- Le a kanapéra! - nyitott be anyukám az ajtón Christiannal pedig ijedten rebbentünk szét. A szám elé tettem a kezem és próbáltam vissza tartani a kuncogásomat mert a váratlan meglepés miatt Christian maga elé tette a két karját és vakon kezdett tapogatózni mintha alva járna.

- Alva járok. Hol vagyok? - mondta robot szerű hangon utánozva, anyukám pedig felhúzta a szemöldökét.

- Ha még egyszer meglátlak itt, akkor a parton fogsz aludni és szerintem mondanom sem kell, hogy mid fog lefagyni az esti éjszakákon!

- Az nagyon nem lenne jó! Nem bizony!

- Na húzzál ki a lányom ágyából. Ha még egyszer elhagyod a kanapét, akkor esküszöm, hogy segbe rúglak! - mondta anya, miközben kiengedte maga mellett Christiant, aki ravaszul elmosolyodott. - És ne mosolyogjál!

- Én aztán soha! - tette fel a kezét és hallottam ahogy lesétál a lépcsőn. Anyukám unottanpillantott rám.

- Upsz! - haraptam a szám szélébe.

- Nincsen tapasztalatom két olyan kamasszal akikben tombolnak a hormonok! - tette fel a mutatóujját jelezve, hogy figyeljek magamra, majd puszit küldött nekem és becsukta az ajtómat. Mosolyogva elterültem az ágyamon és a kezembe vettem a telefonomat, de Christian már írt nekem.

23: 45 Christian

Ez nem vált be bébi. Reggel találkozunk. Aludj jól.

23: 45 Elena

Aludj jól Christian!

23:46 Christian

Ezen a kanapén?! Lefogok esni.

Mosolyogva tettem le a telefonomat az éjjeliszekrényemre és nyakig betakartam magam. Lehunytam a szememet, és próbáltam elaludni.

Reggel gyorsan lesiettem a lépcsőn és nyomtam anyukám arcára egy puszit aki hagymát, uborkát és paradicsomot vágott fel a reggelihez. Beletette őket egy üvegtálba, megsózta és villával összekeverte.

- Nagyon jó kedved van ma reggel. Ennek örülök! - húzta mosolyra a száját. Néztem ahogy elmossa a kést és beteszi a mosogató másik felébe, hogy lecsöpögjön.

- Mert jól érzem magam. Örülök, hogy ő itt van – suttogtam majd a szemöldökömet ráncoltam. Egy dolgot nem értettem. - Hogy talált meg? - pillantottam anyukámra, aki az asztalhoz vitte az üvegtálat.

- Írt nekem. Megkérdezte, hogy hol lakunk. Azt mondta, hogy megakar téged lepni. Aranyos gesztusnak találtam ezért leírtam neki a címünket - nézett anya a szemembe, én pedig hálásan felsóhajtottam.

- Nagyon köszönöm! - tettem le az asztalra a felvágottakat és a szalonnát.

- De arra nem számítottam, hogy ennyire egymásra lesztek majd kattanva.

- Csak...nagyon hiányzott. Nagyon rossz volt Christian nélkül. Szükségem van az érintésére és a közelségére - mondtam mosolyogva. Melegség töltötte el a mellkasomat akárhányszor Christianra gondoltam. Annyira szeretem őt. Anya ekkor elmosolyodott.

- Reggel kilenc óra. Mi lesz vele? - pillantott a kanapéra ahol Christian hallkan szuszogott. Nem volt még alkalmam megnézni őt alvás közben, ezért óvatosan leültem a kanapé szélére és kisöpörtem egy kósza hajtincset a homlokából. Olyan aranyosan aludt mint egy kisgyerek. A mellkasa mélyen emelkedett fel és le. A sűrű szempillái nagyon szépek voltak. A borostája vonzó volt az ívelt arccsontja pedig makulátlan. Bármeddig eltudnám nézni Christian arcát.

- Te perverz - suttogta, majd megfogta a takarót és az arcára húzta. Hallkan felnevettem.

- Igaz. Így legalább nem látom a csúnya arcodat - motyogtam.

- Én pedig nem látom a nagy seggedet! - morogta vissza, én pedig mérgesen fordultam felé. Levette az arcáról a takarót, nyújtózkodott egyet és küldött nekem egy puszit a levegőben. Megtámasztotta a fejét a karjával és végig nézett rajtam. - Nem mintha valami bajom lenne a nagy seggeddel - húzta ravasz vigyorra a száját, majd intett anyukámnak.
Lenyomtam egy gyors puszit a szájára, majd csatlakoztam anyához reggelizni. Christian is így tett, de előtte főzött magának kávét.

- Mióta kávézol? - pillantottam rá.

- Nem olyan régóta - kortyolt bele a kávéjába. - Hogy aludtál Eva? - Pillantott anyukámra aki bele harapott a szendvicsbe.

- Hála neked nem valami jól - válaszolta, majd rám pillantott. - Reggeli után, elmentek a boltba? Felirom egy listára, hogy mit vegyetek! - puszilta meg anya az arcomat. Persze, hogy izgatott lettem. Nem voltam még igazi vásárláson Christiannal. Határozottan bólintottam.

- Persze, hogy elmegyünk!

Hűvös volt a parton. Ezért felvettem egy kék farmert egy sima fehér trikóval és egy vastag kötött pulcsival. Öt perce van tőlünk a Super Market, ezért nem láttam értelmét annak, hogy kabátot is vegyek fel. Február van azért még hűvös az idő de egy vastagabb pulcsi erre a pár percre tökéletes. Christian mellett sétáltam a parton, aki szintén nem vett fel kabátot. Helyette felvett egy fekete kapucnis pulcsit ami szépen kiemelte a sötét, kávé színű haját. Egy pillanatra elengedte a kezem, majd a szélnek háttal fordított és váratlanul a szájába vett egy szál cigarettát és rágyújtott. A pupillám kitágult, és földbe gyökerezett a lábam. Christian rám pillantott és megrázta a fejét.

- A stresszes napok óta rászoktam - szívott bele a cigarettába. - Tudod. Hiányoztál

- De nem egészséges! - mondtam miközben felléptünk a járdára.

- Tényleg nem. De én nem szívok sokat. Egy nap két szál. Vagyis, próbálom ahhoz tartani magam - hajolt hozzám és egy puszit nyomott a homlokomra. Ekkor felsóhajtottam.

A Super Market előtt Christian eldobta a maradék cigarettacsikket, rátaposott majd hozott egy kocsit és beléptünk az ajtón ami oldalra nyílt előttünk. A bolt világítása egy kicsit magamhoz térített ezen a borongós délelőttön. A bolt harmonikus volt. A háttérben halk zene szólt. Kivettem a zsebemből anyukám által készített bevásárlólistát és hallkan felolvastam Christiannak, aki rám figyelt.

Táblacsoki
Kenyér
Vaj
Kakaó por
Paradicsom
Uborka
Saláta
Sajt
Sonka
Joghurt
Fagyasztottpizza
Tej
Tejföl
Virsli
Étolaj
Mosópor
Jégkrém
Melegszendvicskrém
Üdítő

Christian bólintott és beletett a kocsiba három darab táblacsokit.

- A táblacsoki az meg van. Következő! - vette ki a kezemből a listát, én pedig felnevettem. - Mi az? - kérdezte és beletette a kocsiba a kenyeret és a kakaó port.

- Ez jól áll neked. Okos vagy! - pusziltam meg az arcát, miközben tovább sétáltunk a sorok közt. Tettem két vajat a kosárba majd a paradicsomot és az uborkát egy zacskóba tettem lemértem és beletettem azt is.

Amikor a kassza felé haladtunk, Christian megtorpant. - Mi az? - kérdeztem. Oldalra mutatott. Ekkor oldalra néztem. Az óvszerek mellett állt meg. Levett egy dobozt a polcról majd beledobta a kocsiba. Átkarolta a nyakamat és a fejembe puszilt.

- Hátra kelhet - suttogta. - És én nagyon remélem, hogy kell majd - suttogta miközben felpakoltuk a cuccokat a fekete szalagra. Amikor mi következtünk pont nyújtottam anyukám bankkártyáját de Christian megelőzött és lehúzta az övét.

- Mit csinálsz?!

- Ajándék. - mosolyodott el. - Ez a legkevesebb - vette el a blokkot és a kezembe adott egy játék figurát amit az összeg mellé kaptunk ajándékba. Mosolyogva bontottam ki azt.

- Nahát! Harry Potter! - nevettem, majd a Super Market előtt bepakoltunk mindent a zacskóba, kivéve egy dolgot. Az óvszert Christian eldugta a kapucnispulcsija zsebébe. Miközben haza felé sétáltunk Christian rám pillantott.

- Elakartam neked valamit mondani! - torpant meg, én pedig felnéztem rá. A szemöldökömet ráncoltam, a testem pedig megfeszült. Mintha olvastam volna a gondolataiban. Biztos voltam abban, hogy valami nyomja a szívét.

- Igen? - kérdeztem hevesen dobogó szívvel.

- Nekem, muszáj folytatnom az egyetemet. Nem tudom, hogy meddig maradhatok itt Elena! De minden percet kiszeretnék veled élvezni - simította hátra egy kósza tincsemet. Ekkor szomorúan lehorgasztottam a fejemet, és Christian drága Nike cipőjét nézegettem. Hogyne tudtam volna, hogy neki ott van még az egyetem.
Hülye voltam. Megfogtam a szabad kezét, és felsóhajtottam.

- Tudom, hogy vissza kell majd menned. Ebben tisztában vagyok. Csak...- kerestem a megfelelő szavakat.

- Csak most minden olyan jó!

- Igen - bólintottam.

- Egyezünk meg abban, hogy ameddig tudok addig maradok. De miután hívnak a hiányzásaim miatt...akkor már vissza kell mennem Kaliforniába - suttogta hallkan.

- Tehát megint elveszítelek. Értem én - sétáltam tovább.

Christian a bal oldalamra sietett.

- Csak be kell fejeznem az egyetemet Elena. Utána visszajövök hozzád. Megígérem! - Mondta miközben felléptünk a lépcsőn. De mielőtt bementem volna a házba megtorpantam és felnéztem Christianra.
A szilveszteri éjszaka sokszor megfordult már a fejemben.
Ezzel együtt pedig sok megválaszolatlan kérdésem van.

- Kérdezhetek valamit?

- Persze! - fogta meg a korlátot szélét. Hallkan felsóhajtottam, és összeszedtem a gondolataimat.

- Azon a szilveszteri bulin, te...összejöttél valakivel? - kérdeztem hallkan. Ekkor a tenger felé pillantott és megrázta a fejét.

- Tényleg tudni akarod? - pillantott le rám. Nem tudom, hogy képes leszek - e elbírni a szavai súlyát. De úgy éreztem, hogy tudnom kell a választ.

- Igen! - mondtam előre félve.
Bólintott és a korlátot markolászta.

- Volt egy lány. Régóta ismertem őt. Egy ribanc. Hát smároltunk, utána pedig szobára mentünk. De nem. Nem tettem meg. Mert...- kereste a szavakat. - Mert akármennyire is mérges voltam akkor rád nem éreztem késztetést arra, hogy megdugjam. Azzal nem változtatok semmin - rántotta meg a vállát.

Ízelgettem a szavait, majd halványan elmosolyodtam.

- Tehát nem jártál a bugyijában! -
Christian a szája szélébe harapott és a szemembe nézett.

- Én csak a te bugyidban szeretnék járni. Feltehetőleg minél hamarabb - suttogta majd belépett a házba. - Megjöttünk Eva. Meghoztuk a kakaódat, meg a salátádat meg a többi dolgot is. - pakolt ki Christian a konyhapultra anya pedig felnevetett.

- Lehet, hogy takarításra is bekéne őt fognunk! - borzolta meg Christian haját és megpuszilta a halántékát.

- Azt már nem vállalom! - tette fel a kezét nevetve. Boldog. Mármint, Christian. Boldog ha velem van. Anya is nagyon megszerette őt.
Nem mutatja ki, de tudom, hogy szereti Christiant.

Ebéd után a szobámban voltunk. ( Természetesen nyitott ajtóval anyukám kérése miatt.) Én festettem, Christian pedig közben zenét hallgatott az ágyamon fekve. Arról beszélgettünk, hogy milyen zenéket szeret.

Mosolyogva hallgattam Christian egyik kedvenc zenéjét és tényleg jó ízlésre vall.

- Hmm. Milyen ügyes valaki - állt mellém és lassan a nyakamba puszilt. Próbáltam koncentrálni, de amikor a puszi helyett, a nyelvét végig vitte a nyakamon, akkor letettem az ecsetet.

- Így nem tudok koncentrálni Christian! - pillantottam fel rá.

- Ja. Bocsi! - tette fel a kezét.
De amikor ismételten a kezembe vettem az ecsetet, a hátamat simogatta a puha tenyerével. - Csináld csak. Én csak nézlek téged - vitte le a kezét a combomra.

- Direkt csinálod! - pattantam fel a székről, és felindulásból, belemártottam az ujjamat a kék színű festékbe.

- Meg ne próbáld! Az arcom a védjegyem! - hátrált egy lépést de késő volt. Egy szép hosszú csíkot kentem Christian szeme alá. A szeme ekkor elkerekedett. - Hogy merted?! Ez háborút követel! - vette magához a festékes dobozkát a másik karjával pedig átkarolta a hasamat, és a testéhez húzott.

- Jó! Jó! Visszaszívom! - nevettem, de végig kente az arcomat a festékkel.

- Hű! Várj! - tette fel a mutatóujját majd belemártotta az ujját a festékbe és rajzolt valamit a homlokomra. - Igy az igazi! - tolt a tükör elé. A szám ekkor tátva maradt. A következőt írta a homlokomra: lúzer.

- Kinyírlak! - vettem magamhoz a vizes üveget, Christian pedig lefutott a lépcsőn és nevetve kifutott a ház elé. A hátam mögé rejtettem a vizet, miközben magához húzott.

- Boldog vagy velem? - kérdezte.
Bólintottam.

- Boldog vagyok veled! - néztem a száját.

- Akkor jó! - suttogta majd lassan lehajolt hozzám és megcsókolt. Egy pillanatra belevesztem a nyelve érintésébe de amikor nem figyelt a feje fölé tettem a vizes üveget, megbillentettem, és a festékes víz pedig végigcsurgott Christian arcán aki mérgesen pillantott rám.

- Igy vagy igazán szexi! - kacsintotta, miközben mosolyogva bólintott.

Tudtam, hogy ezt még vissza fogom tőle kapni.