Louis szemszöget

Végre eljött a nagy nap, amire négy éve várok. A vizsgákon túl ma lesz a diplomaosztóm. Igen megmutattam, hogy meg tudom csinálni. És az egykori mihaszna kölyök ma már diplomával a kezében fog állni. Büszkén. A belém vetett bizalom, szeretet magjának gyümölcse beérett. Most már papírral a kezemben tehetem azt, amit nekem sokáig nélkülöznöm kellett. Lehetek most már mások számára az a személy, akire nekem is nagy szükségem lett volna.

A Harryvel közösen bérelt lakásunk nappalijában ülök. Az öltönyt nézem, amit apa erre a napra egy ismert szalonban gondosan elvégzett, órákig tartó méretvétel után csináltatott nekem. Hamarosan büszkén fogom felvenni és benne át élni életem újabb mérföldkőjének napját.

Nem sokat aludtam az éjjel, mert este azokkal a srácokkal töltöttem az időt, akikKel az  első napon barátságot kötöttem. Négyünk barátságok négy éve köttetett az első napon, négy éve töretlen volt, és tegnap esküvőn fogadtuk meg, bármerre is vett minket a sors egymástól, tudni fogjuk hol keressük a másikat.

- Tudom, hogy mindenkinek vannak titkai, amit nem mondott el a négy év alatt. Azt hiszem itt az ideje, hogy ezeket is meg tudjuk a másikról. Természetesen a titok továbbra is titok marad mások számára. - szólalt meg Stephen.

És igen bármennyire egymásra voltunk utalva az elmúlt négy év alatt, mindegyikünk rejtegetett valami, amit ha nem is szégyelt, de nem osztotta meg velünk. Így tudtam meg, hogy Stefan már apuka és bizony nem egy alkalommal utazott órákig, hogy egy jó ejt puszit adhasson fogadott fiának elalvás előtt, feleségét szerelméről biztassa, akik korában megerőszakolták. Kevin a bátyját látogatja heti rendszerességgel a börtönben, mert a mostohaapját verte halálra, miután megtudta, hogy az édesanyjukat többször is  bántotta. Ralf egy olyan család szomszédságában lakom, ahol a gyerekek bántalmazása mint utólag kiderült napi rendszerességgel történt. Ő akkor gyerekfejjel csak a foltokat és a zúzódásokat látta barátain, az  okot csak később tudtam meg.  Az este vált igazán világossá miért vannak itt, miért ezt a szakot választották amit magam is.

- És te Louis, te mit rejtegetsz előlünk? - jött hozzám a kérdés talán másodszor elhangozva, mert féltem megszólalni.

- Én, én...- próbáltam kimondani,  de nem ment.

- Csak nyugodtan. Legyen bármi is nem fogunk ítélkezni. 

- Rendben. Meleg vagyok. Harry Styles, akinek egykor elrablásában részt vettem a szerelmem. Az egykoron rám felügyelő lett a fogadott apám. Engem a saját apám bántalmazott. Az egyik haverja szexuálisan is zaklatott, bizonyos dolgokra Kényszerítve. Erről eddig csak Harry tud.

Elmondtam végre elmondtam idegeneknek is.

-  Louis csak egy dolgot kellett volna.

-  Tudom, de így együtt egy nagy dolog. 

-Harry az a titokzatos fiú, akiről új sokat suttognak, akit ha nagyon ritkán látni egy testtört társaságában akkor te folyton zavarban vagy?

-Igen ő az, a testőre pedig az én fogadott apám. Biztosan hallottátok az évekkel korábban nagy port kavart esetet. A történtek ellenére is befogadott a Styles család. Harryvel szép lassan megismertük a szerelmünkkel járó többségében szép dolgokat, de bizony akadtak fájdalmas időszakot is, amit együtt éltünk át, egymást segítve ezen az úton.

- Hihetetlen fiú vagy te Louis, de büszke vagyok rád mert itt vagy, hogy a barátom, vagy és igen most már szeretném megismerni azt a fiút, aki elrabolta a szívedet. - mondja Stefan.

Stefan szavai  jól estek de főleg, hogy a másik két barátom is ugyan így vélekedett.

- Fiúk ígérem hogy ha nem is holnap,  de megfogjátok. Tudnotok kell, Ő is kíváncsi rátok, mert tudjátok mindig azt mondogatta, ha ő nincs velem tudja a barátaim mindig mellettem vannak. 

A közös lakás, amiben Harryvel együtt lakunk sok sok emléket őriz. Szokták mondani, ha falak, na meg a kanapé, a  szőnyeg  és oly  sok helyen lakásban beszélni tudna. A gondolat is zavarba hoz attól,  amit elárulnának. Igen itt történt, hogy a sok sok szenvedélyes csók után lépésről lépésre történt szerelmünk kibontakozásra, kapcsolatunk vágyaink beteljesedése és egymás már nem csak lelkének, hanem  testének a felfedezése is.

Azt a pillanatot sem fogom elfelejteni, amikor immár két tanév dicsérettel elvégzése után Mr. Stayles egy családi közös vacsora után maga mellé hivatott minket.

-  Fiúk. Szeretnék adni nektek valamit. - egy borítékot ad a kezembe. - Mostantól a vidéki birtok kizárólag Harry nevén van. Ez azt jelenti, azt kezdtek vele, amit csak akartok. Tudom mi az elképzelésetek és én mindenben támogatom az ötletet, benneteket. Legyen és a boríték az alapja annak a helynek, amit ti már megálmodtatok. Minden segítséget szaktudást eszmei és gyakorlatban egyaránt megkaptok tőlünk. Üljetek le beszéljetek át, valósítsátok meg álmotokat.

Harryvel könnyÉs szemem hallgattuk a férfi szavait, mely utat nyitott egy olyan helynek, ahol a bántalmazott gyermekek az állami intézmény helyett otthonra, szerető emberekre lelhetnek.

És a tervezés szervezkedés ügyvédi segítséggel hamarosan meg is kezdődött az épület áttervezése a kert játszó hellyé való átalakítása szakemberek felkutatása. Most pedig lassan egy éve igaz megbízott igazgatóval, akinek megfelelő szakmai tapasztalata van igazgatja a MENEDÉK-re keresztet birtokot, ahogy már 10 bántalmazott fiatal talált menedékre, akikhez szerencsére időben érkezett a segítség. Mára a nagyobbak be is segítenek az újonnan érkezettek el való foglalkozásban. Tudom számok sajnos idővel gyarapodni fog. A mai nap után én is itt fogok dolgozni, és tudom jövőre is csatlakozni fog a szakmai gárdához.

A sok tárgyi emlék, ami a közösen eltöltött pihenést kikapcsolódást idézi fel. Az első közös éjszakánk eltöltésének helyett törzshelyünk lett, és havonta töltünk ott egy két éjszakát. Állandó esti program lett a naplemente csodálása, de azt az élményt, amit apa adott nekünk soha nem tudta egyiksem felülmúlni.

Emlékszem amikor először a birtokra mentünk és ott tervezgettünk jegyzetelgettünk,az elismerő szavakra, amit kaptunk ,amikor a kész tervvel álltunk a segítőink elé. 

Arra a napra amikor a kulcsokat a kezünkbe vettük az otthon rendeltetésre való elkészülte után. Harryvel sorba jártuk a szobákat, helységeket, Reményeink szerint megnyugvást hoz majd a zaklatott lelkű lakóinak. Az alkalmazottak lakészét és megtekintettük, hiszen aki akart, vagy  szeretne  volna ott is lakhatott hosszabb ideig. A játszótér pedig azonnal elvarázsolt mindkettőnket . Újra gyerekek lettünk azonnal, és ami nekünk az ismert okok miatt kimaradt most bepótoltuk. A tervezés a kicsi gyerekektől a nagyobb gyerekekig terjed. Volt itt minden korosztálynak játék, szórakozási lehetőség. Az  apró játékokat kezünkkel végig simítva üdvözöltük , de a hinta, ami nagyobbaknak készült, egy egymásra nézés után ne úszta meg a főpróbát, hiszen ráülve és magunkat hajtva jutottunk egyre magasabbra. Kacagva önfeledten élveztük a hintázás adta szabadságot.

Az alkalmazottakkal való első találkozás és emlékezetesre sikeredett. Igen ott voltunk mindketten, igen egymás kezét fogva köszöntöttük őket. Nem akartunk titkolózni és a reakciókat látva kár is lett volna. A nyíltság a nyitottság a mások elfogadása ítélkezés nélkül alap feltétel volt volt a jelentkezők felé. Azonnali bizalmat és barátságot fogadtunk egymásnak és a közös koccintás után készen is állt a kis csapat az ideérkező fogadására. Teodor, aki elvállalta az igazgatói szerepet napi e-mail üzenetben számolt be az intézményben történtek hiszel nekünk jelenleg a tanulmányaink voltak a fontosabbak. Nem lehetünk ott állandóan, mégis  tudtunk mindenről és nem volt kérdés a szabad időnk nagy részét magunk is ott töltöttük.

A kis lakók mert hamar kerültek oda a kapott hírek alapján gyorsan megszokták helyüket, a rájuk vigyázókat, a feléjük irányuló  szeretetett. Három testvér volt aki először érkeztek. A két kisebb gyermek hamar megszokta a helyet, míg pár évvel idősebb kamasz testvérük a kötelezőkön kívül egy sarokban töltötte a nap nagy részét. Figyeld de nem kereste senki társaságát. Talán a testvérei közelsége eredményedet némi változás, de idő nagy részét egyedül töltötte. nekünk éppen egy hosszabb szünetünk volt így megfigyelőként mi is ott voltunk.

Akkor nem, de most mégis mosolyt csal az arcomra, amikor arra a szőke hajú, bánatos szemű kamasz fiúra gondolok, aki pár hónapja került a Menedekbe. Harryvel mi mentünk érte a kórházba, miután az orvosok a korábbi alul tápláltságát annyira helyre hozták, hogy ránk mérték bízni, tudva van modern egészségügyi részlegünk, képzett személyzettel. Emlékszem, hogy felkészülten arra, ami vár ott rám, hiszen ismertem a történetét, de leblokkoltam abban a percben, amikor a kórteremben léptünk. Harry azonnal leültetett, majd kezét arcomra helyezve nyugtatólag simított végig rajta.

-  Louis minden rendben. - mondta és amikor bólintottam magamra is hagyott.

Figyeltem, ahogy a reszkető fiú mellé lépked, Leül at ágyra helyet hagyva maguk között, és a kellemes, nyugodt általam nagyon imádott hangján kezd beszélni.

-  Daniel, itt vagyunk, hogy elvigyünk egy olyan helyre, ahol senki nem fog többet bántani. Oda, ahol a szeretet, a törődés meggyógyít.

-  Tényleg van ilyen hely?

-  Igen van. Menjünk, hogy saját szemeddel láthasd.

-  Mi baja a barátodnak?

-  Tudod az egykori önmagára emlékezteted, és ez kicsit lesokkolta.

-  Ilyen volt ő is?

-  Igen Daniel. Ilyen voltam, de találkoztam olyan emberekkel, - guggoltam le a fiú elé, de ujjaimat azonnal Harry ujjaival fontam össze. - akik mellettem álltak, segítettek talpra állni, elhitették velem, hogy értékes ember vagyok.

-  Lesz, akinek egyszer én is fontos leszek?

-  Már az vagy. Attól a perctől kezdve, hogy tudjuk a Menedékbe fogsz kerülni. A többiek már várnak.

-  Tényleg?

-  Igen. Induljunk, hogy te is megtapasztald, hogy igazat mondok.

-  Vigyétek oda, ahol remélem új élet kezdődik számomra.

Az első napok nehézségei után Dániel valóban rájött, hogy igaz minden szó, ami a Menedékbe érkezés előtt elhangzott. Mára már nem csak lakója, aktív részese az életnek, ami ott folyik. Neki köszönhető, hogy Scot előbújt a csigaházából, lassan nyitott a többiek felé. A barátságuk pedig a sors akaratának behódolva, általunk felismert, de titokban tartott jelek alapján akár egy csodás  szerelem is lehet. 

Az emlékezés kellemessé tette a várakozás idejét. Harry üzenetben jelezte, hogy lassan indulnak, és a tömeget elkerülve lesznek a helyszínen. Szerencsére a történtek ellenére sem lettem ismert, bár az igazgató előtt nem titkoltam kilétemet és lehettem nappali tanuló, de Harry mint magántanuló látogatta az intézményt. Ahogy este a többiek emlegették a testőrrel járó titokzatos fiú nehezen emésztett meg a helyzetet. Duzzogások árán beletörődött, de a közös lakásról már nem tudtam lebeszélni, bár bevallom nem is akartam, hiszen nagyon hiányzott amikor egymást valami miatt nélkülözni kellett.

Taxi, amit előző nap megrendeltem időben lakás elött várt rám. Boldogan zártam be a lakást. Tudtam pár hétig nem fogunk ide visszatérni. A többieket hamar megtaláltam, És egymás öltözetét megdicsérve a korábban elpróbált módon beálltunk a sorba. Telefonom üzenet érketését jelezte.

KERES TEKINTETEDDEL EGY RÓZSASZÍN PONTOT VELED SZEMBEN. OTT LÁTHATOD A VILÁG LEGBÜSZKÉBB PASIJÁT.

Azonnal tekintetemmel keresni kezdtem, és amint megpillantottam írtam is a választ.

MEGTALÁLTALAK. KÖSZÖNÖK MINDENT SZERELMEM-

A válasz ha írt is Harry most nem tudom meg, mert egy harang jelezte a diplomaosztó ceremónia kezdetét.

Két hosszú óra, mire az utolsó osztálytárstól is elbúcsúztam. Végre elindulhattam Harry és apa felé, akik tudom türelmesen várna rám. Szinte szaladtam feléjük, és örömmel landoltam Harry ölelésre tárt karjai között. Szavak helyett a zokogás volt a gyorsabb, így egy boldogságtól zokogó Louist tartott karjaiban. 

Szia olvasó. Hát azt hiszem ide is jutott meglepetés. Köszönöm, hogy elolvastad soraimat.  Millió puszi. Ölelés.