Izgultam már sokat, sokszor nagyon, de úgy mint csók előtti még sohasem. Szavakkal nem is lehetne leírni. Tudom, szeretem Louist, azt is tudom, hogy az érzés kölcsönös, de eddig csak olyan ismerkedéses volt a kapcsolatunk. Korábbi ígéretét megtartva, lassan, az én tempómban haladtunk. Most mégis azt érzem léphetünk. A mai nap eseményei is ezt érdemlik. Érzem, meg akarom csókolni a Kócost, olyan igazi csókkal. A gondolatot tetteim követték. Szembefordultam vele. Kezeimet nyaka két oldalára téve húztam közelebb és csókba forrasztottam össze ajkainkat. Ő sem maradt tétlen. Jelzésemet véve derekam köré vezette karjait húzott magához, hogy még közelebb legyünk egymáshoz.

Eddigi csókolozásaink alkalmakor kellemes érzést, a pihék vigyázzban állását, enyhe remegés éreztem. Most ezek mellé egy bennem lakó pillangó felébredésének is tanúja lehettem, mely belülről csiklandoz.

- Boo. - szakadok el az ajkaitól. - Benned is lakik pillangó, aki felébredt és most a hasadban repked?

- Igen Haza, a csók bennem is felébresztette. De elárulok egy titkot. Az pillangó, aminek csodálatos zöld színe van, mint a szemednek már korábban is ezt akarta tenni. Most már engedtem neki.

- Az enyém csak úgy felébredt, és csak úgy repked bennem. Szerintem az enyém kék, mint a te szemed. Eddig miért nem éreztem? - tudakoltam meg.

- Mert a csók, amit te kezdeményeztél volt az ébresztő óra számára. Köszönöm, hogy ezt a felejthetetlen élménnyel téli napot megkoronáztad.

- Szerintem a koronázási ceremónia még nem ért véget. Gyere nézzünk szét, mert azt érzem, várnak még meglepetések ránk.

Kéz a kézben néztünk körül. A minibárból kedvencünket vettük ki. Utunkat a fürdőszoba felé folytattuk. Kócos csodálkozásán csak mosolyogtam.

- Harry kérlek csíp meg, akkor talán elhiszem azt, amit látok.

- Nincs erre szükség hiszen minden való, amit látsz. Egy csodaszép fürdő tárul a szemed elé.

- Olyan, amit csak a gazdagoknak szánt magazinokban vannak. Ezért hihetetlen, hogy a saját szememmel is láthatom.

- Paul nem sajnálta a pénz, hogy nekünk felejthetetlen emlékeket teremtsen. Menjünk nézzük meg a hálószobát.

A zárt ajtó mögött, amit egyszerre nyitottunk ki, ahogy sejtettük egy újabb meglepetés várt ránk. Az ágyon két egyforma csomag egymás mellett, rajtuk a kettőt összekötve pedig egy zárt boríték. Hagytam, hogy Louis bontsa ki és olvassa fel a benne lévő szavakat. Remegő kézzel bontotta fel a szivárvány színeiben pompázó borítékot, majd olvasni kezdte a szálloda logójával ellátott papírra írt szavakat.

Kedves vendégeink.

Harry és Louis

Kívánjuk, hogy az itt eltöltött idő örökre emlékezetes legyen.

Szállodánk jelszava:minden ember egyenlő, mindenkinek joga van ahhoz, hogy önmaga lehessen, szabadon szerethessen, azt akit a szíve kiválasztott.

Fogadják szeretettel a szállodánk ajándékát.

Érezzék jól magukat.

Üdvözlettel:

A szálloda dolgozói.

Kíváncsian néztün meg, mik is az ajándékaink. Két fehér köntös a már ismert logóval ellátva, valamint két halványkék törölköző, melyben neveik voltak hímezve. Találtunk két papírzacskót is melyben számunkra szükséges dolgok voltak. Tudtuk, ezt Paul készítette össze nekünk.

- Mivel érdemeltük ki azt a szeretetet, amivel Paul van irántunk?

- Nem tudom Lou, de azt hittem sokkal tartozunk neki.

- Nagyon nagyon sokkal. - mondja és szorosan hozzám bújik.

Így átölelve állunk az ágy mellett. Meglepetések mindkettőnk szívét csirdultig töltötte szeretetem, de talán Louist meg is viselte. Érzem, ahogy könnyei nyakamat áztatják, ahová szégyenlősen elbújt.

Hátát simogatta igyekeztem megnyugtatni őt. A fali órára pillantva láttam, hogy bizony későre jár. Ideje hozzákezdeni a zuhanyzáshoz.

- Hé Kócos, ideje, hogy közeli ismeretséget köss a csodaszép fürdővel. Menj elsőnek zuhanyozni.

- Megyek.

Ellép tőlem. Az egyik köntöst, a nevével ellátott törölközőt és a Paul neki szánt papír tasakjával vonul is a mesés helységbe. Én egy kicsit körülnézve még találtam meglepit, de azt most még gondosan elrejtettem. Az ágy szélén ülve várakozva a fürdőre gondoltam át a nap eseményeit. A kezdeti bosszankodásomra, mit hamar elűzött a meseszép naplemente látványa, a riadságomra, amit Louis nyugtató szavai hamar eloszlatott. Paul mesterkedése, hogy együtt tölthetsünk egy éjszakát, az atyai intelmei. A fürdő felől hallom a kiszürődő zuhanyzás hangjait, majd percek múlva magát Louist pillantom meg. A látvány kuncogást vált ki belőlem. A köntös szinte magába kebelezi, ujja felhajtva, alja bőven térd alatt ér.

- Tudom kicsit nagy, de olyan nagyon puha. A hajam pedig mindig így áll, amikor hajat mosok.

- Nyugalom Boo. Így is ugyan olyan szép vagy mint máskor. - ölelem magamhoz.

- Köszönöm Haza, hogy szépnek látsz. - suttogja zavarában fejét mellkasomba fúrva.

- Számomra a világ legszebb teremtménye, akit szeretek, és szeretni fogok, amíg világ a világ.

- Harry, te most szerelmet vallasz?

- Nem tudom. hogy kell azt- Én csak kimondom a szavakat, amik eszembe jutottak.

- Én pedig hálás vagyok, leszek szavaidérte, amíg világ a világ. - mondta, tekintetéve enyémet fogva tartva, majd ajkai enyémeket érintve hívja azokat, hogy egy csókba olvadjanak össze.

A levegő hiány bizony nagy úr, ezt most kezdem igazán megtapasztalni. Van még mit gyakorolni, hogy ne legyek a csokolózás hősi halottja.

- Azt hiszem, megyek lezuhanyzom én is. - mondom két levegővétel között. - Ülj le ide szépen. Itt várj rám. El ne mozdulj.

- Harry, nem fogok kámforrá válni. Itt leszek amikor végzel.

Tudtam így lesz, de biztosra akartam menni. Gyorsan magamhoz vettem a cuccaimat. Márkor imádok a zuhany alatt elidőzni, de most igyekeztem. Minél kevesebbet akarok távol lenni szerelemtől. Igen Louis már nem csak a Kócos barátom, hanem a szerelmem is. Mert egyre biztosabb vagyok abban, hogy szerelmes vagyok abba a kék szemű, kócos hajú fiú az, aki mellett rájöttem, számomra nem a megszokott úton vezet az utam a boldogsághoz. Mellette ismerem meg magamat, vele lépek a melegséggel járó élet buktatokkal kikövezett útjára.

A köntöst én is magamra vettem, hajam nekem is vizesen meredezett mindenfelé, de nem törődve ezzel lépek ki. Louis valóban nem mozdulva várt.

- Gyors voltál.

- Majd élvezem a tusolást, amikor magányosan töltött éjszaka vár rám. Most nem ez a helyzet. Itt vagy mellettem, együtt fogunk aludni.

- Lehet, a szokatlan helyzet miatt nem is fogok tudni aludni.

- Úgy fogsz aludni, mint egy kisangyal. Hidd el nekem.

- Hiszek neked. - mondja, és ujjait az enyémekkel összefonta.

Egymással szemben, csak köntösben, ami alatt egy boxer fedte testünket. Idegen, furcsa, de mégis különleges érzés futott át rajtam. Vágy, mely a teremtett helyzet váltott ki belőlem. Érzés, melyet talán Louis is érezhet.

- Louis, segíts nekem.

- Harry, lehet nem tudok, hiszen az, amibe belecsöppentünk nekem is új még. Szerintem hasonlóan érzünk.

- Akkor együtt fedezzük fel, mi ez. Gyere egy kis nasi mellett fedjük fel érzéseinket, fedezzük fel a szerelmünk következő mérföldkövét.

A köntöseinket gondosan egy egy szék támlájára tettük, majd gyorsan, szégyenlősen, mégis mosolyogva az ágy két oldala felől bujtunk a hatalmas, finom anyagú takaró alá. Megbeszélés nélkül tudtuk ki melyik oldalon alszik majd, de pont úgy voltunk, mint ahogyan azokat a beszélgetéseket töltöttük. Zavartan, érzem fülig pirulva néztem oldalra, de Boo pirban úszó arca is zavaráról árulkodott.

- Még soha senkivel nem töltöttem egy ágyban egy percet sem így. Te vagy első emberi lény.

- Én sem, de sok éve te vagy az első emberi lény, aki boxerben látott.

Kuncokni kezdtünk, majd karomat felemelve jeleztem, bujjon csak nyugodtan hozzám. A párna alá eldugott kedvenc csokoládét elővéve, majd azt gyorsan eltüntetve kezdtünk hozzá az érzéseink megbeszéléséhez, ami úgy hasonlított egymáshoz, mintha csak olvastunk volna egymás gondolatában. Megegyeztünk, hogy az érzéseink, a bennünk egyre jobban felszínre törő szerelem eddig még nem ismert jelei. Tudtuk, a jó éjt csók az, ami most a mindent jelenti számunkra. Igaz a tervezett egynél több lett, mert a másikun akarta az utolsót adni. Végül kifulladva, szerelmesen, egymást átölelve, tértünk át álomföldre, nem is gondolva, hogy a másnap is tartogat bizony olyan meglepetést, ami bizony ismételten nagy változást hoz majd az elkövetkező időszakban, de talán az egész jövőnkre is.

Szia kedves olvasóm. Végre ismét itt vagyok, és magammal hoztam a fiúk első közös estéjét. Tudom van, aki zaftos részeket szeretne olvasni, de sajnálom nem fog. A fantáziáját használva engedélyt adok, hogy gondolatban úgy töltsék az éjszakát a fiúk, ahogyan szeretné. :) Köszönöm, hogy itt jártál, olvastál, és mosolyt csalsz arcomra, amikor az értesítés érkezik, hogy nyomot hagytál akár egy vot formájában, esetleges szavaidról nem is beszélve. Köszönet és hála érte. Millió puszi. Szeretett teljes ölelés. Moncsi.