\Essalar\

Most boldog vagy?

Nem.

Akkor miért játszod meg?

Ha nem csinálnám ezt, mindenki odajönne, hogy: úristen, mi a baj, miért vagy ilyen stb... Vagy ami még rosszabb, senki sem jönne oda...

- Hol van Evelyn? - kérdezte Loki már másodjára szőke főnökét.
- Már mondtam. Jó helyen - felelte újra Luke. Az igazság az, hogy a férfi épp arra készül, hogy megbűntesse Evelynt. Ezért már reggel bezárta egy fehér szobába, aminek az a különlegessége, hogy van rajta egy darab ablak. De azon csak kívülről lehet belátni, mint a tárgyalókban.

Loki árnyékként követi a főnököt, s hamarosan meg is találja a lányt. Evelyn fel-alá járkál a szobában, akár a ketrecbe zárt oroszlán.

- Mit akarsz vele? - próbálkozott Loki, de a hangjából süt az aggodalom.
- Azt kapja, amit megérdemel. Ha esetleg kiáltoznál, nem hallatszik be. Viszont a benti dolgok igen.

Luke bement a szobába, mire Evelyn szinte a falig hátrált.
- Nem követted a parancsomat, igaz?
- Igen Uram - felelte Evi. Minden tagja reszketett.
- Megérdemled a bűntetést, igaz? - kérdezte Luke.
- Igen Uram.

Luke mosolyogva körözött Evelyn körül. Lokinak itt esett le, hogy mit akar a férfi csinálni. Nem megveri, vagy újraindítja. Olyat tesz vele, ami csak neki lesz élvezetes.

Evelyn is kezdett rájönni, s erős ellenkezésbe kezdett. Ám Luke nem állt meg. Erőszakkal letépte Evelynről a pólót.

- Sajnálom srácok, de én ezt nem fogom végignézni - mondta Loki, s elfordult.

💫💫💫

Evelyn már újra a szobájában ülhet, de ez most nem teszi boldoggá. Térdeit felhúzva fekszik az ágyán, s keservesen sír.

Loki lép be a sötét helyiségbe, s bár nem látta a dolgot, tudta mi történt.

- Sajnálom. Ha tudok segíteni valamiben, akkor csak szólj - kezdett bele Loki.
- Én csak fürödni akarok - suttogta Evi. - Mocskosnak érzem magam... Ki akarom mosni magamból.

Egyre csak zokogott. Talán már sose lesz boldog.
- Nyugodj meg, Evelyn. Ki fogunk jutni innen - bizonygatta Loki.
- Nem, Loki. Innen nem lehet megszökni.
- Ne add fel - mondta Loki. - Mindig van remény! Ki foglak vinni innen.

- És ha sikerül? Nem emlékszem semmire - mondta szipogva a lány. - Nem szeret engem már senki.
- Nem hiszem - felelte halkan Loki. Háttal ült a lánynak, de mintha egy kicsit megremegett volna a válla.

- Honnan veszed? - élénkült fel Evelyn.
- Azok, akik teljes szívükből szeretnek, sose fognak elárulni. Mindig ott lesznek, ha szükséged van rájuk. Még akkor is, ha nagyon messze vagy tőlük - felelte Loki. Hangjából fájdalom szivárgott ki.

Evelyn a férfi mellé ült. Már nyugodtabb volt.
- Mitől vagy ilyen biztos ebben? Embereket öltem. Lehet őket is bántottam.
- Onnan, hogy én se voltam jó. Sok rossz tettem volt és van is. Már meg is bántam őket. Féltem, hogy senki sem fog bízni bennem. Mondjuk én sem tenném. De tévedtem. Voltak olyanok, akik befogadtak. Akik megsirattak.

Evelyn látta, hogy lecsordult egy könnycsepp Loki arcán.
- Akkor miért vagy itt? Ha nem vagy gonosz, akkor mit keresel a Hydránál? - kérdezte Evelyn. Loki a lányra nézett.

- Mire emlékszel? Mit tudsz felidézni az életedből?
- Homályos alakok jelennek meg az álmaimban. A dolog furcsasága, hogy a Bosszúállókat látom. Valami közöm van hozzájuk, de nem tudom mi.

Loki felsóhajtott. Úgy érezte itt az ideje annak, hogy felfedje a kilétét.
- Jól figyelj rám Evelyn! Emlékszel arra, hogy te is Bosszúálló vagy?

Evelyn döbbenten meredt Lokira.
- Talán. De te honnan tudsz róla?
- Nem fogsz a főnökhöz rohanni? - kérdezte Loki gyanakodva.
- Miért tenném? Nem akarok neki engedelmeskedni!

- A Bosszúállóknak dolgozom - mondta halkan az isten. Várta a lány reakcióját, de az csak mosolygott.
- Tudtam - felelte nevetve Evelyn. Azonban a hangjában az öröm bújkált. Loki értetlenül nézett a nevetgélő lányra.

- Honnan?
- A gomb, ami a kamerát rejti, nem olyan, mint a többi. Meg, sose tudtad végignézni a kínzásokat, pedig a híres Lokitól nem ezt várná az ember - mondta Evelyn.
- De az elején miért nem árultál be? Akkor még ízig-vérig Hydrás voltál - mondta értetlenül az isten.

A fekete hajú lány halkan felsóhajtott.
- Mindig is éreztem, hogy valami itt nem helyes. Aztán jöttél te. Tehát azt akarod mondani, hogy ki tudunk jutni innen?
- Igen. Ha segítesz nekem, akkor megszervezem a többiekkel, s mehetünk.

Evelyn szemébe újra remény költözött. Érezte, hogy egy eddig ismeretlen erő költözött belé. Küzdeni fog a szabadságáért!

💫💫💫💫💫💫💫💫💫

Tudooooom. Satnya rész lett, késett és éjfél után rakom ki, de na.

Hydra legyen veletek!