Leion szemszöge:

Bátyám morcosan lépkedett előttünk be az iskola kapuján. Úgy duzzogott, mintha őt érte volna a világ összes fájdalma, pedig csak két nyaklevest kapott, a telefonja lett csak elvéve, nekünk lett adva a költőpénze... azt hiszem mégis csak rossz neki és megértem, de.. azért tényleg nagyon felelőtlen, pedig az Alfánk. Igen, igen. Alfa, tehát felelősséget kéne éreznie és vállalnia. Talán a vállalni sokkal megfelelőbb kifejezés. Hisz ez lenne az, amit elkell várnunk tőle, ha ő képtelen felelősségteljesen viselkedni, akkor hogy fog minket eltartani és megvédeni? Megvárja, míg megvédjük magunkat? Annyira nem értem. Engem jobban elkényeztet édesapánk, még sem vagyok ilyen elkényeztetett és szájalós.. Sokszor nem is értem a hülyeségeit. Mindegy is. Én és Greg építjük a kis életünket szép lassan felfele, de jobb lenne, ha ő is itt lenne velünk és nem csak lélekben lebegne. Olyan jó lenne, ha egy izmos, erős, okos, ügyes és tiszteletre méltó Alfa lenne, de ez mind csak egy álom. Valószínűsíthető, hogy én leszek apám után a következő vezetője a vállalatnak, ha ez a hülye így folytatja tovább..

*Leion morgolódott kicsit magában, de Greg ölelése miatt már el is felejtette az egész butaságot, mely a fejében foglalt helyet. Greg vállánál fogva vezette a fiút, így mentek, de végül átváltottak kézen fogásra, így egy párként léptek a terembe, míg előttük falkavezérként Erin ment előre. Szép lassan helyetfoglaltak és elkezdtek beszélgetni a teremben, ahol egyre több diák jelent meg, ahogy a 8 óra 5 perc közeledett.*

- Ahh.. annyira jó. Láttad a plakátot Greg?

- Milyen plakátot? Mit nem vettem észre?

- Lesz a suliban süti készítő verseny. Én biztos fogok jelentkezni. Valami finom recepttel fogok előállni. Vajon édes vagy sós sütit csináljak?

- Szerintem legyen édes. Egy desszertnek édesnek kell lennie!

*Sipongott Greg, ahogyan meghallotta a süti verseny nevét, majd a desszertre boldogan billegett jobbra-ballra, ahogyan álmodozta, hogy milyen lehet majd a sütiverseny, hisz olyankor sok-sok finomságot kóstolhatnak és maguknak is süthetnek finomakat. Na meg nem utolsó sorban recepteket oszthatnak meg egymással, zenét hallgathatnak, társaloghatnak. Igazi kis buli.*

- Föld hívja Greget!

- M-mi?

- Kicsit belemerültél a gondolataidba. Mibe merültél annyira bele? Nem is figyelted, hogy mondtam, sajttortát fogok csinálni, ami a kedvenced.

- Uhh sajttorta..amúgy csak azon gondolkodtam, hogy milyen lesz majd a sütiverseny. Imádom a sütiversenyeket, mert, ha nem is nyerek, de élvezhetem a hangulatot, ehetek jókat és a barátaimmal lehetek. Tényleg vajon Mini és Aki eljönnek?

- Remélem. Nekik is nagyon jó receptjeik szoktak lenni. A tavalyi almamorzsájuk..pfuh az isteni volt. A legjobb morzsasüti volt életemben.

- Viszont eddig mindig te nyerted a sütiversenyt. Minden félévben a sajttorta nyert! Pedig mindig másmilyen. Egyszer diós, de erős és krémes, vagy épp lágy selymes és gyümölcsös. Olyan finom és mégsem mindig ugyan az. A többiek mindig imádják a sütid és én is rettentően szeretem. Már alig várom, hogy ehessek belőle!

- Miből akarsz te enni?

*Sétált oda a kettőhöz Erin, mert kezdte érdekelni miről beszélnek azok ketten ekkora beleéléssel, hisz ő eddig nem figyelt, mert a tartozását rendezte az egyik barátja fele és csak most fordult vissza a két kis Omegához, akik csak megrázták a fejüket.*

- A sütiversenyről beszélünk, ami ebben a félévben is lesz, és megint megyünk és jelentkezünk, mert nagyon finom sütik vannak és megint süt Leion egy finom sajttortát!

- Hej akkor megyek!

- Nem, nem jössz Erin.

- De miért ne mennék drága Leionom?

- Mert szobafogságban vagy és egy hét múlva lesz.

- Addigra kiszabadulok, ha nem, akkor kiszökök. Ma is buli lesz és nem fogom kihagyni az év buliját. Apa meg mehet a francba, az nem érdekel, de ha köptök, akkor hamar fájni fog a kis seggetek~

- Perverz disznó vagy!

*Morogta Greg egy sipákolással kezdve, majd inkább elfordította a fejét, Erin csak röhögött és a padra ült, egyenesen a mögötte ülő cserediák Jack csokis fánkjába, így tiszta barna lett a seggén hófehér nadrágja, amire nem tetszéseként sipánkolni kezdett.*

- A kurva életbe! Ne már baszki a fehér gatyám!!

- A kajám! Rohadj meg Erin ezt most kifizeted! Mi a fasznak nem vagy képes arra figyelni, hogy hova rakod azt a méretes seggedet?!

- Te meg bazdmeg ne rakjad más mögé a baszott fánkodat!

*A két Alfa egymásnak ugrott és verekedni kezdtek. Már-már a vér is folyt, mire a tanárt előkerítették az igazgatóval.*

Most aztán jól megcsinálta Erin, ha ezt apa megtudja..már pedig megfogja. Ilyenkor nem tudom, hogy örüljek-e vagy sírjak, de jelenleg élvezem. Főleg a perverz beszólása miatt. Kivételesen emiatt örülök. Meg talán kevesebb az esélye, hogy elszökik. Állandóan a bulik és a csavargás. Tanulni soha sem akar. Nem is értem, hogy így hogyan lesz értelmes felnőtt belőle... Azt bánom a legjobban, hogy megjelölt.. Soha többé nem lehet más az alfám, soha többé, míg él el nem válhatunk tőle..Ez annyira elszomorít. Viszont hiányozna. Már annyira be Omegásodott a fejem, hogy nem tudok arra gondolni, hogy elmenjen, és hogy itt hagyjon. Mi hárman vagyunk egyek.

- Erin Ackerman! Mégis mit művelt már megint?! Annyi jelentés van már önről az irodában, hogy egy egész polc csak magáról szól!

- De hát nem is az én hibám!! Nekem ugrott ez a görény!

- Kit hívsz te görénynek?! Te ültél a fánkomba és még nek..

- Elég legyen! Mind a ketten büntetésben maradtok bent. Végig takarítjátok az egész iskolát a takarítónő felügyeletében. Emellett Erin Ackerman ellen pedig már fegyelmi eljárást indítok.

- M-mi?! Ne kérem! Nem teheti! Semmi rosszat nem tettem. Kérem ne csinálja!

- Sajnálom, de a mai nappal elég volt. Behívatom a szüleit még a mai napra.

- Hát Erin. Sok sikert apáékkal. A reggeli után kifognak nyírni.

- Szerinted én nem tudom ezt jól?! Gyűlölöm ezt a banyát és ezt a baszott koszfészket is! Csak haza akarok menni és aludni..

- Pedig még takarítani is maradtok. Mellesleg igazán felnőhetnél már. Alfa vagy, felelősséget kéne vállalnod.

- Ne mond meg, hogy mit csináljak. Egyelőre én vagyok az alfád és faszomnak sincs kedve a hülyeségeddel szórakozni! Nem vagy az anyám és majd ha akarok, akkor más leszek. Nem tudsz semmit! Te csak elvagy a kis Gregeddel és jót szórakoztok nap, mint nap! Teljesen el vagytok kényeztetve, a picsátok alá még faszt is ad apa, ha kell!

- Hogy vághatsz ilyet a fejünkhöz? Mi az hogy Leionnal csak kussoljunk?! Mégis miért mondod, hogy kábé csak dísznek vagyunk jók? Kurvára nincs igazad és szeretünk, de ezek után csak abban reménykedek, hogy bárcsak ne legyek az omegád!

- Ne is legyél, kis kurva! Baszassátok csak magatokat az út mellett, úgy is lesz pár jelentkező, főleg ehhez a ribanchoz!

*Lökte el Leiont elég erősen a földre. Amaz már a hallottaktól is sírva fakadt, na még ez után. Teljesen összetört, majd kiment Greg támogatásával. Omegákként szabad kijárásuk volt valamelyest, így az orvosiba mentek, hogy egy kis lelki segélyt kapjanak az iskolaorvostól. Némi lelki segélyt követően a két fiú magára maradt, míg szüleik úton voltak odafele.*

- Semmi baj Leion. Ne foglalkozz avval a fasszal. Nekem is fáj..

- Hogy mondhatott ilyet?! Mikor lesz végre alfánk, aki szeret minket, aki törődik velünk?

- Cshh.. ne sírj na. Egyszer talán megjavul..

- És ha nem? Nem akarok alfa nélkül meghalni, meg nélküled sem. Bár csak te lennél az Alfám..

- Én is jobban örülnék, ha az alfád lehetnék, de sajnos az ég nem adta meg nekünk, hogy én is Alfa lehessek. Pedig, ha megtehetném, akkor minden nap kényeztetnélek, és azért küzdenék, hogy ha nagyobbak leszünk, te otthon pihenhess a kicsinyeinkkel. Melegben, biztonságban és a hobbyjaiddal is törődhetnél. Viszont, ha Erin nem javul, akkor is meg fogom neked adni ezt. Olyan erős leszek érted, hogy még egy ciklon se tudjon neked egy karcot is okozni. Ha kell, örökbe fogadunk gyerekeket, akiket felnevelhetünk.

- Teh.. teh vagyh a legjobbh...

*Leion teljesen elsírta magát Greg szavain. Amaz meg csak lágyan karjaiba zárta a kisebbet. Csókolgatta a feje búbját és simogatta kedvesen. Karjai közt ringatta, míg az ágyon el nem feküdtek a gyengélkedőben. Leion szinte teljesen elpihent és a sírás is abbamaradt, ahogy azt felváltotta a lassú szuszogás. Oly sokat sírt, hogy kimerült a kis teste. Már Greg is majdnem elaludt, mikor négy kéz vette őket körbe. Eren és Levi lassan megérkeztek és két oldalról simogatták az Omegákat. Most volt az a pillanat, amikor Greg is feladta és sírni kezdett Levi nyakába zúdulva. Fájt az ő szíve is, de eddig tartotta, hogy Leion ne lássa. Erős akart lenni, hogy védhesse azt, akit igazán szeret.*

- Semmi baj. El fogom kapni. Csak legyen vége az órájának. Már az orvos és az igazgató is beszámolt mindenről. Nem értem miért lett ilyen. Tavaly még teljesen normális volt. Nem kellett volna elengednem az egy hetes koncertre a ''barátaival''. Eren veletek marad rendben? Egész héten otthon maradhattok, ha kell. A tanárok szívesen kiírják nektek a leckét, csak dolgozatot kell írnotok.

- J-jóh.. Köszönöm Levi bácsi..

- Nem kell. Inkább nekem kéne bocsánatot kérnem, hogy engedtem Erinnek, hogy így bánjon veletek. Nyugalom. Mindent helyre fogok hozni és elintézem, hogy benőjön a feje lágya annak a gyereknek.