Liir és Ed egy üvegfallal elválasztott szürke szobába kerültek. A fal egyik felén a csapat állt, a túloldalon egyetlen fehér ajtó hívogatott. Biztosra vették, hogy ott tudnak majd elmenekülni erről a próbáról. Alaposan szemügyre vették az üveget- hétköznapinak tűnt, és egész vékonynak is. Nem lesz nehéz áttörni. Liir nem akart a csapat férfie lenni, ezért előzékenyen meghagyta Ednek a feladatot. A férfi elővette a pisztolyát, de mielőtt meghúzhatta volna a ravaszt, meghallották a Vadász hangját.

-Üdv versenyzők! Én nem kapkodnék annyira a helyetekben... alaposan nézzetek körül!- a hang várt, Ed és Liir most először körbefordultak a szobában és a hátuk mögött is találtak egy ajtót, de ez fekete színű volt. A férfi elnevette magát és a kilincshez nyúlt- Mondom nem kapkodnék így!- rivallt rá a Vadász azonnal.

-Most mi az?- sóhajtott Liir, mint akit idegesít és untat ez a sok időhúzás. Valójában nagyon izgult és szörnyen aggódott, hogy nehogy olyan feladattal kelljen szembenézzenek, amit képtelenek teljesíteni.

-Két ajtót láttok. Egyet mögöttetek, egyet a fal túloldalán. Az egyik a következő próbátok helyszínére visz titeket, a másik a halálba. Öt perc múlva elkezdjük feltölteni a fal túloldalán lévő helyiséget mérges gázzal, típ perc múlva átreped az üveg. Szerintem siessetek...

Ed és Liir egymásra nézett. Ugyanaz a gondolat futott át mindkettejük agyán: amikor a felszerelésüket csomagolták, sehol sem láttak gázmaszkot.
Az idő is nevetséges volt.. csak ki kell válasszanak egy ajtót elejtett nyomok én információmorzsák alapján. Nem olyan nehéz az!

-Vegyük számba, hogy mit tudunk és ne pánikoljunk.- kezdte Ed- Abból nem származna előnyöm, ha meghalnál, szóval segíthetsz.

-Mi?!- kerekedtek el Liir vörösen izzó szemei.

-Csak hangosan gondolkodom...

-Megölnél, ha az megmentene?!

-Habozás nélkül.- bukott ki Edből váratlanul. Ő maga sem akarta ezt a nő orrára kötni, de hát nem volt mit tenni.

-Ó?! Jó tudni..- bólogatott Liir megértően- Csak akkor ebben az esetben én is így állok majd hozzád.

-Fantasztikus! Most, hogy ezt megbeszéltük, melyik ajtó legyen?

-Te mit gondolsz?

-Én túlgondolom.

-Azaz?- sürgette Liira férfit, hiszen az idejük vészesen fogyott.

-Nyilván a falon túli ajtó, a fehér lenne a jó, hiszen oda nehezebb eljutni és a gáz is oda szivárog be előbb. Viszont ha ez ilyen egyértelmű, akkor biztos az a rossz és a mögöttünk lévőn át jutunk tovább. De mi van, ha a Vadász számolt azzal, hogy így fogok gondolkozni és direkt a fehér a jó mégis? Látod? Paradoxon.- hadarta Ed egy levegőre. Túl sokat gondolkozott és egyszerűen nem tudott döntésre jutni.

-Értem. Én is erre jutottam.- vallotta be kelletlenül Liir. Egyfolytában azt hajtogatta magában, hogy vajon mit tenne Thrawn? Biztosan észrevenne valami apróságot, egy karcolást az üvegen vagy egy foltot a fényes ajtókon. Ő erre képtelen lenne.. hacsak..

-Felcsillant a szemed!- állapította meg Ed- Van egy ötleted?

-Vadász!-kiáltott Liir fennhangon- Kérdésem van!

-Amennyiben nem a helyes ajtóra vagy kíváncsi, állok rendelkezésedre.- felelt a nő hangja.

-Ezt a próbát teljesítették már előttünk?

-Nem, mind elbuktak.

Ebben a pillanatban felszisszent valami mellettük. Mint utóbb kiderült, eltelt öt perc és elkezdett beszivárogni a gáz az üvegfal túloldalán.

-Lejárt az idejük, vagy a rossz ajtót választották?

-Inkább rosszul választottak.

Ebben a pillanatban Ed is megértett mindent. Széles vigyorra húzta a száját, kielégítette, hogy egy ilyen éleslátású csapattársa lett. Amikor ő leblokkol, a nő megőrzi a hidegvérét. Katona volt talán? Mintha azt mesélte volna... nagyon jó. Gyakorlatias gondolkodás, higgadtság, határozottság. Egy kész főnyeremény.

-Akkor melyik a jó ajtó?- kérdezte mosolyogva Ed.

-A túloldali.. nyilván.- fintorodott el Liir, miután gondosan megvizsgálta a fekete ajtó kilincsét.

Az előző harcosok és versenyzők mind ott rontották el, hogy túl sokáig halogatták a választást. Mire elhatározták magukat, hogy a fehér ajtót kockáztatják meg, már elárasztották azt az oldalt mérges gázzal, így nem maradt választásuk, kénytelenek voltak a fekete ajtót kinyitni. Mind így haltak meg.

-Nem győztél meg teljesen...- vonakodott Ed csak a rend kedvéért, hogy Liir nehogy azt higgye, hogy teljesen megbízik benne. Ez persze igaz volt, nem vinné vásárra a bőrét, amíg a nő be nem bizonyítja, hogy tényleg igaza van.

-Nézd a kilincset! Ha a Vadász nem hazudik, mind kinyitották a halalba vezető ajtót, tehát a kilincse kopott lesz. Most hiszel nekem?

Ed egy lépéssel az ajtónál állt és máris a kilincset vizsgálgatta, még mielőtt Liir végzett volna az érveléssel.
A fekete ajtó kilincse tényleg szörnyen kopott volt.

-Meggyőztél. Mehetünk.

-Akkor, mély levegő!

Liir elővette a kard markolatot és bekapcsolta. Izzó vörös penge ugrott elő belőle, amitől a nő kicsit hátrahőkölt. Neki a kardja fehér volt, ahhoz képest a piros nagyon élénknek hatott. Az üvegre X alakban rávágott, majd a kezét maga elé tartva kinyúlt az Erő felé és áttörte az üvegfalat.
Ed csak tátott szájjal bámulta Liirt, egy mozdulatot sem értett abból, amit csinált. Az összetörő üveg csilingelése rántotta vissza a valóságba, és újra mély levegőt vett, mielőtt a teljes helyiséget elárasztotta volna a gáz. Óvatosan átrohantak a szilánkokon, majd Liir kinyitotta a fehér ajtót.
Átestek rajta, köhögve, levegő után kapkodva, de még éltek.

-A szentségit, igazad volt!- nevetett Ed megkönnyebbülten.

-Igen, úgy fest.- válaszolt kuncogva Liir a hátán fekve.

Ed szedte össze magát előbb, végignézettaz előttük álló kanyargós, szürke folyosón. Felsegítette a nőt, majd lassan elindult.

-Mondd csak, Liir, mégis mi az ördögöt művelték odabent?