-Emily ébredj! - rázogatta barátnőjét Hermione.

-Jó jó! Már fent vagyok! - hallatszott a paplan alól.

-Bocsi! De még nagyon nem vagy fenn! Gyerünk Emi! Le kell mennünk a nagyterembe reggelizni! - noszogatta tovább, és amikor látta, hogy ez se hat, nemes egyszerűséggel lehúzta a paplant barátnőjéről.

-Te szent ég! Te ruhában aludtál?

-Aha! - nyúlt a takaróért, de Hermione gyorsabb volt és a szoba másik végébe hajította.

-Jól van na! - Ásította majd bevonult a fürdőszobába.

Már lassan egy fél órája bent vacakolt amikor Hermione türelme elfogyott.

-Emily! Mi tart ennyi ideig! - dörömbölt a fürdőszoba ajtaján, és mikor nem érkezett válasz, kérdés nélkül benyitott.

Viszont arra egyáltalán nem számított, hogy barátnője a forró zuhany alatt újra elbóbiskolt. Nevetve ment a fülkéhez és a meleg vizet egy csavarással átállította jéghidegre.

-Jujj! - sikkantott Emily mikor a hideg víz megérintette a bőrét.

- Ez nem volt szép! -mérgelődött, miközben már ruháit húzta fel.

-Lehet! De megjegyzem, hogy ezzel fel lehet ébreszteni. - vonta meg nevetve a vállát Hermione.

-Na gyerünk mert lekéssük a reggelit. - tolta kifelé barátnőjét az ajtón.

-Jól van, megyek a saját lábamon is! - motyogta maga elé Emily. Azzal kilépett a portré lyukon.

Reggeli hét óra lévén a nagyterem még félig üres volt. A lányok gondolkodás nélkül megindultak a griffendél asztala felé, hogy aztán ott helyet foglaljanak.

-Hölgyeim! Az órarendjük! - jött oda hozzájuk Mc Galagony,hogy aztán kezükbe nyomjon egy egy órarendet.

-Hmm az első óránk bűbájtan. Kis is tanitja? Flitwic? Asszem ő, igen az a törpe tanítja, ha jól emlékszem. Aztán gyógynövénytan Bimbával. Aztán bájitaltan Pitonnal, már alig várom, mardekárosokkal és Pitonnal egy börtönben mérget készíteni, pompás. Vajon mennyi az esélye, hogy valaki felrobbantja majd az üstjét?  Aztán Átváltoztatástan Mc Galagonnyal, és végül egy Sötét Varázslatok Kivédése M.. Mógussal! Már alig várom az SVK-t vagy szórakoztató  vagy dögunalmas lesz hallgatni Mógust! Mondjuk én az utobbira tippelnék, miszerint dögunalmas, de majd meglátjuk!  - Kommentálta a maga módján Emily új órarendjét,mire akik a közelükben voltak és hallgatták, mind megeresztettek egy mosolyt vagy kuncogást.

-Ejnye, de felvágták a nyelved! - csipkelődött Hermione.

-Ha nem keltettél volna fel hajnalok hajnalán akkor most talán nem lenne felvágva a nyelvem. Amúgy se értem, hiszen a nyelvem teljesen jól van! - Azzal kinyújtotta nyelvét Hermionéra aki erre felnevetett.

-Képletesen értettem! - nevetett Hermione.

Hamarosan mindketten olyan hangosan nevettek, hogy több arc is kíváncsian fordult feléjük, viszont ez őket szemmel láthatólag nem érdekelte.

-Ideje, kicsit lelóhasztani a vigyorát! Nem gondolod Marcus? - bökte oldalba barátját Leó.

-Megjött a válasz? - kérdezte mire Leó komoran bólintott.

-Mindjárt jövök! - azzal felát a mardekár asztalától, és a többiek pillantásával kísérve, megindult a griffendél asztala felé.

-Szia hugi!-köszönt nyájasan húgának, akinek rögtön arcára fagyott mosolya mikor megpillantotta bátyját.

-Szia! - üdvözölte ridegen.

-Milyen griffendélesnek lenni, és sárvérűekkel barátkozni?-kérdezte gúnyosan, mire Emilynek keze ökölbe szorult, hiszen Hermione épp ott ült mellette és a bátyja ennek ellenére csak simán kigúnyolja mugli születése kapcsán barátnőjét.

-Tudod, nem hittem volna, hogy ennyire lealacsonyodsz majd a szintjükre!-Nézett fitymálóan, huga dacosan csillogó szürkéskék szemeibe. Emily ezt már nem bírta, felpattant helyéről és bátyja elé állt.

-Mit akarsz Leó? - Sziszegte dühösen.

-Én? - kérdezte gúnyosan Leó-Meg bizonyosodni, hogy a süveg tévedett, és Sztella Black biztosan sárvérüekkel akar e barátkozni.

Viszont arra senki se számított, főleg Leó nem, hogy a következő pillanatban Emily pálcája hegye a mellkasába fúródik.

-Ismételd meg! - suttogta, dühtől remegő hanggal, a közelben állok/ülök kiváncsian, ki pedig döbbenten nézte, hogy mi fog kisülni ebből.

Hermione is döbbenten kapkodta fejét a két testvér között.

-Azt mondtam ismételd meg! - Kiáltotta Emily.

-Anyáék erről is tudni fognak. - Felelte gúnyosan Leó- Az ici-pici Sztellácska felnőtt, és a helyett, hogy a Mardekárba került volna a griffendélbe osztotta be a süveg, ahol nem más mint félvérekkel, árulókkal és sárvérűekkel barátkozik és még nem is érdekli. Bárcsak tudnád mennyire nagy hibát vétesz ezzel kislány! - Azzal ő is előkapta pálcáját tallárja zsebéből.

-Jajj! Hogy oda ne rohanjak! - köpte a szavakat Emily. - Képzeld, tisztában vagyok vele, hogy mit mondott nekem anyám és, hogy mit parancsolt. De ha hiszed ha nem én egyáltalán nem bántam meg, hogy griffendéles lettem, sőt örülök neki!

Meg aztán anyám meg parancsolhatja nekem, hogy kikkel barátkozzak de ez nem azt jelenti, hogy én úgy is fogok tenni.

És képzeld felőlem, bármit megírhatsz nekik, majd talán egyszer elolvasom a leveleket amiket küldtek. De -itt felemelte a pálcáját és felvette a támadó állást- Felőlem mondhatsz amit akarsz, de a barátaimat nem bánthatod! - kiáltotta-Értetted?! Értetted Aries Black?! VÁLASZOLJ!

-Támadj meg! Gyerünk! - mosolygott ridegen Emilyre. - Gyerünk! Most legyél nagylány! Szerinted ki tudsz álni ellenem varázslópárbajban? - horkantott fel gúnyosan- Egy elsős egy harmadéves ellen. Ez izgalmas lesz! - vigyorodott el ördögien.

-Izgalmas is lesz! De nem nekem! - Azzal meghajolt testvére előtt, aki szintén viszonozta a gesztust. Észre se vették, de már egy kisebb csoport ember állt körölüttük és izgatottan figyelték a jelenetet.

-Aztán ne kímélj! -nevetett fel Leó, ezzel kezdetét vette a párbaj.

A körben állók döbbenten figyelték, ahogy egy elsős és egy harmadikos egymásra szegezett pálcákkal, dühtől izzó szemekkel várják, hogy valamelyikük elkezdje. Ám Emily még soha életében nem emelt pálcát senkire, nem hogy a saját bátyjára! -Úgyis megérdemli, a viselkedése miatt! - Próbálta meggyőzni magát, ám már késő lett volna, visszalépni.

-Ferkol-suttogta Emily, mire egy hatalmas átlátszó burok zárta el előlük a bámészkodókat, és amikor testvére kérdő tekintetét meglátta kedvesen megszólalt-Tudod nem akarom, hogy a többieknek bajuk essen.

-Te tudod!

Ekkor Emily pálcájábol piros fény nyaláb tört elő, ami egyenesen Leó felé tartott.(Emily eközben fohászkodott, nehogy telibe találja őt)

-Protego! -Hárította az ismeretlen varázslatot Leó

-Capitulatus!-rikkantotta a fiú, ám Emily egy könnyed mozdulattal eloszlatta a varázslatot.

Hermione elszörnyedve nézte barátnőjét aki a burok belsejében megállás nélkül forgatta pálcáját, igaz nagyon jól csinálta mégis nagyon féltette őt.

-Be kell ismerni nagyon jó párbajban a csaj! - Szólalt meg Rón a tömegben mire többen egyetértően elkezdtek hümmögni.

-Neked teljesen elmentek otthonról?!-Fakadt ki Hermione,aki már nem sokáig bírta tétlenül nézni ahogy barátnője sorban hajol el az ártóbbnál ártóbb átkok elől.-Nem veszed észre, ez egy varázsló párbaj,olvastam róla!-buggyant ki szeméből egy könnycsepp- Legtöbb esetben vérre menő! És ebből-mutatott a burokban megállás nélkül párbajozókra- biztos,hogy valamelyikük gyengélkedőre fog kerülni! Én a helyedben imádkoznék,hogy ne Emilyt keljen felcipelni!

-Nyugi már!-Hallotta Lavender Brown hangját.-Mindjárt vége!

És valóban mintha Leó kissé lomhábban küldte volna az átkokat. És hamarosan fáradtan és megtörten eresztette le pálcáját.

-Bocsáss meg Leó!-suttogta Emily. (Hiszen, ő sose akart senkit se bántani, mégis úgy érezte, hogy most testvére mégis megérdemelte. -És egyébként se lett semmi baja! - Nyugtázta magában, ám ezeket az érzéseket nagyon jól el tudta rejteni mindenki elől)

-Capitulatus!-és Leó pálcája Emily kezében landolt. Aztán a lány egy pálca mozdulattal eltüntette a varázslatos kupolát,mely eddig védte a bánészkodókat az ártásoktól.

-Parancsolj!-Nyújtott át Leó egy levelet Emilynek, aki remegő kezekkel vette el a borítékot bátyjától,majd zsebébe süllyesztette azt.

-Sajnálom!-Suttogta újra Emily(Hiszen nem akart haragba lenni testvérével) Gyorsan odaadta pálcáját gazdájának,majd mielőtt bárki bármit mondhatott volna, elszaladt a nagyterem ajtaja felé.

Leó leporolta magát,majd mintha mi se történt volna ült vissza a mardekár asztalához és elkezdett nevetni valamin amit Marcus Flint mondott neki.

-Őőő oké?-Nézett a lány után nagy szemekkel Ron.-Nem vágyik ünneplésre amiatt mert legyőzött egy harmadikost?

-Érzéketlen barom!-Csúszott ki Harry száján, hiszen ő valamennyire értette, hogy a lány miért rohant ki. Aztán mikor a fiú rájött mit mondott barátjának szája elé kapta a kezét.

-B..Bocsi Ron! Csak kicsúszott!-szabadkozott,mire Ron csak leintette.

-Nem érdekes!-Azzal visszaült az asztalhoz és tovább folytatta az evést.

-Hermione! Te nem jössz?-Fordult Hermione felé Lavender Brown,aki ugyancsak az asztalnál ült már.

-Nem kéne utána mennem?-Kérdezte tétován Hermione-Végül is a legjobb barátnőm!-harapott ajkába.

-Szerintem most inkább, egyedül szeretne lenni.-osztotta meg véleményét Harry Hermionéval két falat rántotta között.

Hermione egy kis habozás után leült Lavender jobbjára és szedett magának két pirítóst.

Emily a klub helyiségben ült egy sárga és puha fotelben és döbbenten olvasta anyja sorait.

Hogy lehet valaki ennyire..ennyire kegyetlen?! Gördültek le szép sorjában könnycseppjei.

Még volt egy negyed óra az első órájáig. Addigra össze kell szedned magad!-Gondolta.

Vajon kihez fordulhat egy ilyen problémával? Töprengett közben megállás nélkül simogatta Kormit. A bűbájtan felszerelése a fotel lábánál táskájában lapult. És mintha villám csapott volna belé,olyan gyorsan villant fel agyában a kép, miszerint kihez fordulhatna.

Gyorsan felpattant a fotelból vállára kanyarította táskáját, majd egy pálca intéssel eltüntette könnycseppjeit és már úgy nézett ki mintha mi se történt volna, mintha nem sírt volna,és mintha egy sima átlagos boldog elsős lenne.-Álcát fel!-Suttogta Kormi fülébe majd szomorú arcára varázsolt egy óriási mosolyt és kilépett a klub helyiségből.

Készen állok! Gondolta miközben a bűbájtan terem keresésére sietett.

-Hol a fenében van az terem! - mérgelődött magában mikor már tíz perce kóválygott a folyósókon.

-Hmm.. Egy eltévedt diák! - Rikkantotta Hóborc boldogan, majd csak egy pillanatra rákacsintott Emilyre, hogy csak ő láthassa.

-Kövess kisasszony! - Emily gondolkodás nélkül követte Hóborcot egy titkos átjáróig, ott pedig bevonultak, hogy a kíváncsi tekintetek nélkül tudjanak pár szót váltani.

-Hóborc segítened kell! - Nézett rá Emily Hóborcra könyörgő tekintettel.

-Bármikor Emily, barmikor segítek! Na ki vele!

-Tudod hol van a bűbájtan terem? - kérdezte

-Hát persze, hogy tudom! -rikkantotta majd kacsintva hozzátette- kövessen kisasszony!

Emily nevetve követte a kísértetet, és be kellett ismernie magának, hogy Hóborc poénjai amit útközben el-el sütögetett igazán könnyített lelkén.

-Au revoir mademoiselle! - hajolt meg előtte a kísértet-Megérkeztünk!

Emily nevetve pukedlizett egyet

-Köszönöm Mr. Hóborc az utat eme csodás helyig! - Majd mint egy igazi hölgy büszkén sétált a terem felé, félúton visszafordult majd vigyorogva intett egyet.

Hóborc szaltózott egyet örömében. - Mégse rossz dolog a barátság! Helytállsz majd csak meglásd! Tritrárá Tritrátá! - Énekelgette majd tova lebegett.

********

Miután Hermione megreggelizett,Lavender Brown társaságában a bűbájtan terem felé igyekeztek.

-Komoly volt ahogy Emily kiállt magáért,és még le is győzte a két évvel idősebb testvérét! Bámulatos! Vajon,hogy tanult meg így bánni a pálcájával? Te is láttad mikor Leó Black,oda nyújtotta neki azt a papírt? Lehet,hogy egy levél volt! Vajon miért nem átkozta meg Leót miután lefegyverezte?Szerinted Emily most hol van?-Ostorozta Lavender Hermionét a kérdéseivel.

-Azt én is szeretném tudni!- Motyogta Hermione az orra alatt. 

Hamarosan megérkeztek a terem elé,ám Emily nem volt ott.

-Harry! Ti találkoztatok Emilyvel?-kérdezte Hermione a szemüveges fiút,aki válasz gyanánt csak szomorúan megrázta a fejét.

Aztán becsöngettek,és Emily még mindig nem volt sehol.

-Üdvözlök minden kedves diákot! Engem Flitwic tanár úrnak vagy professzornak szólítsanak,ha kérhetem! No,most pedig névsorolvasást tartok, aki halja a nevét tegye fel a kezét!-azzal előhalászott valahonnan egy hosszú pergamen.

-Emilia Black!-Olvasta fel az első nevet a pergamenen.-Öhm..Emilia kedves tegyed fel a kezed!-senki se jelentkezett.

-Flitwick professzor! Emily nincs itt!-Mondta Harry.

-Igazán?-Vonta fel a szemöldökét a tanár.

-Lavender Brown?-Hermione jobbján ülő Lavender magasba nyújtotta kezét

-Seamus Finnigan?- Harry mellet egy szőke fiú jelentkezett.

-Harry Potter! - Sikkantotta a tanár majd a nagy meglepetésben le is esett a könyvhalomról.

-Hermione Granger?-Folytatta, mire Hermione készségesen magasba lendítette jobbját.

-Parvati Patil?-Parvati kissé félve de ő is magasba emelte remegő kezét.

-Dean Thomas?-Dean keze is felemelkedett

-És végezetül Ronald Weasley. - Fejezte be a felsorolást.

A folyósóról Hóborc danolása hallatszott.

-Jól van! Nyissuk ki a tankönyv tizenharmadik oldalán,majd mikor elolvastuk meg is próbáljuk-ekkor hangosan kopogtattak a terem ajtaján-Öhm szabad! - Kiáltotta Flitwick, minden szem az ajtón belépő lányra szegeződött, Hermione pedig megkönnyebbülten sóhajtott egyet.

-El.. Elnézést a késésért tanár úr! Tudja eltévedtem! - Dadogta össze-vissza a futástól kipirult arcú Emily.

-Emilia Black igaz? - csillant meg Flitwick szeme

-Személyesen-Hajolt meg színpadiasan Emily, mire többen is felnevettek. Még Flitwick is halkan elnevette magát. - Jaj nagyon hasonlít egykori tanítványomra, Black kisasszony! - Nevetett tovább a tanár-Jaj nagyon hasonlít valakire!

Sajnos az az ember a múlté már! - sóhajtott fel szomorúan, majd összecsapta a kezeit. - Szóval, hol is tartottunk á igen, megvan, Ms. Black kérem üljön le Mr. Thomas melletti üres helyre, és mint megbeszéltük már a többiekkel, az év maradék részében ott kegyeskedik ülni! Na, igen tankönyv tizenharmadik oldal! Kérem olvassa Mr. Weasley!

-Szia! Én Dean vagyok, Dean Thomas!-mutatkozott be Dean.

-Én pedig Emily, Emilia Black! De bizonyára ismerhetsz már! - nevetett fel halkan majd kezet fogott Deannel.

-Egyszóval lebegtetés bűbáj....-olvasott közben Ron.

-Mi az a focu? - kérdezte Emily, mikor Dean megkérdezte, hogy ki a kedvenc focu csapata.

Erre a kérdésre Deanből kirobbant a hangos hahota, mire többen oda kapták fejüket.

-Elnézést! - Szabadkozott a fiú, mire Flitwick csak mosolyogva folytatta mondandóját.

-Mi olyan vicces? - Ráncolta Emily a szemöldökét, mire Dean halkan felnevetett

-Az nem focu, hanem foci! - törölgette könnyeit Dean.

-És az mi?

A bűbájtan további jó hangulatban telt, igaz Emily és Dean egyáltalán nem figyeltek, de így is tökéletesen elszórakoztak.

A gyógynövénytanon, Bimba szintén névsorolvasást tartott, majd körbe vezette őket az üvegházakban.

És végül elérkezett a bájitaltan a mardekárosokkal.

Emily itt unokatestvérével,a mardekáros Draco Malfoyjal beszélgette át az egész órát, így talán nem volt annyira szörnyű mint hitte. Mondjuk igazán megtetszett neki Piton, és a tanítási gyakorlatai.

Átváltoztatástanon Mc Galagony felsorolta és bemutatott pár dolgot amit majd évközben fognak tanulni.

Emily,mint a többi diák kis híján halálra unta magát sötétvarázslatokon.

Miután Emily belátta, hogy nem igazán fog gyorsan telni az idő, a saját szórakoztatására elkezdett valami francia verset, motyogni.

Mikor végzett a verssel, legalább négy nyelven kezdett magyarázni, és élvezettel figyelte társai döbbent vagy elismerő pillantásait.

Mikor megunta a nyelvek gyakorlását,  elővett egy könyvet,és elkezdett bele írni, miközben akik hallgatták,ahogy több nyelven,méghozzá szerintük tökéletes kiejtéssel össze vissza locsog, továbbra is döbbenten figyelték.

Emily megmártotta pennáját, és nyelvét kidugva körmölni kezdett

"Mardekár klubhelyisége: Pincében van, jelszó segítségével nyílik ki egy falba rejtett ajtó.(Jelszót még ki kell hallgatni)

Hugrabug klubhelyisége: A negyedik emeleten van egy kép, ami egy borzot és egy sólymot ábrázol. A borzot simogatni kell, míg a sólyom köreberepüli legalább kétszer, a festményen látható torony tetejét.

Hollóhát klubhelyisége: A déli toronyban  van,egy ajtó,amin egy sas fej kopogtató található. Na most, ez a kopogtató fej feltesz egy feladványt,és arra kell válaszolni. Sajnos ezek a kérdések sokkal nehezebbek és sokkal többet kell rajta gondolkodni."

Emily it letette a pennát és gondolkodott,hogy vajon a griffendél helyét is beírja e. Végül vállat vont és körmölni kezdett.

"Griffendél klubhelyisége: A Griffendél klubhelyisége az iskola egyik tornyában van, bejáratát a Kövér Dáma portréja őrzi,és ha tudod a jelszót beenged."

Emily ahogy leírta ezt is gyorsan becsukta a könyvet és táskájába csúsztatta.

-Vajon a könyvet,hogy zárhatnám le a kíváncsiskodóktól?-morfondírozott magában.

Hát igen, mikor tegnap a beosztás estéjén Kormi a kezébe nyomta azt a papírt,amin nem más volt,mint a klubhelyiségek helye,Emily elhatározta,hogy ő maga is csínytevő szeretne lenni. Tegnap miután megtalálták Hoborccal Kormit, még tekeregtek egy kicsit a folyosókon és Emi a szellemmel is megosztotta ötletét miszerint szeretne igazi bajkeverő lenni, Hóborc megkérdezte, hogy majd ő is tarthat e vele kalandjaiban? persze Emily csak örülni tudott titkos társának.

Így alakult,hogy Emily könyvet kezdett el vezetni,amibe bele tudja írni csínytevéseit vagy esetleges ötleteit. Nyilván az első oldalra kerültek a klubhelyiségek,mert azok nagyon fontosak,meg persze ezek voltak az első információi.

Már csak titokba kellett tartani ezt az egészet.

***

-Huh! Jó fárasztó első napunk volt!-Motyogta Harry, az asztalnál ülve.

-Ja! Öszegezve,elég zűrös napunk volt!-Sóhajtott Emily és fáradtan az asztalra könyökölt.

-Főleg neked Emily!-bökte meg a lányt Ron.-Kezdjük ott, hogy reggeli közben legyőztél egy harmadéves mardekárost. Akkor,aztán,ahogy kivágtad magad Fwitlichnél és még meg is nevettet az egész osztályt, igen még a tanárt is! Mondjuk azért egy kicsit meglepődtem,mikor Piton rád dörrent,hogy ne beszélgess és te semmi félelem nélkül elkezdtél vele diskurálni valami fűről de olyan kimerítően,hogy végül Piton inkább visszavonult  és többet inkább annyiban hagyta a beszélgetésed megakadályozását.-Lelkendezett- Aztán Mogus óráján,négy nyelven beszéltél,és annyira unatkoztál,hogy még valami verset is felmondtál! Fúú Emily egy élmény volt veled az első nap!-nevetett Ron,mire évfolyamtársaik akik szintén az asztalnál ebédeltek, és akik szintén tapasztalták a mai nap kalandjait vele nevettek,ahogy ők is felidézték azokat. Emily a dicséret hallatán fülig pirult.

-Azért nem voltam olyan jó!-motyogta.

-Igaza van Ronnak! Veled nagyon izgalmas évnek nézünk elébe!-Mosolygott szórakozottan Dean.

-Ja! És rengeteg büntető munkának is!-huppant le Emily mellé Hermione,aki most érkezett meg ebédelni.-Ugye tisztában vagytok vele,hogy a késésért pontlevonás is jár? És azzal tisztában vagytok,hogy órákon figyelni kell és nem nevetgélni,vagy beszélgetni!-szurta le őket Hermione.

-Ne már Mione! Azért valld be, hogy te is jól érezted a mai nap magad!-Ölelte át barátnője vállát Emily.

-Jaj! Tényleg nagyon jól éreztem magam a mai napon!-vágta rá Hermione egy "kis" cinizmussal a hangjában.-Az volt a kedvencem,amikor kis híján a bátyád le nem átkozta a fejed a helyéről!

Amúgy tényleg mi volt abban a levélben amit adott?-Terelte a témát Hermione, mire Emily mosolya lehervadt,ez persze senkinek se kerülte el a figyelmét.

-Tényleg mi volt benne?-kérdezte Ron leplezetlen izgalommal hangjában.

-Öhm...Semmi érdekes! Csak egy levél volt ennyi!-vágta rá,gyanúsan gyorsan Emily. Aztán eszébe jutott kivel is szeretett volna erről beszélni,akivel igaz beszéltek,de nem olyan helyen,hogy egy ilyen témát is fel hozhassanak.

-Köszi,hogy eszembe juttattad! Mindjárt jövök!-Azzal gyorsan felállt és elkezdte keresni a tekintetével azt a személyt,akivel beszélni szeretett volna.

Az illető épp őt nézte, így mikor találkozott a tekintetük Emily mosolyogva elindult a mardekár asztala felé,hogy majd a fiúval szemben helyet is foglalhasson ott.

Az idei év első része!)

Remélem, hogy valamennyire mindenkinek, jól telt a szilveszter! (Mert én itthon ültem, így gondolom nem voltam egyedül ezzel!:( )

Remélem ez a Fejezet is tetszett!

És boldog új évet!