Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

33

Ahogy felébredtem fájdalom nyílalt az alhasamba.Lassan felültem és oda szorítottam a kezem.Harry mellettem békésen aludt.Az ablakra néztem,egy fa csapódott az ablakhoz aminek az ága le volt törve.Újabb erős fájdalmam lett.Harry karjára szorítottam hirtelen.
Erre ő megébredt.
-Em?
-Harry!-sírtam fel hirtelen.
-Em jézusom mi a baj??-ült fel olyan gyorsan amilyen gyorsan csak lehetett.
-Fáj!-mutattam a hasamra.Harry oda tette a kezét és simogatni kezdte miközben a hátamra tette szabad kezét.
-Elmegyünk az orvoshoz jó?Hányadik hónapba is vagyunk?
-Most a négy.-fújtam ki a levegőt.
-Jó,semmi baj.Maradj a pólómba,hozom a cipődet!-ment ki és vissza jött a cipőmmel.Feladta rám azután ő is verseny gyorsan kezdett öltözködni.Ahogy sikerült neki engem óvatosan felsegített.A személyimet elő kutatta a táskámból és a kezembe nyomta.
-Gyere kicsim.-fogott engem és lassan kilépkedtünk a szobából.A kanapén a haverja feküdt és éppen jó ízűen evett.
-Hát ti?-pillantott ránk.
-Em rosszul van.
-Mi?Basszus.-kelt fel hirtelen.-Segítek,elviszlek titeket.
-Az jó volna.
-Akkor megyek le a kocsihoz ott várlak titeket.-szaladt is kifelé.Csak egy farmer és egy cipő volt rajta.Nem szégyenlős.Nincs mire mondjuk.
-Em most nem fogunk gyorsan leérni,ha nem kaplak fel.Szerinted nem fog fájni?
-Fogalmam sincs,neked vagy nekem?
-Haha erős vagyok kis szívem.-kapott fel hirtelen.-Nem fáj?
-Nem.-ráztam a fejem és hagytam,hogy lecipeljen a barátja autójáig.Ott segítettek beülni hátra.Harry is mellém ült a barátja meg előre.Elindultunk a lediktált címre.Harry közben a kezemet fogta és nyugtatni próbált.Mi van ha most elvetélek?
-Harry és ha elmegy a baba?-szipogtam miközben ránéztem.
-Nem megy el a baba semmi baj.
-Most akkor ki az apa?
-Én!Szerinted?-a haverja védekezően felemelte a kezét és az útra koncentrált.Ahogy megérkeztünk Harry kipattant és segített nekem kiszállni.Még szerencse,hogy a pólója hosszú rám.Nem látszik ki semmim.A kórházon belül azonnal a nőgyógyászatra mentünk.
Volt egy pár leendő anyuka a váróban de Harryt nem érdekelte,mert engem leültetett és szorgosan kopogtatni kezdett.Én közben a hasam fogtam és a lélegzet vételemre koncentráltam.
Az ajtó kinyitódott és a nővérke Harryre bámult.
-Mondja.
-A barátnőmet hoztam ide,a doktornő megtudná nézni?
-Igen majd ha ő következik.
-Nem érti!Nagy görcsei vannak.-mondta neki Harry egyre idegesebben.
-Mi a kisasszony neve?
-Emilia Richards.
-Pillanat.-ment be a nővérke Harry pedig ide jött és a hátam kezdte simogatni.A nővérke kijött a doktornővel együtt.
-Mióta görcsölsz?
-Fél órája.
-Gyere be,megnézünk.-segítettek felállni.Felültem a székre és hagytam,hogy megvizsgáljon.Utána ultrahangon is nézelődni kezdett.
-A baba rendben van.Szépen nőtt és mozog is.A fájdalmak attól lehetnek,hogy nő a méhed,mert egyre nagyobb hely kell a babának.Az izom tágul és ezt szokta fájdalom kísérni!Semmi baj nincsen.Azért még elvégeznék egy pár vizsgálatot.Kapsz egy szobát és ma szépen labor vizsgálatokat csinálunk.Kapsz egy kis fájdalom csillapítót is.Minden rendben lesz Emili.
-Rendben.
-Felhívott a nevelőd.
-Tudom.
-Sajnálom a helyzetedet.Nézd nem mondom el,hogy itt vagy.A barátod maradjon veled és majd később felmegyek megnézem,hogy vagy.-mondta kedvesen.Bólintottam.
-Köszönöm!
-Semmiség.
Ahogy kiléptem a nővérkével Harry ide jött.
-Na?
-Most fel kell mennünk akarnak egy pár vizsgálatot.
-Jó.-a nővérke elkísért minket.Az ágyra ültem.Vért vettek tőlem és vénásan gyógyszert adtak.A hasamra is kötöttek valami ami a baba szívét nézte.Furcsa volt hallani a szív dobogását.
Harryvel az eredményeket vártuk.Ő a székben ült én meg az ágyon feküdtem.
-Jól vagy kicsim?-simította a kezemre az ő kezét.
-Uhum.Furcsa hallani a szívét.
-Tényleg az.-mosolyodott el.-Nem lesz baj.Ne félj.
-Jó.-pillantottam az arcára.-Sok vért vettek.Elfáradtam.
-Enned kéne.Hozok neked.
-Ne!Ne menj most el.Majd eszünk.Ne menj el jó?
-Jól van.-adott egy csókot a számra.Nem beszéltünk.Engem nézett meg a baba szívét hallgatta ahogy én is.
Fél óra múlva a doktornő bejött.
-Semmi baj.Mindent rendbe találtunk.Nincs hüvelyi vérzés sem,semmi ok a pánikra.
-Akkor jó.
-Haza is mehettek fiatalok.-mosolyodott el kedvesen.-Oh és képzeljétek találtam egy párt.Van már két gyerekük és ők szívesen lennének addig a szülök ameddig a gyámságot nem helyezik rátok.-A szemeim kikerekedtek.Harryre néztem aki semmit sem értett az egészből.
-Mi?Miről beszél ez a nő Emilia??
-Oh én.Öm én most megyek.-indult ki a doktornő.
-Em!
-Harry majd elmondom jó?
-Nem!Te örökbe adod a gyereket????
-Nem!-motyogtam.A nővérke közben bejött és levette a hasamról a tapaszokat meg ilyesmi.Harry közben felállt és az ablakon kifelé nézett.A cipőmbe bújtam és megütögettem Harry hátát.Rám nézett aztán le.Sóhajtott és bekötötte a cipőmet.A haját megsimítottam és elmosolyodtam.
-Szeretlek.
-Én is.-sóhajtott.A nővérke behozta a jelentést és már mehettünk is.Harry barátja vissza jött értünk.Az autóban túl nagy volt a csend.De ahogy a lakásba értünk azon belül is Harry szobájába,rám nézett.
-Mi a faszról beszélt a nő?
-Nyugodj meg jó?
-Mit titkolsz már megint Emilia?
-Semmit Harry....
-Akkor milyen családról beszéltek?-sóhajtottam és leültem.Most mit mondjak neki??Ha megtudja...akkor lehet,hogy vége mindennek.

Szép estét mindenkinek!💜

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro