Halloween - i különkiadás
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

Az ágyban feküdtem. Mosolyogva élveztem ki a pillanatot, miután haza jöttem a munkából, egy szál boxerre vetkőztem, és bebújtam a meleg takaró alá. Elena, a konyhában sütött valami finomat, Lia pedig segített neki. Persze, ahogy csak tudott. Kis édes. Én pedig az ágyamban feküdtem, melettem a pici hercegem, aki nagy zöld szemekkel engem fürkészett. Mosolyogva végigvittem a szememet az apró orrocskáján, és a puha pici száján. Az apró testét egy kék színű rugdalózó fedte el, egy hófehér zoknival. Miközben engem nézett, a kék cumija kiesett a szájából, mire elnevettem magamat. - Cumis - fogtam meg, és visszatettem a szájába. - A cumi az nélkülözhetettlen dolog igaz? - csikiztem meg a pocakját, mire aranyos babahangon kinevetett engem. - Kineveted az apádat? - ráztam meg a fejemet, miközben ásítottam egyett.

Ekkor bevágódott az ajtó, és Lia futott be rajta.

- Apucii! - sikította, mire magamra húztam a takarómat. - Mindjárt Halloween! - ugrott rám, mire a takaró alatt elkezdtem köhögni. - Élsz még apa?

- Nem! Apa meghalt! - válaszoltam, a fiam pedig nevetett. Kilestem a takaró alól, és mosolyogva vettem tudomásúl azt, hogy Lia puszit nyomott a testvére homlokára. - Gyere ide szépségem! - mondtam, majd Lia hozzám bújt, és a haját simogattam.

- Faragunk Halloween - i tököt? - tette fel a kérdést, miközben a kicsi kezével, a tesója fejét simogatta.

- Nem tudom. Vett a mami tököt? - sóhajtottam. Ennyi. Ma se alszok. Tegnap se aludtam. Az elött se...mondjuk azt nem bántam, de most, színte fájt a szívem miatta.

- Igen! A mami vett tököt! - állt meg Elena a küszöbön. - Én takarítok, sütök, főzök, és vasalok, te pedig...- húzta össze a szemét. - Mit is csinálsz Christian? - tette fel a kérdést, de láttam rajta azt, hogy mosolyog.

- Háát...- néztem végig Elenán. - Most faragni fogunk egy Halloween - i tököt! - mondtam.

- Igen! Hurrá! - futott ki Lia a szobából, mire Elena leűlt az ágy szélére, és a mellkasomra tette a kezét.

- Lusta vagy Christian!

- A faszt vagyok lusta! - szaladt ki a számon.

- Nem szabad csúnyán beszélni! - kiabálta Lia, mire felnevettem. - Csak elfáradtam a munkában. Egy kicsit pihenni akartam volna, de láttam Lián, hogy nagyon várja a Halloween - t. - folytattam mosolyogva.

- Akkor faragj a lányoddal egy tököt. - suuttogta, mire halványan elmosolyodtam.

- Ti vagytok a legjobb dolog, ami valaha történt velem - mondtam őszintén, és az arcára tettem a kezemet.

- Végülis csak öt éve vagyunk együtt. Már vártam erre a vallomásra! - mondta hallkan, mire magamhoz húztam, bebújtattam a takaró alá, és magunkra húztam a takarót.

- Hova nyúlkálsz asszony? - suttogtam a sötétben, miközben Elena lehúzta rólam a boxer alsót.

- Maradj már csendben - suttogta a sötétben, majd lehunytam a szememet, miután már nem beszélt.

- Hurrá! Gyere apa! - vigyorgott Lia, miközben a nappaliban található, nagy tökkel szemeztem. - Hoztam kést! - mondta, mire elkerekedett a szemem.

- Lányom! Ezt inkább add ide nekem oké? - vettem el tőle, és Elenára néztem, aki a karjai közt rintgatta Cameron - t. - Veszélyes késsel mászkálni. Nem szabad!x- mondtam, miközben Tina a kanapén feküdt, és minket nézett. Lia leült mellé, és a kis kezecskéjével Tina fülét vakargatta.

- Igazad van apuci! - mosolygott, miközben a kezembe vettem egy filcet, és azt letettem a dohányzó asztalra, és letettem mellé egy tálat, majd egy kanalat. - Ez minek apa? - mutatott Lia az asztalra.
Nem tudtam sokat a tök faragásról, de tudtam válaszolni Liának.

- Kibelezzük a tök agyvelőjét kicsiszivem! - tettem fel a kést, mire Lia a szeme elé tette a kezét. Felnevettem, és levettem a filctoll kupakját - Milyen szeme legyen Lia? - méztem a lányomra.

- Ijesztő! - tette a vállamra a kezét, mire Elenára néztem.

- Nem csináltál még ilyet? - mosolyodott el.

- Nem. Kaliforniában nőttem fel, de nem! - mondtam.

- Rajzolj neki arcot! - adta a tudtomra, mire az ablak felé néztem. Egy arcot. Ez könnyű. Ezért rajzoltam két pontot a szemének, ésnegy csíkot az orrának, és egy hosszabb csíkot a szájának.

- Na! Szerintem kitettem magamért! - fordítottam Lia felé a tököt, Lia pedig elhúzta a száját.

- Anya! Kéne a segítséged! - kiabálta, mire a fejemet fogva felnevettem, és puszit adtam Liának, aki mosolyogva hozzám bújt.

Én pedig Elenát néztem, aki megcsinálta a töklámpást, az ügyességét pedig sikeresen elsajátítottam, és annyira megtetszett, hogy énis csináltam egy kisebb töklámpást, bár az nem lett olyan szép mint Elenáé. És igazából egy kicsit hasonlított is rám, ezért büszke voltam magamra.

* Nézzétek milyen cuki a kicsi töklámpás.