Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

14.rész | Itt meg mi folyik?

- Akkor, magamra hagynál? - kérdeztem , miután levettem róla a tekintetem.
- Igen! - válaszolta, de mégsem azt tette, amit kértem.

Szórakozottan helyet foglalt mellettem, majd ő is a távolba nézett.
Értetlenül emeltem rá zöld szemem.

- Cameron... - összezavarodva kerestem a szavakat, melyek természetesen hazugságokból álltak volna - Mit csinálsz? - kérdeztem felvont szemöldökkel.
- Azt amit az előbb is. Nem gondolom komolyan azt amit mondok. - vont vállat.

Meglepődve húztam mosolyra ajkam.
Szó nélkül dőltem rá ,ő pedig lazán átdobta karját vállamon.

- Én se gondoltam komolyan - motyogtam, és éreztem hogy szíve gyorsabban kezd el verni.

Mellkasom újra elöntötte a szerelem mámorító érzése. Vigyorogni kezdtem, és senki sem tudta volna levakarni arcomról.
Szívünk ugyan olyan gyorsan vert. Gondolataink egymás körül forogtak.

- Niki... - édes hangja húzott vissza a valóságba . - Eljönnél velem egy randira? - kérdése teljesen ledöbbentett.

Tágra nyílt szemekkel egyenesedtem ki, majd ránéztem.
Felsőtestével felém fordult, majd zavartan hajába túrt.
Félve bámult szemembe.

- Igen! - válaszoltam vigyorogva, ő pedig megkönnyebbülve fújta ki a benttartott levegőt.

----

A srácok elmentével egészen más lett a légkör.
Ruby elég mérges volt rám a tegnap esti kirohanásom miatt, így hát gondoltam kiengesztelem egy kis finomsággal.
Egy kis csokitorta sosem árt.

Két tányérral a kezemben kopogtattam ajtaján, és ajkamba harapva vártam, hogy kinyissa.

- Gyere! - félve nyitottam be, majd beléptem a kissé lányosabbnak mondható szobába.

Csillogó szemmekkel pásztázta a kezemben lévő tányérokat.
Kuncogva sétáltam ágya mellé, majd helyet foglaltam mellette.

- Figyelj, csak beszélni szerettem volna! - nyújtottam felé a finomságot.

Ajkát megnyalva nyúlt a sütiért. Ezüstös színű villájával vett egy falatot, majd a szájába helyezte. Kis ízlelés után kikerekedett szemekkel nyúlt még egy adag gyönyörért.

- Nem rossz próbálkozás Payne... Hallgatlak! - ajka dugig volt tömve csokis sütivel, amin jót szórakoztam.

Nagy levegőt vettem, de a szavak nem hagyták el a szám. Egyszerűen nem voltam rá képes.

- H-hát... - dadogtam - Cameron tegnap este megcsókolt! - behunyt szemmel hadartam el a mondatot.

Ajkam elhúztam, annyira féltem a reakciótól.
Félve ráemeltem zöld íriszem, majd elnevettem magam.
Kikerekedett szemekkel, elnyílt ajkakkal bámult rám, teljesen megdöbbenve.

- Ti smároltatok? - a falat lenyelése után azonnal beszélni kezdett - Lesmárolt Cameron? Mi a rák?

Hatalmas beleéléssel meséltem el neki a tegnap este történteket. A mindössze 5 perces eseményeket fél órán keresztül ecseteltem.
Ő figyelmesen ült és hallgatott, közben pedig nyugodtan elfogyasztotta az én süteményemet is.

- Hú... - csak ennyi hagyta el csokis száját.
- Ugye?? - teljesen be voltam zsongva - Ma elhívott randizni! - visítottam. - Majdnem elrontottam mindent, de ő olyan édes volt! - ábrándoztam.

Őszintén örült velem, és elmesélte hogy Nash a holnapi napra is tervez valamit.
Egy hosszas pletykaparti után álmosan dőltem be az ágyamba, nem sejtve hogy a holnapi nap mit is rejt.

-----

- Már tíz is elmúlt! Sosem szokott ilyen sokáig aludni. Lehet meghalt... - Ruby hangja húzott vissza az álomvilágból.
- Most akkor mit csináljunk? Temessük el? - hallottam meg azt hiszem Nash hangját.
- Lehet a tegnapi főztödtől van Nash!- vádolta meg Ruby.
- Ha a te hibád, inkább az erdőbe temessétek. Próbáljuk ki azt, hogy a fejére teszünk egy zacskót. Ha beszippantja akkor még él! - ijedten nyitottam ki szemem, majd vártam hogy megszokja a szobába beszűrődő fényt.
- Beteg állatok! - dünnyögtem, majd lassan felültem.

Az ágyam körül 10 fiú foglalt helyet. Ruby mellettem ült, és egy vödör vizet tartott a kezében.

- Mi a...?! - morcosan bámultam végig a fiúkon.

Fel sem fogtam hogy a Magcon ül előttem.
Kezeimmel megdörzsöltem szemem, ellenőrizve hogy jól látom-e. Meglepődve konstantáltam hogy tényleg ott vannak.

Kócos hajam, karikás szemem, és sminknélküli arcom nem kelthetett jó benyomást.

Zavartan rájuk vicsorogtam, majd segélykérőn néztem Rubyra, aki abban a pillanatban a fejemre öntötte a jéghideg csapvizet.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro