Tizenhetedik
Az egész ott kezdődött, hogy leöntöttem Christian fejét a festékes vizel. Egésznap forralt ellenem valamit. Szinte éreztem. Olyan volt, mint egy ördög. Néha még a tenyerét is összedörzsölte.
Késő este a fürdőszoba ajtaja előtt álltam, ahol Christian kedvére lubickolt. Bezárta magára az ajtót, és nem jött ki onnan. Néha tényleg azt hittem, hogy belefulladt a vízbe. De, amikor hallottam, hogy dalolászik rájöttem arra, hogy még életben van.
- Christian! - kopogtam az ajtón. - Gyere most már ki! - kiabáltam. Válaszul csak kuncogott egyet.
- Mindjárt kimegyek! - kiabálta vissza. Sóhajtva az órámra pillantottam.
- Christian! Ugyan ezt mondtad fél órával ezelőtt is! Tudom, hogy miért csinálod ezt! - dörömböltem az ajtón, mégis mosolyogtam, mert nekem van a világon a leglükébb barátom.
- Itt meg mi történik? - pillantott rám anyukám. Lenyomtam a kilincset, ami zárva volt.
- Christian engem szívat - adtam a tudtára mosolyogva.
- Mit csináltál? - suttogta anya.
- Leöntöttem őt festékes vízzel. Olyan cuki volt! Háromszor mosott hajat mert nem jött ki a hajából a festék - mondtam szerelmesen.
- Ja igen! Mindene a haja! - nevetett anya. - Christian! - kopogott az ajtón. - Nem baj, hogy olyan régóta bent vagy, de Elena is szeretne fürdeni menni! - mondta anya diszkréten, amit Christian magasról leszart.
- Ez a habfürdő nagyon jó illatú Eva! Mézes! Tetszik!
- Az én habfürdőmet használja - suttogta anya.
- Christian! - dörömböltem az ajtón. - Gyere ki! Elég volt!
- A balzsamra az van írva, hogy öt percet rajta kell hagyni. Legyél türelemmel! - szólt vissza, én pedig mérgesen nyugtáztam azt, hogy valószínűleg az eper illatú hajbalzsamomat használja. - Bár ez nem valami férfiaknak való illat. Vajon az íze is ilyen lehet?
- Meg ne kóstold! - kiabáltunk rá.
- Blahh! Ez szar! - motyogta. - Mi férfiak nem élünk ilyenekkel!
Hiába próbáltam rángatni a kilincset, nem tudtam kinyitni. Ez az okos tojás bezárta magát a fürdőszobába. Ezzel együtt pedig, hivatalosan is ő nyert. Minden lány utálja, ha nem lehet övé a fürdőszoba.
- Egyszer majd csak megunja - mondta anya.
- Ő Christian! Sohasem fogja megunni. Élvezi, ha keresztbe tehet nekem!
- Intim mosakodó gél. Hát, szerintem ilyen nekem nem kell. De azért kipróbálom! - mondta boldogan. Szinte hallottuk ahogy kinyitja a tubus tetejét.
- Christian! Kinyírlak!! Tedd azt le azonnal! - kiabálta anya.
- Oké. Oké. Már megyek is! - mondta, és hallottuk, ahogy kiszáll a fürdőkádból.
- Ha kijön, esküszöm, hogy kinyírom! - sziszegtem, és a kilincset néztem. Szinte égtem a vágytól, hogy kinyíljon az ajtó. De... nem nyílt ki. Anya úgy nézett rám, mintha nem hitt volna a fülének.
- Most...hajat szárít - suttogtam. - Ez hajat szárít.
- Christiáná! Gyere ki! - mondta anya.
- Az vagyok!! - kiabálta Christian lányos hangon. - És még be kell festenem a körmömet is...- kiabálta hajszárítás közben. Feltettem a mutatóujjamat.
- Ebből elég volt. Kikapcsolom az áramot! - futottam a főkapcsolóhoz, kinyitottam a dobozt és lehúztam a kart. A világítás pedig elment a házban.
- Mi van itt áramszünet? Na mindegy! - mondta Christian és amikor végre nyílt a fürdőszoba ajtaja, visszakapcsoltam az áramot. Anyukámat néztem, aki pislogás nélkül nézett végig Christianon. A lélegzetem is elállt amikor Christian megállt előttünk a derekára tekert törülközővel a testén. Anya a szemét takarta a nem mindennapi felsőtest látványától, én pedig mérgesen húztam fel a szemöldökömet.
- Köszike a fürdőt - mosolygott, majd besétált a szobámba átöltözni. A halántékomat masszíroztam, és úgy döntöttem, hogy ehhez nem szeretnék hozzáfűzni semmit. Bementem a fürdőszobába. Levettem a ruháimat, és amikor a tükörbe néztem, a mosoly lefagyott az arcomról.
Christian a következőt írta rá a tükör felületére: Én nyertem bébi.
Próbáltam leszedni a rúzs foltot a tükör felületéről, de csak ablaktisztítóval sikerült. Miért van az, hogy Christian bármit is csinál, egyszerűen nem tudok rá haragudni?
Miután felvettem a pizsamámat lementem Christianhoz a kanapéra. A kanapé az ő helye volt. Vendégszobánk sajnos nem volt, de a táskája és a ruhái az én szobámban voltak. A kanapén ülve telefonozott én pedig az ölébe ültem és csókot loptam tőle.
- Te idióta! - nevettem szerelmesen.
- Az vagyok! - nézett a plafon felé és megint elővette a kislányos hangját. - Hagytam neked üzenetet a fürdőszobában!
- Igen. Láttam. Rendben Christiáná! - piszkáltam a szemébe hulló friss tincseit. - Te nyertél - adtam az arcára egy puszit.
- Most legszívesebben átmennék vadállatba. Te lennél az őzike, én pedig a csúnya farkas! - tolta le a vállamról a pizsamámat, és bele csókolt a vállamba, majd a nyakamba, a fülemet pedig lassan megnyalta. Lehunytam a szememet, és halk sóhaj hagyta el az ajkamat, miközben az egyik keze a lábam közt matatott. - Annyira megérintenélek - suttogta a szemembe nézve. - Nagyon vágyok rád - lehelt csókot az ajkamra, ez pedig elég volt ahhoz, hogy megfogjam a kezét és magam után felhúzzam őt a lépcsőn. Becsuktam a szobám ajtaját, és támadásba lendűltünk.
Christian a falhoz nyomott, az egyik kezével felemelte a lábamat, hogy hozzám simuljon ott lent. Majd a kezemet a fejem fölé feszítette, és mohón megcsókolt. A nyelvét, az ajkaim közt átcsúsztatta, rólam pedig majd leolvadt a bugyi. Megragadtam a pólóját amit lerángattam róla és ledobtam a padlóra.
- Akarlak Christian! - leheltem az ajkai közt. A szemembe nézett, majd megemelt és letett az íróasztalomra. A fenekemnél fogva közelebb húzott magához, majd a szemembe nézett és levette rólam a pólómat. A meztelen melleimet nézte, miközben tartott a hátamnál fogva.
- Gyönyörű vagy. Nem láttam még ilyen szép ciciket - suttogta, majd a tenyere teljesen beterítette a bal mellemet, és óvatosan simogatni kezdte. Isteni volt az érintése. A hajába markolva, a fülébe sóhajtottam. Ismételten felemelt, és végigfektetett az ágyamon. A lábam közé mászott, és megtámaszkodott mellettem. Lehajolt a mellemhez és végig nyalta a mellbimbómat.
- Ne hagyd abba Christian...- húztam le a tarkójánál fogva, miközben a mellemet nyalta. Imádtam, amit csinált. Sokszor elképzeltem már, hogy milyen lehet vele az ágyban. Ma este talán végre megtapasztalhatom. Csókot loptam tőle, miközben a derekamat hozzá nyomtam, hogy érezzem azt, hogy mennyire kíván engem. A dudorodás pedig egyre nagyobb volt a gatyájában. A szemembe nézve kikötötte a pizsama alsómat, és lehúzta rólam. Hevesen süllyedő mellkassal érzékeltem azt, hogy a bugyimra nyom egy puszit. Ott elidőzött egy darabig. Szinte remegtem a vágytól. Azt akartam, hogy érintsen meg. Az arcom kipirult az adrenalin miatt. A szeme találkozott a tekintetemmel.
- Megakarlak érinteni! - vitte végig a tenyerét a mellemen, a hasamon, majd lassan a bugyim alá nyúlt, de egy pillanatra megállt a keze. - Akarod, hogy megérintselek? - suttogta közel hozzám. A lábujjamat a paplanba nyomtam. Teljesen kivoltam szolgáltatva neki.
- Ak...akarom. Igen Christian! - suttogtam hevesen dobogó szívvel, majd Christian lejjebb vitte a kezét, a tökéletes keze felfedező útra indult, de hírtelen megállt. A telefonja csörögni kezdett a kanapén. Tisztán hallottuk az Iphone hangos zenéjét.
- Lehet, hogy felkéne vennem - vette ki a kezét a bugyimból. - Lehet, hogy az apám hív - vette magára a pólóját, az enyémet pedig oda adta nekem.
- Igazad lehet - néztem fel rá csillogó szemekkel. Te jó ég! Mit csinálhatott volna az a gyönyörű férfias kezével? Bele sem merek gondolni.
- De ezt...itt folytatjuk. És akkor már nem szabadulsz tőlem - mondta vigyorogva, majd lesietett a lépcsőn, én pedig utána, hogy igyak valamit. Christian heves vágyaival tempót tartani, teljesen kiszárított. Kivettem a hűtőből egy kancsó narancslevet, és letettem a pultra. Kinyitottam a konyhaszekrényt, és kivetettem magamnak egy poharat is. Közben Christian fogadta a hívást.
- Én vagyok - szólt bele a telefonba. A narancslevemet ittam, de Christian hangja hallatán, felé fordultam. - Hogy tessék?! - kérdezte sápadtan, majd lerogyott a kanapéra. - Rendben. Köszönöm - suttogta, majd letette a telefont, és könnyes szemmel rám nézett.
- Mi a baj? - suttogtam.
- Az apám, ittasan vezetett. Bal...balesete volt! - mondta, majd a lábára húzta a cipőjét.
A szám elé tettem a kezemet, és felfutottam anya szobájába.
- Elena?! - nézett rám anya.
- Danielnek balesete volt! - mondtam ijedten, anyukám pedig a mellkasára tette a tenyerét.
- Hozom a kocsit! - pattant fel az ágyról és magához vette a kocsikulcsot.
Öt percen belül az autópálya felé haladtunk. Christian elől ült, a fejét a kezére támasztotta és a lábát nézte.
- Azt mondták, hogy az intenzívosztályon van. Kérlek Eva, menj gyorsabban! - pillantott anyára feszülten.
- Nem lesz baj. Ne aggódj!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro