[２０１８． １０． １７．]

Elérzékenyülve szorítottalak magamhoz, mire még jobban sírni kezdtél. Végül a szüleim is leültek mellénk a szőnyegre, és beszálltak az ölelésbe. Nagyon meghitt pillanat volt.
Megtörölted a szemedet, aztán újra szólásra nyitottad a szád.
"Bocsánat, csak eddig még tényleg nem volt ilyen karácsonyom" - nevettél fel, majd alaposabban is megnézted a ruhadarabokat.
Kezedbe vetted a füzetet, és fellapoztad. Minden kép felett elidőztél pár másodpercet, időnként édesen elmosolyodva.
"Tetszik?" - kúsztam közelebb.
"Ez nagyon aranyos, köszönöm, San" - motyogtad még mindig örömmel a hangodban. - "Na, bontsd ki" - böktél az én kupacom felé, aminek a tetején a te ajándékod volt, erre következtettem a csomagolás összevisszaságából. Izgatottan letéptem róla a papírt, amit te fájdalmasan néztél végig, mivel elmondásod szerint negyven percig tartott beburkolni. Egy plüss volt benne.
Már akkor eldöntöttem, hogy az lesz az új kedvencem, mivel tőled van. Shibernek neveztem el.

Ő most is itt van mellettem az ágyon. Te miért nem?

Üzenet elküldve

sikerült befejeznem ezt a részt is ^°^ valamint amint írtam a profilomon is írtam, a következő történetem stray kids-es lesz. jeongin és felix lesznek főszerepben, de nem lesz benne szerelmi szál. szintén chates könyvre terveztem, kicsit hátborzongatóbb(?) stílusban. remélem azt is olvassátok majd •~•