Tizenötödik
- Visszajöttem hozzád. Itt vagyok és veled maradok - ölelt szorosan magához, én pedig boldogan belélegeztem az illatát.
A parton sétáltunk kézen fogva. Az erős szél néha belekapott a hajamba, miközben beszívtam a friss illatát. Most éreztem igazán szabadnak magam. Úgy éreztem, hogy minden a helyére került. Azért mert ő itt van velem. Velem van és hiszem azt, hogy nem enged el soha többé. Csak egy pillanatra néztem fel rá de megtudtam állapítani azt, hogy változott. Mintha megviselt lenne. A borostája is kicsit rendezetlenebb volt de el sem tudja képzelni azt, hogy milyen szexi így. A tekintetével a tengert fürkészte miközben a kezemet görcsösen fogta. Mintha nem lenne minden rendben vele.
- Minden oké? - torpantam meg, és vele szembe fordultam.
Csípőre tette a kezét és a szemembe nézve megrázta a fejét.
- Nagyon csúnyán összevesztem az apámmal. Elköltöztem. Ezért nem tudtam hamarabb eljönni hozzád.
- Jajh Christian! - bújtam hozzá és átkaroltam a derekát. - Sajnálom! - pillantottam fel rá. A két kezével megsimította az arcomat és megcsókolta a homlokomat. Sajnáltam. Mindig olyan jól kijöttek az apukájával. Minden bizonnyal ez rossz lehet most neki.
- Kivettem egy lakást Kaliforniában. Onnan jöttem át taxival. A fél gatyám is ráment de... - simította meg a szám a hüvelykujjával és lehajolt hozzám. - Nekem megérte! - suttogta, majd lehunyta a szemét és lassan megcsókolt. Belevesztem a csókjába, miközben a nyelvét mohón átcsúsztatta az ajkaim közt. Közelebb húzott magához, hogy az ágyéka súrolja az enyémet. A testünk minden egyes porcikája össze simult, miközben heves csókcsatát vívtunk. Mondanom sem kell, hogy faltuk egymást. Szinte téptük egymás ajkát. Megkapaszkodtam a tarkójába, majd ugrottam egyet és felemelt, majd a fenekemnél fogva megtartott engem. Az arcára tettem a kezemet és folytattam azt, hogy az ajka minden szegletét érintettem a nyelvemmel. Isteni íze volt az ajkainak, egy kis mentol keveredve málna ízű cukorkával. Hmm olyan édes volt. Zihálva a szemébe néztem és átkulcsoltam a tarkóját.
- Maradj velem a tavasz végéig! - mondtam határozottan.
Christian a szám nézte. A szeme boldogan csillogott. Tudtam, hogy csak erre vágyik. Ránk. Arra, hogy újra együtt legyünk.
- Ha az anyád engedi. Elég sok kockázattal járok...- bólintott.
- Nahát! - nevettem fel. - Miféle kockázatokról van szó? - mosolyogtam még mindig rajta kapaszkodva.
- Hát, nagyon sokat zabálok! - kezdte mosolyogva. - Meg előfordulhat az is, hogy éjjelente eltévesztem a szobádat a kanapéval - harapott az alsó ajkába. Az agyam nagyon erotikus gondolatokkal lett teli. Ezért elmosolyodtam.
- Ez még belefér! - mondtam.
- Szuper! – ekkor letett és megfogta a kezemet.
- Mindent megmutatok neked - sétáltunk vissza a ház felé.
A szél erősen fújt. Christian haját olyan szinten összeborzolta, hogy az már felháborítóan jól nézett ki. Messziről virított Christianról az, hogy nem akár milyen pasi. Egyáltalán mióta hord inget és szűk farmert? A szűk farmerben mindig olyan formás a feneke. - Nos. Ez itt a konyha. De ezt már láttad - tártam szét a karomat és megmutattam neki a kicsi konyhánkat. Nem olyan nagy mint Christianék otthonában, de én nagyon szeretem. Szeretem mert nagyon otthonos. Megfogtam a kezét, és felhúztam őt a keskeny lépcsőn.
- Kérlek, mond, hogy a te szobád következik. Nem akarom esténként eltéveszteni az utat.
- Hallottam ám!! - kiabálta anya a mosókonyhából.
- Igen. Ez az én szobám! - nyitottam ki az ajtót, és bevezettem őt a világos szobámba. A padlómat egy fehér szőnyeg díszítette. A falt rózsaszín tapéta díszítette, fekete virágokkal a felületén. Az ágyam a fal mellett volt, és az ágy egyik felén egy éjjeli szekrény tátongott. A szekrényem mellett voltak a festős cuccaim, és az állvány amin a festményem volt. Christian oda lépett, és alaposan szemügyre vette.
- Ezt mikor festetted? - kérdezte a tengerpartos képemre mutatva.
- Pár héttel ezelőtt. Nagyon magam alatt voltam - pillantottam fel rá, majd elém állt, és megpuszilta a homlokomat.
- Szomorú. A kép. Semmi szín sincsen benne - rázta meg a fejét, majd lehajolt hozzám, és mohón megcsókolt. Az ingjénél magamhoz húztam, de a szájára tettem a mutatóujjamat.
- Anya bármikor bejöhet!
- Majd vissza küldöm őt...mosni - ráncolta a szemöldökét, én pedig hallkan felnevettem.
- A mosókonyha a konyha mellett van. A lépcső alatt pedig a fürdőszoba. A folyosó végén pedig anyukám szobája. Hírtelen megjött az étvágyam.
Alig vártam, hogy anya feltálalja a levest. Leültünk az asztalhoz, és ettünk. Közben Christian mosolyogva beszélgetett anyukámmal. - Nagyon szép itt. Kisebb mint a mi házunk de mégis több szeretet lakozik benne! - mondta, miközben a kezemet fogta az asztalon. És már nem kellett titkolóznunk. Anya elött nem. Anya bólintott, majd megköszörülte a torkát.
- Az apád, hogy van? - tette fel hírtelen a kérdést. Christian bólintott és a szemöldökét ráncolta.
- Nagyon maga alatt van. Hiányzol neki. Apám...néha olyan döntéseket hoz amit utána megbán. Majd ráfog jönni arra, hogy hiba volt téged elengednie. Anya elhúzta a száját, és bólintott. Láttam rajta azt, hogy szomorú. Ez miatt pedig hatalmas nagy bűntudatot éreztem. Nem tehetek róla. De annyira hitt abban, hogy Daniel betöltheti azt az űrt amit apa hagyott, hogy nem bírtam ki azt, hogy ne legyen bűntudatom.
- Nos! Akkor megkapod a kanapét! - mosolygott anya.
Christian ekkor elhúzta a száját.
- A kanapét? - kérdezett vissza.
- Igen Christian - mosolygott anya.
- Tényleg? - vigyorgott tovább.
- Igen. Az előbb mondtam!
Christian rám pillantott. Egy dologra gondoltunk.
- Hű! Hát ez nagyon jó! Annyira örülök neki Eva... - szorította össze a fogait. Nem örült neki. Kis édes.
- Nem fogsz a lányom szobájában aludni - rázta meg anya a fejét, és felállt az asztaltól. Elvitte az üres tányérokat a mosogatóba, és elmosta őket. Utána átrakta a másik oldalra, hogy lecsöpögjenek.
Christian a szája szélébe harapott.
- Persze, hogy nem! Dehogyis! - mondta határozottan, én pedig anyira nevettem, hogy majdnem lefordultam a székemről.
Anya, egy szavát sem hitte el.
- Tudod, hogy ez mi? - vett a kezébe egy ollót. Christian hangosan nyelt egyet. Az ádámcsutkája vonzón mozgott. Olyan puha és selymes nyaka volt. Legszívesebben letámadnám őt, és végig puszilgatnám a bőrét.
- Egy olló - suttogta Christian.
- Nos. Ha egyszer is meglátlak a lányom szobájában, akkor ezzel fogom levágni azt a részedet, amire ti férfiak annyira, de annyira büszkék vagytok!
Christiant néztem akinek az arca elfehéredett. Komolyan rosszul lett.
- Hihi. Haha - motyogta, majd elkezdett lejjebb csúszni a széken.
Én meg eddig bírtam. Szakadtam a nevetéstől. Nagyon régen nem nevettem már ilyen jót. De láttam anyukámon azt, hogy ő is jól szórakozik. Kétség sem fér hozzá, hogy Christian befogja színesíteni a szürke hétköznapjainkat. Este tizenegy órakor az ágyamban feküdtem Utáltam, hogy ilyen közel van hozzám, de nem érinthetem meg. Pontosan tudtam, hogy anyukám ilyenkor már alszik. Ezért elővettem a telefonomat, és most először próbálom megkockáztatni azt, hogy anya levágja Christian micsodáját. Megnyitottam a Messengert és írtam Christiannak.
23: 02 Elena
Gyere fel! De hallkan.
Az üzenetemet egyből látta.Tudtam, hogy várta. Hevesen dobogó szívvel néztem azt, ahogy elkezdett pötyögni, majd kaptam tőle egy üzenetet.
Határozottan nem lehet!
23: 03 Elena
Miért nem? Hiányzol!
Ekkor Christian küldött nekem egy képet. A szám elé tettem a kezem, hogy ne nevessek hangosan. Anyukám, Christian mellett ült a kanapén és a tévét nézte. De tudom, hogy csak Christiant felügyeli. Megértettem anyát.
23: 05 Christian
Bevagyok szarva az anyádtól. Inkább alszom a parton. Csak ne vágja le a faszomat. Nekem az még fog kelleni!
23: 06 Elena
Nemsokára bemegy a szobájába!
Most azt kérdezte, hogy kivel beszélek. HELP!
23: 08 Elena
Jaj! Mit mondtál neki?
Azt mondtam, hogy az apámmal beszélek. Utána át akartam neki adni a telefont de inkább felsietett a szobájába. Na kinek van a legokosabb pasija? Megyek bébi.
23:10 Elena
De tényleg hallkan.
Kuncogva tettem le a telefonomat, majd tíz percen belül benyitott Christian a szobámba. Hallkan becsukta az ajtót. Mosolyogva felemeltem a takarómat, és beengedtem őt magam mellé.
- Szia - suttogtam.
- Szia - suttogta, és lassan megcsókolt. - Olyan jó, hogy itt vagyok. Pokolian hiányoztál! - nézett a szemembe. Lejjebb csúsztunk az ágyamon, majd Christian felé fordultam, hogy a szemébe tudjak nézni. A kislámpa pislákoló fénye megvilágította az arcát. De szóhoz sem tudtam jutni. Christian gyönyörű volt, frissen borotválta a borostáját. A puha ajkát, szépen körbe ölelte a szőrös felület. Illet hozzá. A szeme a boldogságtól csillogott. Friss tusfürdő, és sampon illata volt. A kávé színű haja pár tincse, a homlokába hullott, amit mosolyogva söpörtem hátra az ujjaimmal.
- Én is örülök, hogy itt vagy velem. Annyi mindent szeretnék mondani. De inkább csak nézlek téged - a fülem mögé tűrte egy haj tincsemet, majd az államat lassan megemelte és romantikusan megcsókolt. Ekkor a kezünk automatikusan felfedező útra indult. Christian lassan letolta rólam a takarót, miközben, a derekamat megfogva, közelebb húzott magához. A kezemet levittem a puha nyakán a mellkasán, majd lassan a pólója alá vittem a tenyeremet. Végig tapogattam a lapos selymes hasát az érzéseimet pedig szabadjára engedtem. Lassan felültem az ágyon, miközben Christian segített nekem, és az ölébe ültetett. A combomat simította miközben, óvatosan az ajkamba harapott. A hajába túrtam,és le se tagadhatnám azt, hogy éreztem az alattam lüktető férfiasságát. Imádtam ezt a dudorodás érezni. A nadrágjához nyúltam, amit kikötöttem, és végig simítottam a boxere szélét, innen tudta azt, hogy mit akarok.
- Hé....- nézett a szemembe.
- Mi...mi a baj? - suttogtam hevesen süllyedő mellkassal. Vágytam rá. Ő pedig vágyott rám. Csak ő tudta, hogy mit nem szabad tennie. A kezemre nézett és beharapta az ajkát. - Hiányzol!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro