(En tres idiomas.El poema original es en español, y ambas traducciones

son de mi autoría)

A szenvedés könnyű....

Én csalt a halál sokszor.....

ES tan fácil sufrir!

Basta una herida.

La que hicieron en mí como navajas

Una miseria de centurias frías.

EStan fácil sufrir,amigo mío!

Si es que amigo es palabra permitida

Para ser pronunciada por mi boca

Vuelta de un tajo cueva de mentiras.

Sufrir es como un perro que se muerde

Para sentir la herida más profunda:

Es lacerante grito que en la noche

El pavor de los vivos aún inunda.

Los no vivos vagamos en la bruma

Como espectros de pena merecida;

Nos persigue la blanda,nívea espuma

De otra sombra feroz y malnacida.

Es la antigua pureza de las almas,

Es el corazón desmesurado,

Es la prístina voz de los dolores,

Es la agonía de un pobre desalmado.

Yo no puedo morir!

Síganme en vano

Quienes quieren probar la roja estela

Que voy dejando en tambaleante paso.

Mas jamás de rodillas!Aún penando

Siente mi orgullo antiguo la memoria

De un cielo inexistente,atroz,negado.

No.Jam's de rodillas,aunque el nombre

DE caballero tuve,y de cristiano.

Una alfanje de luna me acompaña

Recordando querellas de otros tiempos

Felices y terribles como el caos.

Y en la mano tendida que me lleva

A este vagabundear sin fin ni causa

SE estrella el sueño de la muerte eterna.

Adiós,adiós...viandante que me invocas

Con la curiosidad mortal que mata.

Adiós,adiós....Pues todo se me niega

Seguiré entre la niebla .Luz de nata

En el cielo se irá con los pesares

Que turban tu destino.

Yo entretanto,que no puedo morir

(sufrir es fácil!)

Perseguiré el perdón de mi destino.

Mas todo será en vano

(Sangre y lodo)

Y en la nada

Disolveré yo mismo mi camino.

A szenvedés könnyű ....

Én csalt halal sokszor ... ..

It 's so easy to suffer!

Just a wound.

Which they made on me ,like the razor,

A cold misery of centuries.

They are easy to suffer, oh,my friend!

If the words"oh,my friend" are still allowed

To be delivered by my mouth

Turned back of a cave,the saddest pit of lies.

Suffering is like a dog biting itself

To feel the deepest wound:

It's like a poignant cry amongst the night

The fear of living still flooded. by their might.

Nonliving wander always in the fog

As spectra of retribution;

We pursued the soft, snow-white foam

Born from the miscarriage of another fierce and shadowy presence.

It's the ancient purity of the souls,

It's the excessive,un measurable heart,

It's the pristine voice of deeper pain,

It's Orly the agony of a poor soulless one.

I cannot die!

The follow me in vain..

Those who want already try the profound trail.

I'm leaving unsteadily.

But never on my knees! Still grieving,

I may feel my old pride memories

Of a now nonexistent life.,that an atrocious heaven denied.

No.I'll nevero n my knees., although the name

OF a Knight night I had once , and of Christian one.

A scimitar of moon ,always with me

Recalling quarrels of the past

Looks so happy and terrible like the chaos.

And in the outstretched hand that leads me

Into this wandering without purpose or cause

It crashes the dream of an eternal death.

Farewell. ... You already invoke me,oh, passer

With the curiosity that deadly kills the guilty.

Goodbye, goodbye ... Peace refuses me.

I will continue amidst the fog .my trembling walk.

In heaven you 'll leave with regrets

That disturb your destination.

In the meantime, I cannot die

(Suffering is easy!)

I will pursue the unforgiveness of my destiny.

But all shall l be in vain

(Blood and mud)

And nowhere

I shall dissolve into it my way of nothing

A SZÉNVEDES KÖNNYÜ...

EN CSÁL A HALÁL SÓKSZÓR...

.

Ez ilyen egyszerű szenvedni!

Csak egy sebet.

Amelyhez engem borotva

A hideg nyomora évszázadok során.

Könnyen szenvednek, barátom!

Ha szó barátja megengedett

Által szállítandó számat

Vissza egy barlang gödör hazugság.

A szenvedés, mint egy kutya harapó

Érezni a legmélyebb seb:

Ez megrendítő kiáltás az éjszakában

A félelem az élet mindig elöntött.

Élettelen vándorol a ködben

Mivel spektrumát megtorlás;

Én folytatta a puha, hófehér habbal

Szüléttet rossz másik vad és árnyék.

Ez az ősi tisztaságát lelkek,

Ez a túlzott szív,

Az érintetlen hangja a fájdalom,

Ez a fájdalom a rossz lélektelen.

Nem tudok meghalni!

Kövess engem hiába

Azok, akik szeretnék kipróbálni a piros útvonalon

Elmegyek bizonytalanul.

A soha nem térdre! Még gyászoló

Érezd a régi büszkeségét memória

Egy nem létező, brutálisabb mennyország tagadta.

Nem.Jam térde, bár a név

Knight volt, és keresztény.

A szablya hold velem

Emlékeztetve veszekedések a múlt

Boldog és rettenetes, mint a káosz.

És a kinyújtott kéz ez elvezet

Ez a vándorlás céltalan és ok

Ő összeomlik az álom az örök halál.

Viszlát,viszlát. ... akkor hivatkozhat rám passzoló

És a kíváncsiság, hogy megöli halálos.

Viszlát, viszlát ... nos, ott nem hajlandó velem

Én továbbra is a köd .Fény krém

A mennyben fog távozni sajnálja

Hogy zavarja a környéken.

Közben nem tudok meghalni

(A szenvedés egyszerű!)

Én továbbra is folytatja a bocsánatát sorsom.

A minden hiábavaló lesz

(Vér és sár)

És sehol

Én feloldódik az én utam.