Hatalmas fényáradatra ébredtem. Alig bírtam kinyitni a szemeimet. Azt sem tudtam hol vagyok, amikor hirtelen a drága bátyám rámugrott. Felsikoltottam és szinte azonnal lerúgtam magamról Stevet. Ez a barom. Egyből a hasamhoz kaptam a szemembe pedig könnyek gyűltek. Mikor Steve feltápászkodott és rám nézett a mosoly egyből lefolyott az arcáról. Beugrott neki. Köszi Steve, hogy ilyen figyelmes vagy!
-Baszki Bella- csak ennyit bírt kinyögni. Ja..Baszki..
Hogy lehet ilyen nyomorék, hogy elfelejti, hogy tegnap széjjel rúgdosták a húga hasát és ez miatt nem kellene rávetnie magát kora hajnalban?! Gyökér.
Lassan szívtam be és fújtam ki a levegőt. Kellett egy pár perc, mire enyhült a fájdalom. Steve végig aggódva nézett. Mikor már enyhült a fájdalom, lekiabáltam a haját.
-Hogy lehetsz ennyire..ennyire agyalágyult?- üvöltöttem. Nem hittem volna, hogy ilyen dühös is lehetek egyszer valakire.
-Bella nagyon sajnálom. Baromira kiment a fejemből. Basszus..- tudtam, hogy magában már ezerszer elküldte magát a búsba. Tudom, hogy sosem akarna fájdalmat okozni nekem.
Be és ki fújtam újra a levegőt.
-Steve.. Jól vagyok. Semmi baj- próbáltam nyugodt lenni. Steve lassan átkarolt. Így maradtunk pár percig, amikor Bethany bejött hozzánk.
-Lemaradtam valamiről?- mosolyodott el lágyan. Stevere néztem, aki lassan megrázta a fejét. Tudtam jól, hogyha Beth megtudja, hogy mit csinált velem a bátyám, akkor fejmosásban részesül. Beth nagyon vigyáz rám és pontosan tudja, hogy Steve milyen szeleburdi és feledékeny. Neki aztán tényleg nem kell bemutatni Stevet.
-Nem, nem történt semmi baj.- mentettem a bátyámat.- Csak Steve feljött felébreszteni- mosolyogtam Bethre. Visszamosolygott rám és kijelentette, hogy a reggeli tálalva van, aztán pedig kiment. Steve idegesen kifújta a levegőt.
-Jössz nekem egyel hős szerelmes- löktem meg a vállát. Rámkacsintott és egy puszit nyomott a homlokomra.
-Mit is kezdenék nélküled kicsi húgocskám- gügyögött. Újra oldalba löktem, aztán kitört belőle a nevetés.
5 percel később már mézes kenyeret toltam befele. Annyira finom. Imádom. Miközben burkoltam magamba a kenyerem, addig Steve közölte, hogy délután az ügynökségre megy. Valami papírmunka, azt mondta.. Szuper. Eggyel kevesebb gond.. És majdnem félre nyeltem amikor leesett, hogy délután Thomassal találkozok. És még a bátyád bolond, mi Bella?
Nyugalom. Beszív, kifúj. Még bőven van időd elkészülni, hiszen tegnap hajat mostál. Büdösnek sem érzem magam, úgyhogy ez pipa. Valami könnyű, laza nadrág egy zöld trikóval, ami alatt bikini van. Öltözet pipa. Szempillaspirál, hiszen laza vagyok (ja..), pipa.
Asszem ennyi.
Miután megvolt a reggeli elköszöntem Stevetől és felmentem a szobámba. Baby? Komolyan ezt mondta? A tegnapi beszélgetésen gondolkoztam. Ugye nem játszik velem?..
Ráírtam Thomra, hogy jó lesz-e neki a délután 5 óra. Pár percen belül jött is a válasz. "Nekem megfelel". Szupi!
A délelőtt folyamán nem igazán csináltam semmit. Bevettem egy fájdalom csillapítót, amit az orvos a sebeimre kiírt. Egy fél óra múlva máris jobban lettem. Beth ebédre macaronit csinált, ami eszméletlenül finom volt. Mikor már a tévé előtt ültem és a sorozatomat néztem, egyre idegesebb lettem. Az idő rohamosan múlni kezdett.
Mire észbe kaptam már csak fél órám volt elkészülni.
Bethnek csak annyit kellett mondanom, hogy egy barátommal találkozok. Elmosolyodott (olyan "mindent tudok" mosollyal) és jó szórakozást kívánt. Kicsit elpirultam.
Felhúztam a fehér sport cipőmet, elköszöntem Bethtől és kisétáltam a partra. Izgatottan leültem egy padra és vártam. Pár perccel később mozogni kezdett mögöttem a bokor. Elősször megilyedtem, aztán elmosolyodtam. Thomas ugyan úgy, mint az első találkozásunkkor meg akar ilyeszteni.
-Nagyon vicces Thomas!- nevettem. -Na, gyere elő.-
Valamiért nem akart előbújni. Közelebb mentem a bokorhoz. Thomas, ha nem te fogsz megilyeszteni, akkor én ilyesztelek meg téged. Már előre láttam a ledöbbent arcát és előre nevettem. A bokor mögé ugrottam és valaki egy hatalmasat húzott a nyak csigolyáimra. Megtántorodtam és a földre estem. Homályosan láttam, míg végül egy zsákba nem dugtak. Nyöszörgéssel és félelemmel telve, végül elsötétült minden.

____________________________________

Halikaa! 😄

Igeennn... Itt az újabb rész frissen és ropogósan, ugyanis egy órája ezt írom! Gondoltam ez lesz a karácsonyi és egyben újévi ajándékom nektek! Remélem, hogy tetszik!
Nagyon szépen köszönöm a megtekintéseket, vote-okat és első sorban a türelmeteket is! ❤❤
Boldog Karácsonyt és Sikerekben Gazdag Boldog Újévet Kívánok minden olvasómnak! 😘

Pusziii ❤😘