130☃️
Day7
゚+*:ꔫ:*﹤Sütögetés﹥*:ꔫ:*+゚
Mikor felébredtél Jay nem volt melletted az ágyban, mivel a melletted lévő hely hideg volt.
– Jay? – szólítottad nevén álmos hangon, de nem érkezett válasz. Már azon gondolkodtál, talán visszament a céghez valamiért, azonban a konyha felől hangokat hallottál. Mosolyra húztad ajkaid, hiszen azt jelentette, máris szorgalmas. Megdörzsölted a szemed, felkeltél és felvetted egyik felsőjét, hogy ne rövid ujjúban menj ki, különben rád szól, majd a konyhába vetted az irányt.
– Jó reggelt gyönyörűségem – köszöntött miközben felnézett a tányérról.
– Jó reggelt. Ez most mi? – mosolyodtál el kedvesen érdeklődve.
– A reggelink, közben meg sütögetünk jagi – mutatott a már kirakott szükséges dolgokra. Aranyosnak tartottad, hogy együtt szeretne veled sütkérezni, mitől nagyon boldognak érezted magad.
– Ez így jó lesz? – kérdezted bizonytalanul, miután belekeverted a kakaót a tésztába. Szinte biztos, hogy elrontottad mert Jay azt mondta barna kell legyen, de neked valamiért fekete lett. Fogalmad sincs hogyan sikerült összehoznod, de reménykedsz benne, hogy jó.
– Miért fekete? Tettél bele színezéket? – húzta fel szemöldökét. Féltél, hogy leharapja a fejed, így csak bólintottál, bízva benne minden jó lesz. És legnagyobb meglepetésedre tényleg jó lett.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro