Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

2/21. Tartozik nekem, Luke. ♪

-Na végre itthon!- Jelentette ki Michael és benyitott a házba. Amikor átléptem a küszöböt, a lélegzetem elállt, olyan óriási kupleráj fogadott. Michael ledőlt a kanapéra, ami tele volt étel darabokkal.

-Hahó, Emma! Menj már beljebb, mert nem tudunk bemenni.- Mondta Ashton. Félre álltam az ajtóból és kikerekedett szemekkel fürkésztem tovább, az úgy mond szemét dombot. Higgyétek el, nem túlzok.

-Srácok, mi ez a förtelmes bűz? Valami megdöglött itt?- Döbbent szemekkel néztem végig a 4 fiún.

-Kezdődik!- Jegyezte meg Luke, majd egy fordulatból, levetette magát Michael mellé.

-Mi kezdődik Luke? Hm? Csak mert megkérdeztem, hogy mi ez a szag? Szerintem ezzel nem tettem semmi rosszat.- Vágtam rá.

Megforgatta a szemeit, majd elvette a távirányítót, az előtte lévő dohányzó asztalról és bekapcsolta a kanapéval szemben lévő tv-t, amin egy banán héj díszelgett és ez még semmi. Már szinte fekete volt az a héj. Vajon mióta lehet az már ott? Még belegondolni is gusztustalan. Elkezdtem körbe mászkálni a házban és egy "tiszta" helyet kerestem, ahova letehettem a bőröndömet.

Aránylag nem rossz a ház, csak kupis. A bejárati ajtóval szemben van a kanapé, ami jobb oldalra néz és a kanapé előtt egy dohányzó asztal rejtőzik, a tömérdek szemét alatt. Majd pedig egy szürke tv. Nem messze tőle, pedig egy fotel. A bejárati ajtótól nézve, ha kikerüljük a kanapét, ott található egy kis étkező szeglet. A konyha pult színét nem tudom meghatározni, mert nem látszik. Igen, igen, nem látszik, mert azt is beborítja a szemét. Az étkezőtől baloldalt, van egy lépcső, ami biztos hogy a szobákhoz vezet. Cal mondta, hogy 2 szobás a ház. Szóval gondolom Ashtnon Luke-val osztozik, Michael pedig szerintem Calum-al fog. Na de hol fogok én aludni? Csak azt ne mondjátok, hogy azon a "tiszta" kanapén. Na majd meglátjuk. A kanapé mögött, pedig egy ajtó látható, gondolom az a mosdó. Nem nagy a ház, de lakható lenne, ha tudnám hogy honnan jön és miből árad, ez a förtelmes dög szag.

Oké oké, nem panaszkodom, mert volt elképzelés afelől, hogy mire vállalkozom.

-Na mi van Emma? Egész nap ott fogsz, szobrozni?- Felnevetett Ashton.

-Ja, nem dehogy.- Vágtam rá és próbáltam kikeveredni a sokk hatásból.

-Gyere ülj le!- Mondta Calum. Oda caplattam és leültem a fiúk közé. Az egyik oldalamon Ashton ült, a másikon pedig Calum és Michael. Luke pedig a fotelben.

-Cal, lenyomunk egy meccset?- Kérdezte Michael.

-Ja.- Vágta rá Cal.

Esküszöm, még mindig azon gondolkodom, hogy hogyan lehet, ekkora szemétben élni.

Michael össze rakta a játékot, majd elkezdtek Fifázni. Luke, felpakolta a lábait, a fotel kartartójára, majd pedig elkezdte nyomkodni a telefonját. Ashton, pedig nézi a fiúkat, hogy hogyan játszanak, közben pedig dobol a tenyereivel, a combjain. Én pedig barátkozom, a környezettel.

Hirtelen megszólalt Luke telefonja, majd pedig rémülten nézett ránk. A fiúk is abba hagyták, a játékot és mindegyik riadtan váltogatta a tekintetét, Luke-on és a telefonján.

-Apám az!- Jelentette ki Luke.

-Ne vedd fel!- Vágta rá Ashton.

-De muszáj, mert úgy is idejön.- Mondta Luke, majd pedig felvette a telefont.

-Szia apa, mi a helyzet? Most nem vagyunk itthon.- Hadarta. -De mondom, hogy nem vagyunk itthon!-

Összenéztünk Calum-al, majd pedig vissza néztünk Luke-ra.

-Hogy mennyi? 20 perc? Oké, akkor gyere. Jó, jó, oké. Nem! Igen, hidd el, patyolat tisztaság van. Igen! Calum és Emma hogy, hogy vannak? Jól. Itt ülnek mellettem.-

Mi van? Patyolat tisztaság? Itt? Közel sem! Na meg nem is ülök Luke mellette.

-Jól van, oké és meddig maradtok? 2 napig? Az jó. Rendben, Szia.- Kinyomta a telefont, majd ránk nézett. -Van 20 percünk, hogy csillogjon villogjon a ház.- Kiabálta el magát. Hirtelen felálltak a fiúk és összevissza pörögtek. Én is felálltam hogy segítsek, de rájöttem, hogy nagyon nem jó ez így. Ashton, a szőnyeg alá söpörte a Chips darabokat. Luke a ruhákat, bedobálta a mosdóba. Michael mindent lesöpört a konyha pultról és ment vele jó pár banán héj, amibe Calum belelépett, majd elcsúszott rajtuk. Minden tányér kiesett a kezéből és az összes széttört, de neki sikerült megkapaszkodnia a pultban.

-Jól vagyok!- Jelentette ki.

-Fiúk!!! Állj!- Kiabáltam el magam, mert már nem tudtam elnézni. -Így soha nem lesz rend!-

-Akkor mit csináljunk?- Kérdezte Michael.

-Mich, te fogj egy szemetes zsákot és szedd össze, a kaja darabokat, Ash, te mindent pakolj bele a mosogatógép be. Cal, te pedig szedd össze a ruháitokat és tedd bele egy zsákba és vidd fel a szobátokba és tedd a szekrényébe. Majd szét lesznek válogatva.- Luke-ra kaptam a tekintetem. Egy iszonyat jó feladatot találtam ki neki. -Luke, te pedig takarítsd ki a mosdót!- Vágtam rá és egy kis kaján vigyort villantottam. -Én pedig összeporszívózok és felmosok.- Vágtam rá.

Mindenki rögvest ment és elkezdte csinálni a munkáját, csak egyedül Luke állt velem szemben és tűzet szóró szemeit, rám szegezte.

-Miért én kapom a legmocskosabb munkát?- Karbatette a kezeit.

-Mert nem én végeztem, a nagy dolgomat a WC-be, hanem ti!- Vágtam rá. -De ha itt állunk és csevegünk, hidd el, hogy attól nem lesz rend!- A fiúk felé fordultam. -Hol a porszívó?-

-Őő.- Vakargatták a fejüket. Hátra néztem Luke-ra.

-A mosdóban.- Felelte.

-Oké kösz!- Már rohantam is, de amikor benyitottam a mosdóba, egyből be is csuktam. -Szóval innen jön ez a förtelmes bűz! Srácok, ti hihetetlenek vagytok.- Jelentettem ki, majd vettem egy mély levegőt és bementem a porszívóért.

Nagyon jó feladatot adtam Luke-nak, ezt meg kell hagyni.

Amint kitudtam jutni a ruhák fogságából, Luke egyből bement a mosdóba, én pedig rögvest neki álltam porszívózni. Hiperszuper gyorsasággal, rendet raktunk.

***

-Kész!- Vágtuk rá és mindenki a kanapéra dőlt.

-Még van 3 percünk.- Jegyezte megy Cal. -Te Luke, Hallod?-

-Mond!-

-Ha apádék itt alszanak két napig, akkor mi hol fogunk aludni?- Kérdezte.

-Hát apámék, az én szobámba, mi pedig a másikban. De még mindig alhat valaki a kanapén.-

-Enyém a kanapé, stipistopi!- Vágta rá Michael.

-Azt már nem! Mert az enyém!- Jelentette ki Ashton.

Akkor én azt hiszem, hogy a földön fogok aludni. Nagy ügy.

-Skacok! Skacok!- Próbált figyelmet szerezni magának, Calum. -A kanapén, elférnek ketten is, szóval Emma és én fogunk rajta aludni. Ti hárman meg a másik szobában.- Mondta, majd büszke arccal körbenézett, de csak nem tetsző tekintetetekkel találta szembe magát.

-Én nem alszok Michael-el, mert mindig tele fingja az ágyat!- Jelentette ki Ashton.

-Hogy micsoda? Nem is tudom, hogy ki beszél álmában, egyhuzamban.- Vágta rá Michael.

-Nyugi nyugi srácok!- Mondtam. -Én elalszok a földön is.-

-Ez jó ötlet.- Vágta rá Luke.

-Azt már nem!- Mondta Calum.

-Istenem!- Szólaltam fel, majd a kezeimbe temettem az arcom.

-Már tudom hogy legyen!- Jelentette ki Luke.

-Na?- Érdeklődve fürkészte mindenki, a szöszi fejét.

-Megszólalt az okos tojás.- Motyogtam, de Michael ezt meghallotta és felnevetett. Bamba arcokkal találtam szembe magam.

-Na szóval!- Nézett rám Luke, szúrós szemekkel. -Ash, te a kanapén alszol, Michael-el.-

-Jaj ne már.- Szólalt fel Ash.

-Nincs vitta!- Vágta rá Luke. -Calum és én, fent alszunk az emeleten.-

-Ez szép és jó, de Emma hol fog aludni?- Kérdezte Cal.

-Az engem, hol érdekel?- Nevetett fel Luke.

De kedves!

Ekkor, elkezdődött a veszekedés. Mindenki összevissza kiabált, de a csengő hallatán, mindenki elnémult. Luke felállt és kinyitotta az ajtót.

-Sziasztok! - Nagy mű vigyorral, fogadta a szüleit Luke.

-De két színű.- Motyogtam, majd ezt meghallotta Michael és felnevetett. Ismét érdekesen néztek ránk, a többiek.

-Gyertek be!- Mondta Luke, majd felénk jött és a kezével elhessegetett minket, hogy letudjanak ülni, a szülei.

-Na mi a helyzet veletek, Fiam?- Kérdezte Mrs. Hemmings.

-Minden jó, megvagyunk. Meséljetek, milyen volt az idefele út?-

Körbenézett Mr. Hemmings, a házban. -Ez légfrissítő?- Kérdezte.

-Igen!- Dadogta Luke, majd a gondolatait össze kapkodta. -Michael befingott és förtelmesen büdös volt.-

-Na!- Elnyújtva az "a,, betűt, szólalt fel Michael. Hirtelen minenki rá nézett, ő pedig zavarba jött. -Nem tudtam vissza tartani. Na!- Vágta rá, majd kinosan felnevetett.

-Apa! Milyen, volt ide felé az út?-

-Jó volt, teljesen akadály mentesen zajlott- Felelte, de még mindig gyanakvóan fürkészi a házat. -Mi lesz az ebéd?- Kérdezte és jól tudta, hogy ezzel a kérdéssel, meg fogja a fiát. Ránéztem Luke-ra, aki egy pillanatalatt, kétségbeesett.

-Milánoi!- Vágtam rá. Mindenki rám nézett. -Éppen, fél órával ez előtt volt téma, az ebédről. Megbeszéltük, hogy közösen csináljuk meg, a fiúkkal.- Mondtam, majd ránéztem Luke-ra. -Igaz Luke?- Próbáltam azt éreztetni a szemeimmel, hogy ebből nem fogunk rendszert csinálni. Most és utoljára álltam ki mellette.

-Ő, igen!- Vágta rá.

-Rendben, akkor hajrá!- Szólalt fel Mr. Hemmings.

-Michael? Akkor elmentek Ashton-al a boltba, az alapanyagokért?- Kérdezte Luke.

-Persze!- Vágta rá, majd mind a ketten vették is a cipőjüket.

-Jó egy nő, a háznál nem igaz fiam?- Kérdezte Mr. Hemmings.

Ennyire kínos beszélgetésben, még soha nem volt részem, ezt be kell látnom.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro