14. rész
- Én benne vagyok! - pattant fel a helyéről Sunoo.
- De mit csináljunk? - kérdezte Jake.
- Egy biztos... Én unatkozom - nyúlt el a kanapén a japán gyerek.
Telefon csörgésre kaptuk fel a fejünket. Sunghoon a zsebébe nyúlt a rezgő készülékért majd füléhez emelve beszélni kezdett. Egy női hangot hallottam a vonal túlsó végén... Ismerős volt. Sunghoon mosolyogva tette le a telefont.
- Hát srácok! Jó hírem van! - mosolygott még mindig.
- El is mondod vagy még várjunk egy kicsit? - forgatta meg a szemét Sunoo.
- El mondom nyugi! - nevetett Hoon - Szóval a szüleink üzleti úton vannak... Nem jönnek haza... Aki akar ma este itt maradhat - tette karba kezeit.
- Ez tényleg jó hír! - mosolyodtam el én is. - Szóval... Ki marad?
- Én biztos hogy nem... - válaszolt komoran Heeseung.
- Hát... Jó. Ahogy szeretnéd - mosolyodtam el halványan... Ám a fiú ezt nem viszonozta...
- Én tuti hogy maradok! - mosolygott Sunoo.
- Van mentás-csoki fagyi a fagyasztóba - kacsintottam a fiúra.
- Nem költözhetek ide? - nézett Sunghoonra.
- Hehehe - játszotta el hogy nevet - Nem. - váltott komoly arcra Hoon.
Sunoo lebigyesztette ajkait s a földet kezdte el szugerálni.
- Szerintem Én is maradok - mosolyodott el... Riki?
- Ha Ő marad Nekem is maradnom kell mert nem bírnátok ezzel a gyerekkel. - sóhajtott gondterhelten Jay.
- Nekem mindenféleképpen haza kell mennem. - húzta el a száját Jungwon - a múltkor el használtam ezt az ott alvós kártyát Jake-nél.
- Kár - préseltem össze a szám.
- Én sem maradhatok... - közölte Jake. - Segítenem kell pakolni.
- Oké! Nincs gond Akkor Sunoo, Niki és Jay marad? - összegezte Sunghoon.
- Igen - helyeseltem.
- Akkor 3 embert kell elszállásolnunk. - mosolyodott el Sunghoon.
- Nekem mennem kell. - állt fel Heeseung.
- Menjünk együtt! - követte Jungwon.
- Jövök Én is! - ment a két fiú után Jake.
Az elő szobába kikísértük őket. Gyorsan vissza léptem a nappaliba leellenőrizni hogy mindent el vittek-e. De Heeseung sapija még ott volt a kanapén. Fel kaptam és egyből oda vittem a fiúnak.
- Heeseung itt a sapkád! - kiáltottam utána majd oda nyújtottam Neki az említett ruha darabot.
- Ja... Kösz. - mondta rám sem nézve majd egy köszönés után a három fiú elhagyta a házat.
Nem tudom hogy reagáljak erre... Mintha nem kedvelne... De persze... Nem kedvelhetünk mindenkit... Csak akkor is... Szeretnék jóba lenni Hoon barátaival. Ezen gondolkodva követtem a nálunk maradt vendégeket be a nappaliba.
- Hogy ne haljunk éhen, csinálok valami vacsorát! - indult el a konyhába Jay.
- Jó ötlet! - állt fel Sunoo a kanapéról.
- Jövök én is! - követte őket Nishimura. - Ti nem jöttök? - nézett vissza ránk.
- De megyünk! - mosolyogtam.
- Oké - küldött egy félmosolyt Riki.
Elindultam... Volna ha Sunghoon nem fogott volna a karomra. Magával szembe fordított és mélyen a szemembe nézett.
- Ugye nincs semmi gond? Ha szeretnéd haza küldhetek mindenkit... - simított ki egy kósza hajtincset arcomból.
- Ne! - tiltakoztam - Nincs gond... Csak kicsit azt érzem hogy Heeseung nem kedvel...
Halkan nevetve le hajtotta a fejét. Nem értettem reakcióját... Ezen mi olyan vicces? Arcomat látva, rá jött hogy magyarázatra van szükségem.
- Mikor legelőször találkoztam Heeseung hyunggal Én is ugyan ezt éreztem. Nehezen bízik meg másokban... De nyugodj meg - simított vállamra - Fokozatosan fel fog oldódni. Csak idő kell - küldött egy bíztató mosolyt.
- Köszi Sunghoon - mosolyogtam én is.
- Gerle pár! Nem akartok segíteni? - kiabált ki a konyhából Jay.
A megnevezésre egyből elpirultam... Mi ketten? Egy pár?
Persze egyből mentünk a konyhába. Riki egy sejtelmes mosollyal ajkain nézegetett minket... Ami valljuk be nem nagyon segített megnyugodni. Sunoo maga mellé intett és miután leültem mellé egy kanalat nyomott a kezembe.
- Tényleg van mentás csoki fagyid? - nézett rám lebiggyesztett ajkakkal.
- Igen, van - mosolyodtam el majd a fagyasztóhoz lépve kivettem a dobozos mentás csokis csodát.
A fiú szeme felragyogott és hatalmas mosoly terült el az arcán. A kanállal a kezében úgy nézett ki, mint egy aranyos kisfiú. Vissza ültem mellé és felbontottuk a dobozt. Mosolyogva kanalazta a fagyos finomságot s közben elaléltan magyarázkodott az új szerelméről... Azaz a fagyiról. Nekem sem kellett könyörögni hogy egyek. Már vagy a doboz felét megettük mikor is Rikinek muszáj volt beszólni.
- Sajnálom hogy zavarok... De ez milyen segítség? - kérdezte nevetve.
- Tárhelyet szabadítunk fel - vágta rá Sunoo teli szájjal.
- Áhh értjük - nevetett Hoonie is.
- De most komolyan kéne a segítség - szólt Jay miközben a vízzel teli edényt a tűzhelyre rakta. - Sunoo segíts Nikinek zöldségeket kihozni a kamrából. Bora Te meg kérlek, ami zöldség itt van segíts Sunghoonnak megmosni és felvágni.
Szó nélkül tettük,amit Jay kért. Én oda álltam a csaphoz és elkezdtem mosni a ... zöldségeket.
*Eközben a SunKi páros* ( ehhez a jelenethez ajánlom a fenti videót. Csak azért hogy miközben olvassátok visszhangozzon füleitekben Sunoo kiáltása 😌)
- Yah... Nikiyah... Hol a kamra? - kérdezte Sunoo unottan, Rikit miközben a telefonját nyomogatta.
- Ha felnéznél egy kicsit a telefonból látnád hogy itt az ajtó - forgatta meg a szemeit a fiatalabbik.
- Yah - nézett szúrós szemekkel Sunoo - Nem áll jól a szemtelenkedés.
- Szerintem pedig, de - nevetett Nishimura.
Sunoo csak egy ikonikus szemforgatás kíséretében hagyta abba a "veszekedést" s neki állt a zöldségeket keresni. Magasság szempontjából Sunoonak logikusabb volt lent, míg Rikinek fent keresni az ételt. Sunoo leggugolt és úgy kereste az adott dolgot. Mivel villanyt nem kapcsoltak ezért csak a nyitott ajtón beszűrődő fény világította meg a kisebb helyiséget. A sötétség miatt Riki nem vette észre a földön terpeszkedő Sunoot ezért megbotlott benne. Hogy ne legyen akkor baj meg kapaszkodott.... Vagyis próbált megkapaszkodni a szekrénybe, de ez nem jött össze... Cserébe magával rántotta a rízslisztet, ami kiborult.
- Yaaaah! Te Gyerek! - kiáltozott Sunoo. - nézd meg mit tettél!!
- Ja látom - vett a markába egy adag lisztet a japán fiú. - Oh nézd! - fújta ki kezei közül a lisztet egyenesen Sunoora.
- Yaaah! Neeeeeeee! - sikoltott Sunoo nevetve.
De Nikinek nem volt szándékába abbahagyni... Sőt! Még több lisztet dobált az idősebbre. Ám Sunoo sem hagyta annyiba. Már amennyire tudta viszonozta a "támadást"... Miközben hangosan kiáltozott.
Bora pov.:
Sunghoonnak egy idő után elfogyott a darabolni való ezért inkább nekem adogatta a zöldségeket. Csendben voltunk... Ami kezdett kicsit kellemetlen lenni. Hirtelen sikolyokra kaptuk fel a fejünket... Azaz Sunghoon és én .... Jay meg sem rezzent.
- Ez... Ez meg mi volt? - kérdeztem.
- Ja... Ez csak Niki és Sunoo - rántott vállat Jay.
- De mi van hogyha bajuk esett? Nem kéne megnéznünk? - aggodalmaskodtam.
- Neeem.... Nem hi--- Hoon mondatát egy újabb sikoly szakította félbe.
A csapot elzártam és a kamra felé vettem az irányt a két fiúval a nyomomban. Mikor oda értünk a nyitott ajtón belátva megpillantottuk a két jó madarat... Akik a kis helységben fetrengve dobálták egymást a liszttel. Karba tett kézzel, mosolyogva figyeltem őket... Mint két kisgyerek.
- Khm... Khm... - köszörülte meg a torkát Jay. - Ez nem segítség... Ez hátráltatás...
A Sunki páros ijedten kapta felénk a fejét.
- Öhm... Jay hyung... Ez nem az aminek látszik - kezdett bele a magyarázkodásba Riki - Miközben a zöldségeket kerestük véletlenül meglöktem a polcot és leesett a liszt...
- Ahham... Majd el is hisszük - bólogatott Sunghoon.
- Hát... Megpróbáltad - állt fel Sunoo. - Bora! - jött oda hozzám - Tényleg nagyon sajnálom hogy kupis lett a kamra... Miattunk.
- Jajj Sunoo! Nincs semmi baj! - simogattam a haját.
- Na... Riki, Sunoo neki lehet állni takarítani - szerzett seprűt Jay.
- Jó... - mondták szomorúan egyszerre.
- Sunghoon, Bora... Ti meg légyszi segítsetek nekem a főzésbe - kért meg minket szépen Jay.
- Bezzeg nekik mondod a "légyszi" szót... - puffogott Riki.
- Drága Japán Riki! Kérlek takarítsd a retkes kamrát Sunooval mert nagyon csúnyán össze csesztétek. - mosolygott az idősebb.
- Hát... Nem így gondoltam... De ezzel is megelégszem. - mosolyodott el Niki.
-----------------------------------------------------------------
Sziasztok!!
Itt egy új friss és ropogós részecske!😌 Remélem tetszett és kérlek most az egyszer tekintsetek el a helyesírási hibáktól... 🥲❤
Legyen szép napotok/estétek! 😁❤❤
Ui: (Ha van) Kinek mi a kedvenc ENHYPEN shipje? 🤔❤
Sungmi🧡
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro