Day9 

Sunghoon meghívott a jégpályára, úgyhogy természetesen felkészültél rá. Vastag pulcsit vettél magadra, mert bár Sunghoon a sok évnyi korcsolya mellett megszokhatta a hideget, de igazán fázós voltál, így extra melegen öltöztél fel. Segített felvenni a korcsolyádat majd a sajátját is felvette. Tett pár kört a pályán. Ilyenkor mindig mosollyal az ajkain volt, és te biztos voltál benne, hogy emlékszik az összes pillanatra, legyen az fájdalmas vagy sem, amit a jégen töltött. Szeretted nézni mert tudtad mekkora boldogságot okozz ez neki. Viszont most szerette volna ha te is csatlakozol hozzá.

– Készen állsz? – nyújtotta feléd a kezét, amit elfogadtál. Ugyan féltél de nem akartad elvenni a lelkesedését, ezért úgy tettél ahogyan mondta. Egyik lábad a násik után anélkül, hogy felemelted volna, mintha görkorcsolyáznál.

– Ez könnyű Sunghoon – mondtad boldogan egyre jobban felgyorsulva, mire szerelmed melléd ért, nehogy valami legyen és leesel. És innentől kezdve, szorosan melletted vagy mögötted volt figyelve minden mozdulatod, ha netalán kellene a segítsége.