - tette kezét a másik izmos mellkasára. Jimin most már teljesen vörös volt, és Jungkook egyre biztosabb volt benne, hogy ő sem közömbös a férfi számára.

Ahogy egymással szemben álltak a szivacs két oldalán félmeztelenül, Jiminnek rengeteg ötlete volt, hogy mit csinálhatnának a birkózás helyett. A maknae izmai, sokkal nagyobbak, és kontrasztosabbak voltak az övénél. Tökéletes teste volt, hibátlan bőre, és kisfiús bája ellenállhatatlanná tette. Jungkook próbált a lehető legszexibben viselkedni, hiszen az volt a célja, hogy elcsábítsa Jimint. Így több trükköt is bevetett, amit régen az ARMYk hódítására használt.

- Akkor kezdhetjük Jiminie-hyung? - kérdezte egy kacsintás kíséretében.

Jimin komolyan végig mérte, majd elmosolyodott. Alig várta, hogy meztelen mellkasuk egymásnak feszüljön, ágyékuk egymásnak dörgölőzzön, hogy ajkai a Jungkook nyakán lévő finom bőrt érintsék. Jobban vágyott érinteni a másikat, mint talán eddig bármikor.

Válasz helyett meghajolt, és pozícióba állt. Próbálta elszabadult, perverz gondolatait, helyes mederbe terelni, amíg a fiatalabb hagyta képzeletét száguldani, hiszen tervei szerint, hamar meg is valósíthatta őket. Percekig csak köröztek egymást méregetve, de egyik se közelített a másikhoz.

- Félsz, cica? - nyalta meg ajkait Jungkook, de a választ meg sem várva neki ugrott a vágyott testnek. Ahogy elkapta Jimin derekát, a férfi a lábai közé lépett, és combja férfiasságának feszült. Így a sötéthajú egy pillanatra kénytelen volt felnyögni, és ezt az idősebb kihasználva kibillentette egyensúlyából. Kook magához térve, gyorsan megtalálta a stabil pozíciót. Felemelte Jimint, és maga alá rántotta. Ám a férfi kezével megtartva magát, kisiklott alóla, és hátára térdelve nyomta a szivacsba őt.

- Inkább neked kéne. - súgta a fülébe olyan közel, hogy egy pillanatra ajkai hozzáértek. Jungkook minden erejét összeszedve kinyomta magát, és karját elkapva, maga alá húzta az ezüsthajút, majd csípőjére ült, így korlátozta a mozgásban. Jimin nem adta fel, és kezét a fiatalabb izmos vállára téve, próbálta kibillenteni. A másik fel volt készülve, és csuklóit összefogta, feje fölé emelte a kezét, erősen tartva őt. Így teljes testsúlyával az idősebbnek feszült. 

- Add fel, így már nem tudsz kiszabadulni. - nézett a másik izzó tekintetébe.

- Soha! - nevette el magát Jimin, amitől szemei csíkká váltak, és Jungkook szívverése fénysebességre gyorsult. Elvesztve a kontrollt, fúrta fejét a másik nyakába.

- Mondd ki. - súgta a finom illatos bőrre. Az ezüsthajú libabőrős lett, de nem szólt. – Oké, te akartad. - mosolyodott el, majd finom csókot lehelt az érzékeny bőrre. Érezte, hogy a másik öle megrándul. Ó, igen! Pont, ez volt a célja. - Gyerünk Jiminie, én nem fogok meghátrálni. - nyalta végig a kívánatos területet, egészen a füléig, amibe finoman beharapott. - Add fel. - súgta bele, de egy halk sóhajon kívül, más nem hagyta el a másik szép ajkait. - Akkor kénytelen vagyok megbüntetni. Talán, ha hagyok rajtad, egy szép foltocskát, eszedbe jut, hogy nem érdemes velem játszanod. - nézett a másik szemébe, de az csak fényesen, és dacosan fénylett rá. Így nem várt tovább. Ajkait ismét a csókolni való bőrre függesztette, és kezdetben finoman, majd egyre erősebben gyötörte. Már teljesen elvesztette a fejét, ugyanis a másik halk sóhajai, és csípőjének apró mozgása, teljesen felkorbácsolta, amúgy sem nyugodt vágyát. - Kész! - nézett elégedetten munkájára.

- Most már elengedhetnél... - fordult el, hogy kerülje a másik tekintetét Jimin. Érezte, hogy arca felforrósodott, és öle megkeményedett. Biztos volt benne, hogy ezt a fiatalabb is észrevette, de úgy tűnt, a legkevésbé sem zavarja. Sőt fenekét előre mozdítva, csúszott előre, majd vissza rajta, amitől Jimin egy hangosabbat nyögött.

- Kérd szépen, kicsi Jiminie... - fogta meg szabad kezével állát, és maga felé fordította a fülig vörösödött bájos arcot. Az idősebb egy pillanatig hallgatott, majd sóhajtva kezdett mondandójába.

- Kérlek szépen, engedj el, Jungkookie. - mondta bársonyos hangon a szavakat. Jungkook elégedetten elmosolyodott, majd leszállt a másikról.

- Nagyon élveztem az első munkanapunk! - vette fel pólóját. - Majdnem olyan volt, mint régen. - mosolyodott el, ám nem azt látta, amire számított. Egy igazán morcos Jimin suhant el mellette. Ahogy felfogta, hogy terve nem úgy sült el, ahogy ő képzelte, a másik után indult, de az már rég elhagyta a klubbot.