33
Ahogy felébredtem fájdalom nyílalt az alhasamba.Lassan felültem és oda szorítottam a kezem.Harry mellettem békésen aludt.Az ablakra néztem,egy fa csapódott az ablakhoz aminek az ága le volt törve.Újabb erős fájdalmam lett.Harry karjára szorítottam hirtelen.
Erre ő megébredt.
-Em?
-Harry!-sírtam fel hirtelen.
-Em jézusom mi a baj??-ült fel olyan gyorsan amilyen gyorsan csak lehetett.
-Fáj!-mutattam a hasamra.Harry oda tette a kezét és simogatni kezdte miközben a hátamra tette szabad kezét.
-Elmegyünk az orvoshoz jó?Hányadik hónapba is vagyunk?
-Most a négy.-fújtam ki a levegőt.
-Jó,semmi baj.Maradj a pólómba,hozom a cipődet!-ment ki és vissza jött a cipőmmel.Feladta rám azután ő is verseny gyorsan kezdett öltözködni.Ahogy sikerült neki engem óvatosan felsegített.A személyimet elő kutatta a táskámból és a kezembe nyomta.
-Gyere kicsim.-fogott engem és lassan kilépkedtünk a szobából.A kanapén a haverja feküdt és éppen jó ízűen evett.
-Hát ti?-pillantott ránk.
-Em rosszul van.
-Mi?Basszus.-kelt fel hirtelen.-Segítek,elviszlek titeket.
-Az jó volna.
-Akkor megyek le a kocsihoz ott várlak titeket.-szaladt is kifelé.Csak egy farmer és egy cipő volt rajta.Nem szégyenlős.Nincs mire mondjuk.
-Em most nem fogunk gyorsan leérni,ha nem kaplak fel.Szerinted nem fog fájni?
-Fogalmam sincs,neked vagy nekem?
-Haha erős vagyok kis szívem.-kapott fel hirtelen.-Nem fáj?
-Nem.-ráztam a fejem és hagytam,hogy lecipeljen a barátja autójáig.Ott segítettek beülni hátra.Harry is mellém ült a barátja meg előre.Elindultunk a lediktált címre.Harry közben a kezemet fogta és nyugtatni próbált.Mi van ha most elvetélek?
-Harry és ha elmegy a baba?-szipogtam miközben ránéztem.
-Nem megy el a baba semmi baj.
-Most akkor ki az apa?
-Én!Szerinted?-a haverja védekezően felemelte a kezét és az útra koncentrált.Ahogy megérkeztünk Harry kipattant és segített nekem kiszállni.Még szerencse,hogy a pólója hosszú rám.Nem látszik ki semmim.A kórházon belül azonnal a nőgyógyászatra mentünk.
Volt egy pár leendő anyuka a váróban de Harryt nem érdekelte,mert engem leültetett és szorgosan kopogtatni kezdett.Én közben a hasam fogtam és a lélegzet vételemre koncentráltam.
Az ajtó kinyitódott és a nővérke Harryre bámult.
-Mondja.
-A barátnőmet hoztam ide,a doktornő megtudná nézni?
-Igen majd ha ő következik.
-Nem érti!Nagy görcsei vannak.-mondta neki Harry egyre idegesebben.
-Mi a kisasszony neve?
-Emilia Richards.
-Pillanat.-ment be a nővérke Harry pedig ide jött és a hátam kezdte simogatni.A nővérke kijött a doktornővel együtt.
-Mióta görcsölsz?
-Fél órája.
-Gyere be,megnézünk.-segítettek felállni.Felültem a székre és hagytam,hogy megvizsgáljon.Utána ultrahangon is nézelődni kezdett.
-A baba rendben van.Szépen nőtt és mozog is.A fájdalmak attól lehetnek,hogy nő a méhed,mert egyre nagyobb hely kell a babának.Az izom tágul és ezt szokta fájdalom kísérni!Semmi baj nincsen.Azért még elvégeznék egy pár vizsgálatot.Kapsz egy szobát és ma szépen labor vizsgálatokat csinálunk.Kapsz egy kis fájdalom csillapítót is.Minden rendben lesz Emili.
-Rendben.
-Felhívott a nevelőd.
-Tudom.
-Sajnálom a helyzetedet.Nézd nem mondom el,hogy itt vagy.A barátod maradjon veled és majd később felmegyek megnézem,hogy vagy.-mondta kedvesen.Bólintottam.
-Köszönöm!
-Semmiség.
Ahogy kiléptem a nővérkével Harry ide jött.
-Na?
-Most fel kell mennünk akarnak egy pár vizsgálatot.
-Jó.-a nővérke elkísért minket.Az ágyra ültem.Vért vettek tőlem és vénásan gyógyszert adtak.A hasamra is kötöttek valami ami a baba szívét nézte.Furcsa volt hallani a szív dobogását.
Harryvel az eredményeket vártuk.Ő a székben ült én meg az ágyon feküdtem.
-Jól vagy kicsim?-simította a kezemre az ő kezét.
-Uhum.Furcsa hallani a szívét.
-Tényleg az.-mosolyodott el.-Nem lesz baj.Ne félj.
-Jó.-pillantottam az arcára.-Sok vért vettek.Elfáradtam.
-Enned kéne.Hozok neked.
-Ne!Ne menj most el.Majd eszünk.Ne menj el jó?
-Jól van.-adott egy csókot a számra.Nem beszéltünk.Engem nézett meg a baba szívét hallgatta ahogy én is.
Fél óra múlva a doktornő bejött.
-Semmi baj.Mindent rendbe találtunk.Nincs hüvelyi vérzés sem,semmi ok a pánikra.
-Akkor jó.
-Haza is mehettek fiatalok.-mosolyodott el kedvesen.-Oh és képzeljétek találtam egy párt.Van már két gyerekük és ők szívesen lennének addig a szülök ameddig a gyámságot nem helyezik rátok.-A szemeim kikerekedtek.Harryre néztem aki semmit sem értett az egészből.
-Mi?Miről beszél ez a nő Emilia??
-Oh én.Öm én most megyek.-indult ki a doktornő.
-Em!
-Harry majd elmondom jó?
-Nem!Te örökbe adod a gyereket????
-Nem!-motyogtam.A nővérke közben bejött és levette a hasamról a tapaszokat meg ilyesmi.Harry közben felállt és az ablakon kifelé nézett.A cipőmbe bújtam és megütögettem Harry hátát.Rám nézett aztán le.Sóhajtott és bekötötte a cipőmet.A haját megsimítottam és elmosolyodtam.
-Szeretlek.
-Én is.-sóhajtott.A nővérke behozta a jelentést és már mehettünk is.Harry barátja vissza jött értünk.Az autóban túl nagy volt a csend.De ahogy a lakásba értünk azon belül is Harry szobájába,rám nézett.
-Mi a faszról beszélt a nő?
-Nyugodj meg jó?
-Mit titkolsz már megint Emilia?
-Semmit Harry....
-Akkor milyen családról beszéltek?-sóhajtottam és leültem.Most mit mondjak neki??Ha megtudja...akkor lehet,hogy vége mindennek.
Szép estét mindenkinek!💜
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro