Virágos telihold
Drága Olvasóim! ❤️🥰
A mai telihold (népies nevén: virágos telihold) és tízmilliószoros nap (szóval csak pozitívan, és semmi negatív gondolat! 😁) alkalmából hoztam egy kis részletet a következő fejezetből.
És a nagy kérdés: vajon mit csinálhatott Eli? 😅😁 Kommentben várom az összeesküvés elméleteket... hahaha!
Puszi nektek, és még egy kis türelmet kérek! Ti vagytok a legjobbak! ❤️
-------------------------------------
(...)
Stilinski seriffet általában nehéz volt kihozni a sodrából - hisz egy igencsak bőséges türelemmel megáldott ember volt -, de a helyettesének most oly' mértékben sikerült, hogy még a hangját is felemelte.
- Sa-sajnálom, uram, de úgy gondolom, ezt muszáj hallania... - kezdett bele a mentegetőzésbe a fiatal férfi, de a seriff, elengedve a rejtett információt a füle mellett, a szavába vágott:
- Parrish, hónapok óta ez az első olyan napom, amit végre valahára szabadságnak hívhatok; és nem utolsó sorban, délutánra már a fiam is megérkezik. És nem szeretném, ha ilyen apróságokkal zargatna bárki is a hivatalból. Nem csak az én hatáskörömbe tartozik az efféle ügyek elsimítása. Vagy talán rosszul gondolom, helyettes?
- Tudom, uram, de... Azt mondja a fiú, hogy addig nem beszél, amíg az apját be nem hívjuk.
- Hát akkor hívják be az apját. Egek! Ehhez igazán nem szükséges az én hozzájárulásom - forgatta a tekintetét a plafon felé a seriff, miközben egy nem túl kiszámítható mozdulattal a bögréjébe borította az instant port, majd felöntötte forró vízzel, és gondosan elkeverve beleszürcsölt. Egy pillanatra felszisszent, ahogy az elviselhetetlen hőmérsékletű ital a nyelvéhez ért. Legalább nem érzem a borzasztó ízét - nyugtázta magában.
- Igen, uram, csak az a gond, hogy...
- Az isten áldjon meg, Parrish. Oldják meg nélkülem, könyörgöm!
- Kérem, uram, még ne tegye le. Lehet, hogy a fiú hazudik.
A fiatal helyettes hiába próbált célozgatni, Mr. Stilinski hajthatatlan maradt; legszívesebben lehúzta volna azt az istenverte hőmérsékletű kávét, de ehelyett visszarakta a konyhapultra a bögréjét, ami nagyot csattant amaz kemény felületén, és igyekezett nyugodtabb hangnemet megütni a vonal túlsó felén lévő férfival szemben.
- Persze, hogy hazudik, hisz tinédzser.
- Azt mondta, Derek Hale az apja - bökte ki végül Parrish.
(...)
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro