Újra találkozni akartam vele.Szóval úgy döntöttem délután fele a barátnőmmel elmegyek a plázába.
Így is lett.Miközben ő a babáról nézte a képet amit hoztam neki,én a fagyit ettem kanállal.
-Olyan édes.Ugye én leszek a keresztanyja?
-Persze.Ez egyértelmű.-mosolygok.
-Akkor jó.-vigyorodott el.-Na és milyen volt a tegnapod?-az események hirtelen száguldoztak bennem...
-Borzalmas.A főnököm megütött.-suttogtam mire azonnal kikerekedett a szeme.
-Hogy mit csinált??
-Megütött.-hajtottam le a fejem.-De Harry ismét ott volt,konkrétan a karjaiba menekültem.-meséltem a barátnőmnek.A fejét rázta tátott szájjal.
-Fel kell mondanod!Emi ez nem jó így.
-Tudom,de van még egy hónapom.Azt már kibírom.Majd több szabadnapot kérek.-rántottam vállat.Nic megrázta a fejét.
-Ha bármi van szólj,érted küldjem este a barátomat?Úgyis esti műszakos és kb akkor indul el mikor te végzel.Na?
-Nem.Hagyd.Semmi értelme.Megleszek.Nincs gáz.
-Rendben.Szóval ma azért vagyunk itt hátha a lovag is erre csavarog?-vigyorodott el.
-Hát végül is.
-Te totálisan beleestél.-vigyorgott eszelősen.Sóhajtottam és egy apró bólintást ejtettem.-Úgy tudtam.Szerintem próbáld meg elkérni a számát vagy valami.
-Mi?Dehogy!Ha akar valamit ő tegyen valamit.Miért a lánynak kéne?
-Azért Emilia,mert nem a negyvenes években vagyunk.Tudjuk,hogy te még ott élsz.De ez már nem az a kor.-nevetett fel.Vigyorogva megráztam a fejemet.
Nic mögé pillantottam.Megláttam a bizonyos társaságot ami kellett nekem.Meglepődtem mikor Harryt is megláttam akinek az ökle enyhén véres volt de a többi fiúnak is.
Elbambultam így a barátnőm is hátra pillantott.
-Emilia!-rikácsolta olyan hangosan,hogy még akiket épp bámultam azok is ide kapták a fejüket.
-Jó isten!Ne ilyen hangosan!-rejtettem a kezembe a fejem.Ő persze csak jót nevetett rajtam.
-Menjek oda a hősödhöz?Megmondom,hello bejössz a barimnak nem akarsz dolgozni rajta?-kuncogott jobban.
-Istenem te dilis vagy!-nevettem fel én is.Újra a társaságra néztem.Harry engem bámult.Haja enyhén kócosan állt a fején,a füle mögött pedig egy szál cigi volt.Arcán volt egy zúzódás ami nagyon is frissnek nézett ki.Engem kémlelt és közben megtámaszkodott a kezével a korlátnak.Álltam a tekintetét egy darabig,de aztán a barátnőmre pillantottam aki nekem beszélt.
-Figyelsz te rám?
-Persze.-bólintottam.
-Piercinget szúratok.A boltba ahol áll a rossz fiúd.Gyere menjünk.-húzott fel.Idegesnek éreztem magam.A gyomrom egyszerre liftezett a szívemmel együtt.
Lassan lépkedtem a barátnőm mellett.Csak most látom igazán,hogy Harrynek mennyi tetoválása van.Ezt eddig észre se vettem,mondjuk nem igazán ezt néztem meg rajta.
Elvigyorodott mikor a közelébe értünk.A haverjainak biccentett mire azok szét széledtek.A barátnőmre néztem aki már a boltba volt,sietve mentem utána.
-Nyugodtan megvárhatsz kint.-tolt kifelé.-Megleszek.Neked is lesz társaságod.-kacsintott.Olyan zavarba jöttem,mint még soha.Harryre néztem aki meg rám.
-Hello.-vigyorgott.
-Szia.-biccentettem.Felkuncogott amit nem értettem így értetlenül néztem rá.
-Na és mi járatban?
-Oh a barátnőm valamit csináltat,valahova.Bár arra nem emlékszem,hogy mit.Oh,vagy piercinget azt hiszem...
-Értem.Te is akarsz ilyet?
-Milyet?
-Ilyen piercinget.-horkantott.
-Oh dehogy.Nem,én nem.Volt egy a fülembe.-bólogattam.-De fájt,kivettem.
-Szóval te ilyen kemény lány vagy.-támasztotta meg a könyökét mellettem.
-Hát öm...-zavarom nem csak belül volt de tudtam,hogy szemmel látható és ő élvezi,hogy ilyen zavarban vagyok.-Nem tudom,mit lehet keménynek nevezni egy lányba.
-Bátorságot,erőt.Bármit.-vette kezébe az egyik göndörebb hajtincsem.
-Akkor az vagyok.-pillantottam rá.
-Tudom,hogy az vagy.
-Vérzik a szád.Várj.-kezdtem a táskámba kutatni majd egy zsepit vettem elő amin szép kis virág minta van.-Tessék.
Elmosolyodott és elvette.
-Kösz.-törölgette meg a száját.-Késő fele jár.Haza vihetlek?-kérdezte.
-Persze!-jött ki a barátnőm.Az orrába piercingel.-Haza viheted.Nekem dolgom van Em.Majd ő haza visz.Vigyázz a barátnőmre haver!-hadonászott a mutató ujjával.Megölelt és mielőtt bármit kinyöghettem volna elment.
-Ez eldőlt.-kuncogott fel Harry.Bólintottam és elindultam utána.-Kocsival vagyok szerencsére.
-Miért szerencsére?
-Mert motoros fiú vagyok és nem autós.
-Oh.Hát én buszozós lány vagyok.-kuncogtam.
-Sejtettem.-mosolygott kedvesen.Mellette menni nehéz mert magasabb nálam.Az autójához érve kinyitotta nekem az ajtót,beültem.Ő a másik oldalra sétált és szintén beült.Bekötöttem magam és megigazítottam a táskám.
-Merre laksz?
-Kicsit messzebb.-motyogtam.Lediktáltam a címet.
-Ismerem ezt a környéket.-ásított és közben elindult.
Néztem a véres öklét,mi történhetett vele?
-Mi történt az öklöddel?Van nálam fertőtlenítő is,ha akarod akkor...
-Nyugi Em,jól vagyok.Ez semmiség.Köszönöm de visszautasítom a fertőtlenítőt.Egyébként meg,csak elintéztünk a haverokkal egy mocskos faszt.-rántott vállat.
-Oh,értem.Miért?
-Mit miért?-mosolyodott el.
-Hát,miért verekedsz?
-Kedvtelésből.-pillantott rám.Komoly tekintetem láttán nevetni kezdett.-Megérdemelte.Hagyjuk ezt.Mit csinálsz később?-érdeklődött.
-Olvasok,házit írok.Csak ennyit.
-Értem.Szóval jó tanuló vagy.
-Próbálom a legjobbat kihozni magamból.-bólogattam.-Na és te?
-Ja hát én most elég szar vagyok.Túl sok dolgom van mostanában.De majd jobb leszek.Annyira nem izgat.Egyenlőre fogalmam sincsen mit akarok kezdeni magammal.Összevissza vagyok.
-Értem.-bólintottam.
-Te?
-Oh én...hát egyetemre akarok menni.Bár nem vagyok biztos ebben,mesterien tudok sminkelni.Sminkes lennék,de bizonyítási vágy van bennem,hogy többet érek.-suttogtam.Hirtelen eszembe jutott,hogy mindig csak hajtottam és küzdöttem.De nem tudom kinek akartam ennyire bizonyítani.Talán a szüleimnek akik leadtak engem,bizonyítani akartam azoknak az idegenek,hogy érek valamit.Vagyok valaki...bár most azt sem tudom ki vagyok....
Harry furán nézett rám.
-Minek akarsz ennyire megfelelni?Szerintem túltolod.Ne mások elvárásait nézd.Az legyél ami igazán lenni akarsz.Milyen órákat akarsz egyáltalán felvenni az egyetemen?
-Emelt törit...franciát...ilyesmit.
-Én is ezekre járok.-pillantott rám.-Majd segítek neked.-simította a combomra a kezét hirtelen.Észre vette magát mer azonnal el is vette.Felkuncogtam a tettén.Nem volt benne semmi erőszakos vagy perverz dolog,csak egy kedves érintés volt.
Úgy éreztem,hogy sosem akarok haza érni.Az egész életemet eltudnám képzelni vele így....csak ő vezessen az úton.

Szép napot mindenkinek!♡♡♡