Az őrzőt nem hagyta nyugodni Jimin és Jungkook különös viselkedése. Az, hogy megakarták érinteni egymást, és az, hogy mind a ketten szárnyakat birtokoltak. Hoseok segítségével, felvette a kapcsolatot Gabriellel, aki nem a legjobb hírekkel szolgált. Namjoon újból átolvasta a Yoongitól kapott sorokat.

"Drága Yoongi öcsém!

Rég hallottam rólad! Gondolom, minden rendben van a birodalomba. Biztos kíváncsi vagy, mi van velünk. Nos, ismerve a problémádat, talán jogod van tudni, hogy az arkangyalok küldetése, nem olyan egyszerű. Sajnos, mind a Földön vagyunk, és tesszük, ami a dolgunk.

Én egy kórházba dolgozom, mint orvos. Nehéz az emberi alakban létezés, de már nincs választásom. Én is, és társaim is közel állunk az egyesüléshez. Kérdezhetnéd, honnan tudom. Urieltől. Ő is köztünk volt a Földön, és sokkal régebb óta, mint mi. Mikor elvégezte a küldetését, visszatért közétek, de nem tudta visszanyerni a lélek alakját. Szilárd teste lett. Csak, amikor találkozott társával, akkor tudta meg, hogy ők ketten fokozatosan szilárdultak meg. Beteljesedésük sem olyan volt, mint a többieknek. Köztük, valódi érintésekkel teli kapcsolat alakult ki, és mikor érzelmeik elérték a csúcsot, akkor váltak isteni fénnyé. Innentől te is tudod.

Mivel ilyen furcsa körülmények között váltak ismét fénnyé, így nem csodálom, hogy új testvéreink az érintés után áhítoztak. Már szinte mind Uriel sorsára jutottunk. Talán, Rafael tudja egyedül még, teljesen visszaállítani fény alakját. Emiatt, nem térünk vissza hozzátok. Nem vagyunk közétek valók.

Kérdeztél Jimin és Jungkook szárnyáról. Nos, ők nem arkangyalok. Nem érzem őket, ezért szerintem ez Uriel hagyatéka lehet. Biztos kiválóak lesznek, akár csak bátyánk volt, de ők is csak egyszerű angyalok.

Amiről beszélni akarok veled, az Jungkook! A fiú, már most nagyon erős, az alapján, amiket leírtál. Ne engedjétek, hogy Luciferrel sok időt töltsön! Hamar felismerné a képességeit, és az utódot látná benne. Ha a szabad akarattal kecsegteti, rossz vége lehet. Talán még az egyensúly is felborulna. Lucifer szándékai tiszták, de meggondolatlan.

U.I.: Kérlek, továbbítsd a levelem két tanítványomnak Namjoonnak, és Jinnek. Bennük tudom, hogy megbízhatunk.

Ölel,

Gabriel"

Ez mindent megmagyaráz - gondolta Nam. Felemelte fejét, és Jungkookra nézett, aki mereven bámulta, a fekete folyadékkal teli kőtálat. Épp valaki megkísértésével volt elfoglalva, míg valahol a mennyországban, pedig Jimin épp a védelmével törődött.

- A rohadt életbe! - kiáltotta el magát a fiatal, és öklével az asztalra csapott. Nam elkellett mosolyodjon. A fiú szép emléket idézett fel benne.

- Csak nem legyűrtek? - kérdezte felállva, és lassan a fiatalabb mellé sétált.

- Porig alázott, és most átjár a jóság. Undorító. - fintorodott el.

- Ez ilyen! De ha te nyersz, őt a bűn járja át. Nem jó érzés az a tudat, hogy az ártatlan, szépséges Jin, úgy értem Jimin, miattad bűnös gondolatokkal küszköd? - kérdezte Nam, perverz mosollyal az arcán. Majd a folyadékba pillantott, ahol egy fiatal lány, épp a kamerákat segített beállítani a bolt tulajdonosnak.

- Mi történt? - kérdezte.

- A lány éhes volt, és nincs pénze. Könnyű esetnek tűnt. Bementünk a boltba, hogy ellopjunk valami kaját. Már korábban megfigyeltük, hogy hol vannak a kamerába holtterek. - magyarázta Kook. - Gyanús is volt, hogy Jimin csendbe van, de azt hittem azért, mert tudja, hogy vesztett. Majd, mikor elakartuk lopni, hirtelen elkezdett rizsázni, hogy ez nem helyes. Meg előállt azzal, hogy segítsünk a tulajnak, hogy ne tudják mások meglopni, és cserébe kérjünk enni. A kis csaj, most állítgatja be a kamerát, a tulaj, pedig munkát is ajánlott neki. Így most pénze is lesz, kajája is... és jót tett. - forgatta a szemét.

- Jó terve volt, és valószínű összefogott a tulaj angyalával. - magyarázta a vezető. - Melyik démonhoz tartozik? Nézzük meg! - sétált vissza a pódiumához, ahonnan figyelni szokta a többiek munkáját. A nagy, bársonyos, feketetölgy széke mellett egy pulpituson, óriási, viseltes, bőrkötésű könyv volt. Ez a könyv tartalmazta, az összes létező embert, és a hozzá tartozó démonok nevét. Namjoon felcsapta a könyvet, és vékony ujjait végig húzta a tömött sorokon. - Áh, meg is van! Taehyung! Ez tetszeni fog, Kook! - kacsintott a vezető. - TAE! - üvöltött a terem duplaszárnyú ajtaja felé fordulva Nam. A régi, faragott faajtó kicsapódott, és egy igen alulöltözött, zöldfényű démon lépett be. A démon bájos arcát hosszabb, világos tincsek ölelték körbe, mint a két másikét. Nyakán egy halvány tetoválás látszott, és szájából egy fémkarika lógott ki. Habár volt rajta ing, a mellkasa mégis teljesen fedetlen volt. Alul, pedig egy laza, vékonyszövetű nadrágot viselt, mely szinte áttetsző volt.

- Na, mi van? - kérdezte féloldalas mosollyal, miután kicsit meghajolt.

- Úgy néz ki, Hoseok bekevert Jungkooknak. - mondta a fiatalabbra mutatva.

- Hát, aki tud, az tud. - Intett, és már fordult is meg, de Nam megköszörülte a torkát. Ennyi elég volt, hogy megállítsa a zöldfényűt. Namjoon sokkal erősebb volt, mint ő, és hatalmában állt bármit tenni vele, ha engedetlenséget tanúsított.

- Figyelj, Kook új, és ez az első munkája. Mutasd meg neki, hogy mi a jó benne. Szegényt átjárja a jóság. - magyarázta. Tae fáradtan sóhajtott, majd Kook mellé lépett. Hümmögött egyet, amikor meglátta a tulajt, és a lányt, ahogy a kamerákat forgatják. Az ő embere, egy harmincas éveiben járó, jókondiban lévő fazon volt. Amíg a másik, egy sovány, törékeny, talán, még kiskorú lány.

- Figyelj Kook... - kezdett bele.

- Jungkook. - javította ki, szemöldök ráncolva a fiatalabb. Tae végig futtatta tekintetét a fiún. Ugyanolyan magas volt, mint ő, de válla sokkal szélesebb, dereka, pedig vékonyabb. Vastag izmos combja, és karja volt, ám arcán kisfiús báj ült.

- Szóval öcsi! Tanuld meg, hogy minden férfiembert a farka vezet. - Bökött a homlokába. Jungkook, ettől a mozdulattól, megannyi emléket kapott Taetól, amibe teljesen átlagos emberek, olyan dolgokat művelnek másokkal, amiről ő csak álmodni mert, Jiminnel. Tae intett, hogy álljon odébb. Kook vonakodva, de kíváncsisága miatt megtette. - Hé Nick! - szólította a démon mély hangján a tulajdonost. - Nézd, milyen formás kis segge van a ribinek. A milyen szegény, lehet pénzért belemenne pár körbe. Ki is rakta mindenét, mintha árulná. - kuncogott. Jungkook meglepetten látta, hogy Nick megbámulja az ő emberkéjét. Ekkor meghallott egy ismeretlen hangot.

- Komolyan megnézted? - kérdezte hitetlenkedve az ismeretlen. - Ez egy szerencsétlen gyerek! Segíteni kell neki, nem még jobban a földbe tiporni. Fel is jelenthet, lehet, hogy kiskorú! - Nick megrázta a fejét, és sóhajtott. A hang tulajdonosa nagyon is értette a dolgát.

- Ez Hoseok! - fűzte hozzá Nam. - Nem lesz egyszerű...

- Faszt! Csak figyelj! - villant meg Tae szeme. Jungkook izgatott lett, ahogy figyelte a kettejük harcát. Alig várta, hogy ők is beszálljanak Jiminnel. - Nick, lehet ő is benne lenne. Végül is, elég jól nézel ki. Az ilyen fiatalok, amúgy se szeretnek dolgozni. Dolgozd meg te, és adj neki rendesen lóvét. Még az is lehet, visszajárna. - mondta biztatóan Tae. - Teszteld, tapizd le véletlenül... - fejezte be.

- Nehogy megtedd! El fogod ijeszteni szegényt! - mondta szomorúan Hoseok. Ám Nick, finoman végig simította a lány hátát, egészen a fenekéig. Jungkook, pedig máris mozgásba lendült.

- Bejössz neki Jamie! - mondta szenvtelenül a lánynak. - Lehet, megkéne fejni. Biztos sokat fizetne pár menetért. Akkor, nem kéne, ezen a szar helyen gürizni. Csak tartsd oda neki. Csábítsd el! - érezte, hogy Jimin felkapja a vizet. Tetszett neki, hogy érzéseket vált ki a másikból, még úgy is, hogy nem látja.

- Ez most komoly? Kedves volt veled, és te máris rosszra gondolsz? - kérdezte hitetlenkedve Jimin. - Szégyelld el magad! Gyorsan fejezd be, aztán egyél, mert éhes vagy! - Jamie megsimogatta a hasát, és elhúzta a száját.

- Éhes, mi? Mikor nem vagy az? Ha lenne egy ilyen cukros bácsid, soha nem lennél az. Még lehet, hogy élveznéd is. Végül is, nem néz ki rosszul. Simulj kicsit hozzá! Had érezze, hogy te is benne vagy. - mondta előre hajolva. Érezte, hogy meg van a csaj. Jiminnek ideje se volt reagálni, a lány átnyúlt egy nyalókáért Nick előtt, és finoman neki dörgölőzött fenekével. Mikor pedig a nyalókát a szájába vette, végig a férfi szemébe nézett.

- Nick, látod, hogy akarja, kérdezd meg! Finoman. - egyenesedett fel Tae. - Megvannak! - mondta csillogó szemekkel. Jimin feltudott volna robbanni, ami Kookot mosolygásra késztette.

- Figyelj Jamie! - kezdett bele a férfi. - Nem lenne kedved, néha összejárni? Tudnék egy megoldást, amivel többet tudnál keresni, és még élveznéd is. - nyalta végig a száját. - A boltos melót, hagyd meg valami szerencsétlennek. Te, ennél jobb vagy! - simogatta meg a lány arcát.

- Rendben, de nem vagyok olcsó! - vigyorodott el a lány, és Jungkook is követte. Nick egy köteg pénzt nyomot a lány kezébe, majd a csuklóját megfogva húzta a bolt mögötti öltözőbe. Jungkook izgatott lett.

- Most mi lesz? - kérdezte.

- Megkell várnunk, hogy beteljesedjen a bűn. Ha megtörtént az aktus, akkor te nyertél. Ha nem, Jimin. - magyarázta Nam.

- És ha én nyerek? Jimin mit fog érezni? - kérdezte még izgatottabban. Tae elkezdett nevetni.

- Ez a legjobb az egészbe. A te kis Jimined, bűnös testi vágyat, és gyönyört fog érezni. - kacsintott a zöldfényű. - Hoseokkel együtt. Szegénykém, sok lesz neki. Mostanában mindig rám hallgatnak. Mocskos egy világ ez. - tapsikolt perverz fénnyel a szemében. Jungkook meleget érzett a mellkasában, és a folyadékban úszó képre nézett. Látta, ahogy épp nagyon benne vannak valamiben, a kis megrontott lelkek. Sajnálta, hogy nem lehet Jiminnel, pedig most nagyon megnézné. Mindössze annyit érzett, hogy a fiú mérges.

Jimin nyögve támaszkodott a márványlapra. Próbálta eltüntetni a bűnös érzéseket magából, de szinte lehetetlen volt, így csak sóhajtott, és nyögött. Szégyellte magát, de képtelen volt nem élvezni. Hoseok mellette hasonló reakciókat mutatott. Ahogy találkozott a tekintetük a zöldfényű lehajtotta a fejét.

- Még csak most jön a java... - mondta szomorúan. Igaza volt, mert, mikor végre abbamaradt a bűnös élvezet, a mellkasa elkezdett égni. Úgy égett, hogy felkellett üvöltenie. Hoseok csak csendbe saját mellkasára tette a kezét.

- Mi ez? - kérdezte az őket figyelő Jintől.

- A pokol tüze, amit majd az általad elvesztett lélek fog érezni, és bűne, ami a te lelkeden szárad. - mondta kicsit mérgesen Jin. - Odalent, nekik, ez egy játék! Jól szórakoznak azon, hogy ők nyernek, és te pedig már nem vagy olyan tiszta, de idefent tudjuk, hogy ez nem játék. Amikor ők nyernek, akkor egy lélek elveszik, és a pokolba fog égni, szenvedni, ahogy most te. Az a feladatod, hogy megvédd.

- De ő sokkal jobban csinálja! - mondta Jimin fájdalommal teli hangon.

- A csábításnak sokkal nehezebb ellenállni, mint engedni neki. - döntötte oldalra a fejét a rózsaszínfényű. - Héé, azért ne kenődj el. Még nincs minden veszve! Egy fényből születtetek, csak te tudod őt legyőzni! Jobban ismered, mint bárki! - mosolyodott el.

- És nem tudnám még valahogy megmenteni, azt a lelket? - sóhajtott szomorúan a sárga angyal, mellkasát szorongatva. A fájdalom nem akart szűnni.

- Ha eléred, hogy megbánja, változtasson, még van esélye. - rázta lemondóan a fejét. - De tapasztalatból mondom. Az emberek nem szeretnek változni. - Jimin, ekkor meghallotta Jungkook hangját. Még nem állt készen, még érezte a fájdalmat, de társa nem kegyelmezett. Sőt, izgatott volt, ahogy érezte. Elfogta az undor. Nem értette, hogy lehet valaki ilyen gonosz.

- Steve Morris, hmm... Vajon téged mivel kísérthetnélek meg? - gondolkozott a kékfényű. Jimin ijedten nézett a márványtálat kitöltő fekete folyadékra. Már látta is az említett embert. Sóhajtott, mert harcuk újra kezdődött, és félt, hogy ismét alul marad.