4.rész "Minden jónak egyszer vége.."
De, amit láttam azt soha nem felejtem el...
Az öcsi úgy fel volt izgulva, hogy már lüktetett a tagja. Na ja. Ekkor kicsit, nagyon extrémen megijedtem. Főleg, hogy magasabb volt nálam pár centivel. Na, jó tizzel, de mentségemre szóljon, hogy mindig megettem pedig a zöldségeket! Szóval nem is értem.. apa hülye magasságát örököltem, ami tök szar haajj...
- Öcsi muszály?
- Nem szeretsz?
- De szeretlek!
- Akkor ma este mi ketten az ágy, lágy fények és egy üveg síkosító.
- Ez jól hang.. VÁRJ, MI?! Azt ne mond, hogy, hogy..
- Szexelünk? De, igen, azt fogjuk vagy baj?
- N-nem dehogy, de már készen állsz rám?
- Én készen és te rám?
- Várj, várj. Ugye nem azt hiszed, hogy te leszel a seme.
- De, én leszek a seme.
- Na, neeem, az kizárt.
- Na, deee, az lesz.
- Figyu öcsi ezt felejtsed el, de kurva gyorsan. Én vagyok az idősebb és enyém lesz a seme szerep!
- Itt nem a kor számít. Kettönk közül én járok minden nap izomra edzeni és én vagyok bent az iskolai íjász csapatban is. Esélyed sincs.
- De..
- Nincs, de!
- Tcch.. dugd fel magadnak én inkább alszom a vendég szobába.
- Na, azt már nem.
Épp, hogy kimondta a mondatot már a karjaiba fogott és a vízbe dobott, amitől a kád tartalmának a fele kiment a földre. Az öcsi bejött mögém, majd nekem esett hárulról. Nem mondanám, hogy nem élveztem, de legyen. Hagyom, de, az ágyban az irányítás az enyém lesz! Miután megfürdettük egymást kiszáltunk és megtürölköztünk, vagyis ő egyedül gyorsan, engem meg félig miközben cipelt. Tényleg nagyon erős.. már tényleg kezdek félni.
Hirtelen az ágyra dobott, majd fölém mászott alkalmat sem hagyva nekem arra, hogy fordítsak a helyzeten. A csókja mézédes volt és teljesen megrészegített. A kezei végig karisztoltak a testemen. Egyik kezével férfiasságomat kezdte el huzgálni, amitől elkezdtem apró nyögéseket kiadni. Másikkal a mellbimbóimat simogatta a szája társaságával, amivel erőteljesebben megszívott. Annyira jó érzés volt, hogy már azt sem éreztem hol vagyok.
Akkor tértem vissza az élők közé amikor egy hideg nedves ujjat éreztem meg rózsámnál, ami habozás nélkül belém csúszott. Erre nyögtem egyet, mert nagyon kellemetlen érzést nyújtott. Nem, nem fogom magam hagyni. Nem leszek UKE! Én SEME vagyok!
- Öcsi most álj le! Ne..
Nem hagyta befejezni a mondatomat, csak erőszakosan nyálkás és síkos tagját felnyomta belém miközben számra tapadt, amitől sírni kezdtem. Eszméletlenűl fájt. Elkezdtem elnyomni magamtól, amit észre vett. Azonnal elvált ajkamtól és kihúzta férfiasságát.
- É-én sajnálom Lei. Ugye jól vagy?
Nem válaszóltam a hebegő, idegeskedő, izgúlt fiúnak, csak sírtam. A kezeit ellöktem ő meg várt, hogy lenyugodjak. Nem vártam gyors kipattantam mellöle és elfutottam anyáékhoz. Még mindig fájt, de már féltem is a fájdalomtól, elakartam tűnni és nem akartam ezt az egészet. Anyáékhoz beérve meglepődtek, ahogy meglátták csupasz testem, de az zavart most a legjobban. Anya nyakába ugrottam és oda másztam és nagyon sírtam. Nagyon fájt.
- Lei mit.. jesszus te vérzel!
- Erin!
Üvöltött apám az öcsémre idegesen, aki követett és az ajtóban állt. Apám mérgesen nézett rá, de inkább velem foglalkoztak. Bebugyoláltak a paplanba és pizsamában vittek ki a kocsihoz, ahonnan száguldottunk a magán klinikára. Ott kivett apám a kocsiból és vitt be még mindig paplanba tekerve. Amikor a doktor meglátott átvett és a vizsgálóba vitt a szüleim meg bejöttek utánunk.
- Lássuk. Hát igen ez eléggé megrepedt, de semmi komoly, kenek rá egy kis kenőcsöt és fel is írom. Evvel a fajtával kéne napi háromszor vagy négyszer, ha wc-re mész és olyan, azonnal fürödj le utánna és újra kend be a fertőzés elkerülése érdekében.
- Sszz..
- Tudom, fáj, de sajnos nem fájdalom mentes egy repedés. Fájdalom csillapítót is felírok, ami segít, de abból csak napi egyet vehetsz be és nem mehetsz iskolába. Pihenj csak.
- Rendben köszönöm.
- Köszönöm doktor, már sokkal tartozom önnek.
- Ugyan! Hagyjuk a formalitást Levi. Mellesleg nemsokára nyugdíjba megyek így a fiam veszi át a helyem. Oda adom a telefon számát ismer téged és nagyon jó szakember ő is.
- Köszönöm Pixis.
Ezután apám vissza bugyolált és berakott a kocsiba. Mind a ketten beszálltak és vissza mentünk, mikor benyitottunk megláttam apa öléből az öcsit. A szemei vörösek voltak. Sírt és nem keveset.
- Miért nem mentél aludni?
- Sajnálom apa, nem akartam bántani, csak..
Apám csak mérgesen vagy idegesen, nem tudtam eldönteni, de sóhajtott ráncolt szemöldökkel, majd ránézett öcsémre, aki már félt előre.
- Csak ne tedd ezt többet! A bátyád jelenleg örülhet, hogy megúszta repedéssel, de így is fáj neki. Gondolj bele mi történt volna, ha teljesen szétreped... Kivel akarsz aludni? Öcséddel vagy velünk?
Apa szava meglepett. Nem vagyok már dedós, de.. de most nem akartam... egyedül lenni. Főleg nem vele.
- De apa esküszöm vigyázok rá. Had aludjuk együtt a bátyussal!
- Nem rajtam áll. Minden Leionon múllik.
- Én..
- Ma inkább aludjunk külön. Én elviszem a szobánkba te meg beszéld meg a dolgokat Erinnel, mint két férfi. Mi addig eltöltünk egy csajosabb estét.
- Rendben Eren ez jó ötlet.
Azzal anya átvett karjába és elvitt a szobába.
- Szeretnél beszélgetni drágám?
- Anya.. én.. miért vagyok ennyire gyenge? Én akartam felül lenni, de nem ment és amikor ellenkezni akartam...
Beleborzongtam a gondolatba, a fájdalomba és a félelembe ami akkor járt át. A kezeimmel az ellentétes felkaromat fogtam, mind két irányba. Magamelőtt keresztezve. Anyám közelebb jött és megölelt óvatosan.
- Én is pont ilyen voltam, majd megismertem Levit. Szerelmes voltam bele így hagytam had vezessen. Tudod... nem olyan rossz alúl lenni, ha az illető lágy és lassú, nameg óvatos.
- De az öcsi nem olyan! Nagyon dúrva volt!
Fakadtam ki magamból. Anya csitítgatott és simogatott, ami nagyon jól esett. Ennyire picsogós ezen a nyáron lettem. Előtte én voltam a nagymenő. A Szabadság Szárnyainak a bandavezére, ami a legjobb banda a környéken. A zöld pacik hozzánk képest ovodások. Tch.. nem értem mi ütött belém és ez megrémiszt.
- Biztos nem akarta, na de gyere. Feküdjünk le aludni.
Anya leoltotta a villanyt, majd a karjaiba zárt. Egy, egy jóéjszakát' után becsuktunk szemeink. Anya szívverését hallgatva aludtam el a sötét szoba csendjébe.
\\Sziasztok pillangók, kicsit késve, de itt is lészen! A helyesírásért gome ismét telóról írtam! :3\\
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro