Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

3/90. A megalázás. ♪

Nem tudom hogy mennyi idő telt el azóta, amióta itt kuporgom egyedül és a lábaimat ölelem magamhoz. Csak bámulok a sötétségbe és emésztem magam. Nyomorba döntenek az önpusztitó gondolataim, a depresszióm még soha nem volt ilyen hatalmas. Talán azt sem bánnám, ha Harry megöletne.
Hirtelen kopogás szűrődött be az erkélyemről. Tekintetemet lassan odairányítottam és megláttam, egy sötét alakot.
Talán a kaszás?
Nehezen de felálltam és odacaplattam. Amikor kinyitottam, csak akkor vettem észre, hogy Harry az.

-Ez szuper.- Suttogtam. -Eljöttél hogy megölj?-

Értetlenkedve nézett rám. -Mert? A drog miatt kérdezed? Már nem érdekel hogy a barátod meglopott. Csak a beígért éjszakámért jöttem. LSD-t nem hoztam, mert tudom hogy van már nálad is és ráadásul nem is kevés. Az akarom, hogy vissza fizesd!-

-A pénz nem akadály.- Feleltem.

-Nekem nem kell a pénzed. A tested kell.- Mondta és abban a pillanatban a derekamtól fogva magához rántott és mielőtt megcsókolt volna, észrevette hogy véres a fejem. -Veled meg mi történt?-

-Hosszú. Legyünk túl a dolgokon és menj el innen.- Motyogtam.

-Na várj csak.- Elengedett és becsukta az erkélyem ajtaját, majd pedig meg fogta a kezemet és az ágyhoz húzott. Leültetett és felkapcsolta az ágyam melletti olvasó lámpát, végül leült mellém. -Mond el, hogy mi történt. Csak nem tettél valami rosszat? Vagy esetleg veled tettek?-

-De! Nagyon rossz dolgot tettem.- Mondtam és újra kigördültek a könnyeim.

-Mit?-

-Megszülettem.- Suttogtam. Nem értem, hogy miért foglalkozik velem. Eddig nem tette, szóval ez most nagyon furcsa.

-Te nagyon idióta vagy.- Mondta és felnevetett, majd pedig elfeküdt az ágyamon. -Na mond már mi van? Aztán vetkőzz.-

-Vissza tért Luke és tönkre tett mindent ismét.-

-Micsoda?- Ekkor felült és rám nézett. -Nem mondott véletlenül valamit rólam?-

-De.- Feleltem.

-Mit?

-Azt, hogy bent voltál nála és megmutattad neki a rólam készült szörnyű képeket.-

-Gondoltam.- Vágta rá. -Te még ennek ellenére is itt ülsz mellettem és nem küldesz el melegebb éghajlatra?- Gúnyosan meredt a szemeimbe.

-Most mit csináljak? Ha elküldenélek, úgy sem mennél el.- Mondtam és letöröltem a könnyeimet, majd pedig a felsőm cipzárjához nyúltam és elkezdtem lehúzni, de Harry hirtelen megfogta a cipzárt fogó kezemet.

-Hagyd!- Motyogta. Értetlenkedve néztem rá. -Elfelejtem minden adósságodat és eltűnök az életedből, egyetlen egy feltétellel.-

-Mi az?-

-Lejössz velem a nappaliba kézen fogva és az ajtóhoz kísérsz.-

-Ez neked miért jó?- Felvontam a szemöldökeimet.

-Várj! Még nem fejeztem be!- Vágta rá. -Meg is kell csókolnod.-

-De miért?-

-Láttam, hogy égett a nappaliban a villany, szóval gondolom lent ülhetnek a pasijaid. Azt akarom, hogy előttük csókolj meg és mond azt, hogy köszönöd az éjszakát és a drogot.- Teljesen ledöbbentem.

-Na figyelj! Először is, ez neked miért jó? Másodszorra, miért akarod még jobban tönkre tenni az életemet te is? Harmadszorra, nem lehetne hogy inkább gyorsan túl essünk a testi dolgokon és már el is tűnsz az erkélyen keresztül? Nem akarom még jobban magamra uszítani az itt lakókat.- Ennél nagyobb hülyeséget, nem is mondhatott volna.

-Ez is egy verziója a dolgoknak, de akkor sem távozom az erkélyen. Lefogok sétálni, csak hát akkor nélküled.-

-Ne csináld már Harry! Mire jó ez?- Idegesen felálltam.

-Mert azt akarom hogy azt lássák, hogy inkább újra hozzám fordultál.-

-Nem akarom ezt! Harry fogd meg a drogot és menj el! Kérlek!- Könyörögtem.

-Kell a francnak a drogod. Ezt akarom és kész.-

-De ne már!- Tehetetlenül álltam előtte.

-Ne rinyálj már!- Förmedt rám és megfogta a kezemet, majd pedig erőszakosan az ágyra rántott. Maga alá gyűrt és lefogta a kezeimet. Elkezdte a nyakamat csókolgatni.

-Harry ne!- Kiáltottam fel.

-Kuss r*banc!- Motyogta a nyak hajlatomba, majd pedig beleharapott a nyakamba. Ismét felkiáltottam, de most a fájdalom miatt.

-Kérlek hagyd abba! Beszéljük meg a dolgot kérlek. Mond azt, hogy igen is az erkélyen fogsz távozni.- Sírtam.

Belenézett a szemeimbe. -Kuss! Nem és kész! Most már ezt akarom, szóval megfektetlek ha akarod, ha nem! aztán pedig kisétálok a szobádból.- Vissza temette a fejét a nyak hajlatomba és elkezdte erőszakosan szívni.

-Ne!- Ordítottam fel és ekkor hirtelen berontott a szobámba Ashton. Lecibálta rólam Harry-t és a földre lökte.

-Fogd a drogodat és húzz a francba!- Kiabálta Ash és ekkor megjelent az ajtóban Luke.

-Nem kell a drog. Hidd el, a r*bancodnak jobban kell! Miután elfogy az az adag amit elloptál tőlem neki, utána úgy is az ajtóm előtt fog majd állni és szétfogja tenni érte a lábait, ahogy eddig tette.- Ekkor Ashton akkorát bevágott Harry-nek, hogy megeredt az orra vére. Luke csak döbbenten állt az ajtómban és nézte az eseményeket. Ash megragadta Harry-t és kiráncigálta a szobámból. Luke némán nézett engem, ahogy az ágyam mellett kuporogva bőgök, mint egy kisgyerek. Teljesen kivagyok idegileg.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro