Aztán egy csodás ötlet jutott eszünkbe. Kikiabáltunk anyunak, hogy bentrekedtünk. Anyu mondta, hogy van egy pótkulcs a nagyiéknál Floridában. Még nem itt kezdődik a csoda hanem itt: titkos ügynököset fogunk ,,játszani". Még jó, hogy lopkodom Sadie hullámcsatjait. Ésss kinyitottuk a szobámat. Azt hittem el fogom járni az örömtáncom de rájöttem, hogy elég gáz az a épphogy csak táncnak nevezhető valami.

2 héttel később:

-Úristen Noah! A floridai nagyiék látni akarnak téged meg Finnt. Még ma el kell indulnunk, hogy odaérjünk időben. - mondtam a egyből a nagyiék hívása után.
-Hát legyen! - egyezett bele a barátom.
-Clark!!! - kiabálta anyu, Sadie, Finn, Noah és én. Amúgy Clark a sofőrünk. Barna haja van és nem bírom megállapítani milyen színű szeme. Olyan 200 centi lehet és 87 kiló.