Minden akkor kezdődött, mikor Amerikába költöztem. Apám Ausztrália leghírhedtebb maffia főnöke és nem akartam az árnyékában élni egész életemben. Összecsomagoltam és repülőre ültem, meg sem álltam a mindig napos Los Angelesig.
Elválltam pár munkát, csomagokat kellett szállítsak ide-oda a városban. Sosem tudtam, hogy mi van bennük, és nem is érdekelt. Élveztem az életet, sosem akartam ennél többet, mostanáig...

A telefonom folyamatosan csörgött már vagy 10 perce. Félálomban nyúltam érte.
- Na végre! - kiáltott bele Axel, az egyetlen barátomnak mondható ember. - Este úgy eltűntél azzal a fekete hajú csajjal, azt hittem elhúztatok Vegasba már... - röhögött bele a telefonba.
- Ha azért hívtál, hogy ezt elmond leteszem. - motyogtam.
- A főnök látni akar. - váltott át komoly hangnembe. Meglepetten ültem fel, 3 hónapja dolgozok a főnökömnek, de még csak egyszer láttam, mikor beálltam dolgozni.
- Mikor? - csak ennyit kérdeztem.
- 12-re legyél a Teraszon. - mondta Axel, azzal le is tette.
A telefonom visszadobtam az éjjeliszekrényre, reggel 8 volt.
- Ki hívott? - fordult felém egy fekete hajú lány az ágyban. Próbáltam előásni a nevét az éjjeli homályos emlékeimből. Talán Bella, de az lehet, hogy Maya.
- Csak egy barát. - dörzsöltem meg az arcom közben, a testem minden porcikája aludni akart még, de furcsa izgatottság és egy kevés félem is mozgolódni kezdett bennem.
- Még csak 8 óra, muszáj ilyen korán felkelned? - bujt hozzám.
Lassan elkezdte csókolni a nyakam, majd a hátamat. Tudtam ha most engedem, hogy folytassa még egy jó darabig nem fogok tudni kikelni az ágyból.
- Maradj még egy kicsit velem. - mondta, mintha meghallotta volna a gondolataimat.
Végül engedtem neki, hiszen úriembernek kell lenni. Hagytam, hogy végigcsókolja minden porcikám, hogy aztán viszonozhassam a kedvességeit.
Szaporán kapkodta a levegőt mikor szétváltunk, haja kócosan terült szét a párnán.
- Noah, fogadjuk még a nevem sem tudod? - nevetett fel, hát igaza volt.
- Bella? - kérdeztem félve a választól.
- Natalia. - nyújtotta felém a kezét. Erre én is elkezdtem nevetni. - A jó sexel valahogy kompenzáltad a szar memóriád.
- Akkor nincs harag? - ültem fel az ágyban.
- Csak egy egész pici. - mosolyodott el.
Mindketten felkeltünk, amíg én gyorsan letusoltam Natalia is elkészült.
- Haza vigyelek? - kérdeztem kilépve a fürdőszobából.
- Haza taxizok, de azért köszi. - vette fel a kabátját. Megcsókoltam még utoljára búcsúzásul. Gyönyörű lány volt, talán még egyszer az élet összehoz vele vagy kitudja.

A Terasz, ahova Axel mondta, hogy menjek egy elegáns bár volt közvetlen az óceán mellett. Öltönyös üzletemberek és koktélruhás kurvák voltak főként a hely vendégei. Én a színes ingemben elütöttem az ottani társaságtól teljes mértékben.
A sarokban ült Mr. Cruz. Halszálkás öltönyben volt és azzal a folyton mérges tekintetével mért végig mindenkit a teremben. Odasétáltam hozzá, tőle jobbra lévő asztalnál ült két gorilla őre.
- Pontos mint mindig, Noah. - nézett fel rám.
- Jó napot, uram. - álltam meg előtte, mire intett, hogy üljek le.
- Gondolom fogalmad sincs miért hívattalak ide. - mondta, miközben az étlapot tanulmányozta.
- Hát igen... - bólintottam.
- Van egy munka, amihez egy ilyen fiatal kell, mint te. Nagyon egyszerű az egész, kísérő leszel. - nézett fel rám a mondat végén. - Egy jól kinéző férfi kell a lányom és a barátnője mellé kísérőnek jövő hétvégére. - magyarázta tovább. Amikor beálltam hozzá szó se volt babysitterkedésről.
- Szombaton lesz a születésnapja és megígértem, hogy elmehet New Yorkba kíséret nélkül, de persze ezt nem hagyhatom. Szóval te konkrétan önmagadat játszod, azzal a különbséggel, hogy nem dolgozol nekem.
- És akkor, hogy játszam magam? - kérdeztem, mikor ő befejezte a mondandóját.
- Játszd azt az arrogáns fiút, aki az ausztrál maffiafőnök fia, aki 3 hónapja voltál ha jól értesültem. - mosolyodott el, nem volt szép látvány.
Bólintottam, remélve, hogy ezzel befejeztük.
- Ebben a mappában, minden benne van, amit tudnod kell az útról. Majd elfelejtem, holnap családi vacsora, hiszen be kell mutassam a lányomnak régi barátom fiát. - mondta, azzal felálltam kezemben egy mappányi lappal.
Életem legunalmasabb munkája lesz, azt már most tudtam.